Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 11. szám - A Magyar Jogászegylet részvényjogi bizottsága nov. 27-én tartott ülésén [...] - Az Egyesült-Államok háborús igényei Magyarország ellen [...]

1 1. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 47 vénynek a valorizációra vonatkozó részét, melynek értelmében a háborús rendszabályoknak Magyarországon alá nem vetett amerikai követelések valorizált megfizetésére az amerikai viszonylatban csak akkor vau jogalap, ha és amennyiben az EgyesültÁllamok a külön békeszerződós 232. §-a 2. h) pontja alapján az ott lefoglalt magyar vagyonból elégítenek ki a döntőbizottság állal amerikaiak javára megítélt igényeket. Ismertei el I e/után egy pár nemzetközi fontossággal bíró ítéletet. Ezek közül különös érdeklődést kelteti az összesen négy millió nyolcszázezer dollárra bejelentett azon igény, melyet három anierikai állampolgár a Kun Béla-féle bolsevista csapatok Felsőmagyarországba való betörésével kapcsolatban szenvedett személyi inzultusok, fogságbavetés, vagyoni károk és lelki gyötrelmek miatt kívántak •érvényesíteni. A döntőbizottság elutasította ezen igényeket, éspedig igen érdekes indokolással : kimondotta ugyanis, hogy az Egyesült-Államoknak a háborúba való belépése után Magyarország csak olyan károkért felelős, amelyek Magyarország és szövetséges társai együttes fellépésének következménye és amelyekért tehát Magyarország Németországgal és Ausztriával együtt felelős. Minthogy pedig Magyarország mint hadviselő fél az 1918. november 3-án megkötött fegyverszüneti egyezmény által elvólt Németországi ól. mint hadviselő féltől, sőt arra is kötelezte magát, hogy német hadicsapatoknak és hadiszereknek Romániába való szállítását Magyarországon keresztül meg nem engedi'— ennélfogva Magyarország «agressziója» megszűnt, miért is vele szemben a trianoni szerződés jóvátételre vonatkozó rendelkezései nem érvényesülhetnek. Megállapította továbbá az ítélet azt. hogy a Kun Béla bolsevista rezsíméje által ('seb-Szlovák iába történt betörés nem képezi Magyarországnak a Szövetséges és Társult Hatalmak ellen ágreszsziáját, mert nem volt okozati összefüggés •egyfelől Magyarország és szövetséges társainak a Szövetséges és Társult Hatalmák elleni együttes támadása között, másfelől pedig a Kim Béla azon cselekménye közöli, -amellyel Magyarország kormányzatát erőszakkal magához ragadta és a fegyverszüneti szerződés aláírása után hét hónappal (Veh-Szlovákiá! meg! ámadta. • Előadása végén beszámolt arról, hogy'az Egyesült-Államok polgárai által bejelentett, mintegy 10.326,000 dollárra értékeli igényekből sikerült visszautasíttatnia vagy előzetes tárgyalások alapján visszavonatnia 9.927,000 dollár értékű igényt. A fennmaradó összegből 231,965 dollár értékű igényt, mely legnagyobbrészt a magyar magánadósokat terhelte, sikerült egyességileg elintéznie 96,716 dollárért. És végül, hogy a Magyarország és állampolgárai terhére megítélt összeg tőkéje 154,900 dollárt tett ki, ami azt jelenti, hogy Magyarországot és állampolgárait az ellenük bejelentett mintegy 10.326,000 dollár értékű amerikai háborús igényekből annak alig két és fél százaléka terheli, a többi alól pedig mentesülnek. Miután még rámutatott arra, hogy ^zzel szemben az Amerikai-Német Vegyes főbizottságban Németország és állampolgárai terhére a bejelentett anierikai igényeknek közel 17 és 1/2°lo-& ítéltetelt meg. ugyanakkor elismeréssel adózot t a legutolsó ítélet meghozatala után nemsokára elhunyt Edwin B. Parker elnök döntőbíró emlékének, aki a három ors/ág által közös megegyezéssel kijelöltetvén erre a tisztre, annak nemcsak bírói pártatlansággal, kiváló jogászi érzékkel, igazságossággal, de méltányossággal és megértéssel végezte a nehéz és felelősségterhes munkáját. A nagy tetszéssel fogadott előadásért Baumgarten Nándor ny. közigazgatási bíró, egyetemi tanár, a Nemzetközi Jogi Egyesület magyar csoportjának elnöke mondott meleghangú köszönetet. Ügyvédi Egyesületek. A Budapesti Ügyvédúnió november 26-án kezdette meg második ankétjét, amelynek tárgya «A megrendszabályozott kamaU volt. Bruek Hándor előadó nagy érdeklődés mellett ismertette a kamatra vonatkozólag ma érvényben levő jogszabályokat és tette bírálat tárgyává ;i legutóbb megjelent kormányrendelet intézkedéseit. Ismertette álláspontját a késedelmi kártérítés, a kamat mellett érvényesíthető egyéb ellenszolgáltatások tekintetében és végül is arra utalt, hogy a kamat alacsony megszabása nemcsak a hitelezőre, de az adósra is hátrányos lehel. mert hiszen alacsony kamat mellett nem fog tudni az adós kölcsönt kapni, ami a gazdasági életben gyakran nagyobb kárt okozhat, mint a magasabb kamattal való megterhelés. Az ankétéi december 10-én délután fél 7 órakor folytatni fogják, amikor is Ba/poch Géza, Varannai István, Kohner Artúr és Görög Frigyes szólalnak fel. Az Ügyvédek Reformszövetsége a fiatal ügyvédi gárda szinte teljes részvétele mellett tartotta meg november 25-én szokásos ünnepi vacsoráját. Ez alkalommal különös fényt adott az összejövetelnek az, hogy félavatta a Szövetség Kossuth-serlegél. a melylyel az első avató beszédet Mezey István, a Reformszövetség intézőbizottságának tagja tartotta meg. Az ünnepi szónok reámutatott arra, hogy nem véletlen az, hogy a magyar ügyvédség harcos szervezete éppen a legnagyobb magyar ügyvéd, de az emberiség egyik legnagyobb szószólója nevéről nevezte el ünnepi serlegét. Ebben programni van, amit a lieformszövetsóg a jövőben is mindenkor híven követni kíván. Az ünnepi vacsorán felszólaltak még Frankéi Pál és Vizkelety Imre ügyvédek. II. Az Ügyvédek Beformszövetsége az elmúlt napokban elkészítette vidéki helyetteseinek összeállítását, amely összeállítás kapcsolódni fog a Bibáry-csoport közismert ós jól bevált helyettesítési névsorával, és mint a két budapesti ügyvédi alakulat közös helyettesítési névsora fog 1932. január 1-től kezdődően közkézen forogni. III. Az Ügyvédek Beformszövetségének elnöki tanácsa az elmúlt hetekben elhatározta, hogy a Szövetség illeték-jogászaiból alakított bizottságot küld ki azzal a rendeltet éssel, hogy az ideiglenesen érvényben levő illetékügyi szabályok figyelembevétele mellett dolgozzanak ki egy olyan illetékrendelettervezetet, amely míg egyrészt számol az államkincstár megnövekedett szükségleteivel, másrészt pedig figyelemmel van az ügyvédségnek és a köznek egységesen megnyilatkozó érdekeire is. Ez a bizottság tanácskozásait november 30-án kezdte meg. s annak eredményével alkalomadtán külön kívánunk foglalkozni. Az Ügyvédi Tanács gyakorlatából. Magánfél fellebbezési joga. ^Panaszosokfellebbezése egyfelől odairányul, hogy panaszlotl nemcsak az Ü. R. 68. § b) pontja, hanom a 69. § b) pontjába ütköző fegyelmi vétségben is vétkesnek mondassék ki, másfelől a kiszabott büntetés szigorít t assék. A magánfél az Ü. K. 101. §-ának 3. bekezdése értelmében az eset ben is, ha a vádat a kamara ügyésze képviseli, a fegyelmi eljárásban önállóan folyhat be, ugyané § 1. bekezdése értelmében azonban csak a bűnösség és esetleg a kártérítés kimondása iránt tehet indítványt, minélfogva a feljebb vitelt is csak ezen kérdésekben veheti igénybe. Miután pedig a helytelen minősítést megtámadó fellebbezés lényegileg a büntetés súlyosbítását célozza és nem tekinthető a bűnösségkimondása érdekében használt jogorvoslatnak, a büntetés kiszabása kérdésében pedig jogorvoslat az Ü. R. idézett intézkedése értelmében magánfél által igénybe nem vehető, panaszosok fellebbezése hivatalból visszautasítandó volt.» 253/931. sz. Elnök: Osvald, előadó : Lévy. Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. Régi panasza az ügyvédségnek, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézetnél folyamatban lévő ügyekben, még ha a per folyamatban van is, az Országos Társadalombiztosító Intézet vezetősége az ügyvéd kikerülésével érintkezik a felekkel, és még a peres ügyekben is a folyósításokat a fél kezeihez eszközli. Ennek folytán mindennapi eset, hogy az ügyvéd még a munkadíjához sem tud, hozzá/jutni. Különösen pregnáns eset erre nézve az OTI-nál Pk. 40,002/1929. szám alatt folyamatban lévő ügy, melyet én még az özvegy részére szóló baleseti járulék miatt lettem folyamaiba. Mini hogy pedig az OTI a panaszokat, hogy az ügyvéd megkerülésével intézi el az ügyet , azzal szokta elütni, hogy az ügyvédnek nincs pénzfelvételre jogosító felhatalmazása, ezért e célra közjegyzőileg hitelesített meghatalmazást mutattam be. Mivel pedig másfél éven keresztül az ügyet az OTI-nál el nem intézték, a budapesti munkásbiztosítási bíróságnál VIII. 1954/1931. sz. alatt közvetlen keresetet is indítottam. Ebből is tudták, hogy a felet ügyvéd képviseli és ennek' dacára, az ügyet közvetlenül a féllel intézték el és erről az ügyvédnek még csak értesítést sem küldtek. II. A budapesti központi kir. járásbíróságnál P. II. 827/1931. sz. alatti perben 1926 P 48 fill. és jár. iránt — tehát az ügyvédi képviselet kötelező volt — három alpe-