Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1931 / 11. szám - A Magyar Jogászegylet részvényjogi bizottsága nov. 27-én tartott ülésén [...] - Az Egyesült-Államok háborús igényei Magyarország ellen [...]
48 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 11. SZÁM. res vonatott perbe. Mindhárom alperest én képviseltem. Csak mellékesen jegyzem megj hogy mindegyik alperesnek más-más védekezése volt, mert az I-rendű ós Il-rendű alperes természetes személy, a Ili-rendű alperes pedig részvénytársaság volt. Az elsőbíróság csak a Ili-rendű alperest marasztalta, az I. és II-rendű alperesek ellen a keresetet elutasította és a felperest "220 P költség fizetésére kötelezte. A marasztalás ollón a Ili-rendű alperes, az elutasítás miatt, a felperes fellebbezett. Az ügy a budapesti kir. törvényszéknél 27 Pf. 8818/1981. sz. alatt tárgy altatott. A törvényszék a Ili-rendű alperest marasztaló ítéletet helybenhagyta. Vele egyetemlegesen az I-rendű alperest is marasztalta. A II-rendű alperes elleni elutasítást — mert kitűnt, hogy semmi köze nem volt az egész ügyhöz — a törvényszék helybenhagyta, tehát a felperes ezirányú fellebbezése sikertelen volt, mégis az elsó'birói ítéletet a költségben marasztaló része tekintetében megváltoztatta és az e tekintetben teljesen pervesztes felperesi összes per és fellebbezési költség fejében — a II-rendű alperes javára — csupán 50 P megfizetésére kötelezte. Az indok, mert a II-rendű alperest is ugyanazon ügyvéd képviselte, aki a pervesztes alpereseket. Ez tehát az ügyvéd büntetése. Az adonyi kir. járásbíróság 4800/1931. sz. fizetési meghagyásában egy 68 pengős ügyben bélyeggel együtt 8 pengó' 60 fillér költséget állapítván meg, a költségek helyesbílése iránt benyújtott kérvényre a követ•kező végzési hozta : «E kérelem folytán a kir. járásbíróság a fizetési meghagyási kérelem díját és költségét 4 pengó' 50 fillérre javítja ki, minthogy a községi bíróság hatáskörébe tartozó ügyértékig a fizetési meghagyás kibocsájtása iránti kérvényért csak az ügyvédi díjszabásban meghatározott díjösszeg fele állapítandó meg». Az adonyi kir. járásbíróság tehát megbünteti azt az ügyvédet, aki a perrendtartás adta jogával élve, 100 pengőn aluli ügyet nem a községi bíróság elé visz és ezt a büntetést az ügyvédi díjszabásban meghatározott díjösszeg felének elvesztésében határozza meg. — Nem értjük, miért volt szükség ennek az új büntetési nemnek Adonyban való bevezetésére! Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Jelzálogelőjegyzési költségek. Mógjs csak érdekes, hogy míg azokon a jogterületeken, amelyek elibénk kerülnek, állandóan fúrjukfaragjuk a jogszabályokat, hogy élethűek legyenek, költségkérdéseinkben nem teszünk semmit. Mily sűrűn fordul elő, hogy váltó, könyvkivonat stb. alapján előjegyzést kérünk a telekkönyvi rendelet 88. §-a alapján. A telekkönyv a jelzálogelőjegyzést elrendeli, de költséget nem állapít meg. Peresítjük a követelést, elintézzük az ügyet, kérjük az előjegyzés költségeit, de ez utóbbit sem az ellenfél, sem a fél nem akarja fizetni, legfeljebb ha a készkiadást. Az ellenfél arra hivatkozik, hogy ennek költségei nincsenek vele szemben megállapítva, a saját fél meg arra, hogy a bíróilag megállapítottköltségekben minden bent van. Ilyenkor azután vagy hagyjuk az egész költségkérdést vagy pereljük az ellenfelet. Hallói lam most már olyan döntésről, mely az előjegyzési kérvény költségeit nem is állapítja meg az adós terhére, azzal az indokolással, hogy ha a hitelezőnek per előtti biztosítás kell, fizesse meg a költségeit; túlnyomó, — persze az a helyes gyakorlat — amely az előjegyzés költségeit, mint indokoltan felmerülteket, az adós terhére megállapítja. De ez esetben is antiökonomikusan újabb per, költség stb. válik szükségessé. Ezzel szemben egyedül helyes, ha az előjegyzés költségeit a telekkönyv a prenotátusz terhére mindjárt megállapítja. Ha azután az ítélőI kötelezi adóst a fizetésre, fizetnie kelljen ezt is, mint a biztosítási végrehajtási kérvény és foganatosítás költségeit, mint amelyekkel o költség lényegileg azonos is. Én a legközelebbi ilyen előjegyzési kérvényemben kérni fogom, hogy az előjegyzés költségeit a telekkönyv állapítsa meg az adós terhére. Ha nem állapítja meg, — amit szinte bizonyosra veszek — felfolyamodom. Helyes volna, ha kartársaim hasonlóképpen járnának el ós kiküzdenénk a helyes gyakorlatot. fAláírás.) Szemle. Az ügyvédi vétívek használhatóságát mindennél jobban dokumentálja az a körülmény, hogy nem is egy év alád közel 800,000 darab került forgalomba ezen vétívekből. Az ügyvédi vétívek hasznaiból óságát és jelentőségét igen jelentékeny mértékben van hivatva növelni az a gondolat, amely érdekes módon éppen bírói oldalról merült fel. Arról van ugyanis szó, hogy az ügyvédi vétívet használó ügyvédek a kézbesítési értesítés helyett a kézbesítési bizonyítvány másodlatát kapják meg, amely tehát teljesen hű képe a bírósághoz visszakerülő kézbesítési bizonyítványnak és amely azt netáni elveszése esetén minden tekintetben pótolja. Az Országos Ügyvédszövetség már el is készít el te az új alakú ügyvédi vétívek mintáit, amelyeket a budapesti központi kir. járásbíróság elnöksége útján és ennek a gyakorlat tapasztalataiból merített pártolásával a közeli napokban fog felterjeszteni az igazságügyminisztériumhoz. Kívánatos volna, ha az igazságügy minisztérium az újalakú ügyvédi vétívek használatbavételéi minél sürgősebben elrendelné, mert ezek használata nemcsak az ügyvédségre, hanem a bíróságokra nézve is nagy előnyt jelent, nevezetesen a vétív eltűnésének veszélyét a minimumra fogja redukálni, miután ily körülmények között már senkinek semmi érdeke nem fog fűződni ahhoz, hogy a bírósági iratok között elfekvő vétívet eltüntesse, e mellett , feleslegessé fogja tenni a bíróságoknak azt is, hogy a vétívek visszaérkezése és azok tartalma tekintetében a feleknek értesítéssel szolgáljanak, a vétívkeresések során összehányt iratokat ismét összerendezzék, mert mihelyt az érdekelt fél képviselőjének a kézbesítési vevény másodlata birtokában van, akkor az iratok mellől netán hiányzó vétív ennek a csatolásSvál kifogástalanul pótolva lesz. Sajtószemle. Az Ügyvéd november hó 26-i száma Mohiár Márton «BáJványok alkonya» címen a közeledő kamarai választásokkal foglalkozik a vezércikkben. A kamarai tisztség nem ősi jog, — mondja a cikkíró — hanem tisztesség, képesség, tehetség és dolgozniakarás azok a kritériumok, amelyek erre predesztinálnak. Opler Emil az ügyvédek gazdasági pártjának tartott értekezletén bevezető beszédét közli, felsorolva az ügyvédség régi panaszait, melyek immár 10 év óta úgyszólván változatlanul hiába hangzanak el minden ügyvédi összejövetelen. Landau Béla «Mozaik a Budapesti Ügyvédi Kamara rendkívüli közgyűléséről cíihű cikkében erőteljesebb kamarai politikát sürget az igazságügyi kormány ügyvédellenes intézkedésével szemben. Reflexiók és panaszrovat mindenkor aktuális közleményei közül is kiemeljük a «Ferenczi titkár úr és. Lajos altiszt» címűi. Büntető Jog. «Vita a statáriumról)) címen id. Dajkovits István, Sebestyén Ernő és Szőke Sándor szólnak hozzá a statáriális rendelet törvényes és jogos voltához részint elméleti, részint gyakorlati vonatkozásban.. Taubner Géza közli a kamara fegyelmi judikatúrájának legújabb határozatait. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 6070/1931. M. E. sz. rendelet az Országos Hitelügyi Tanács 1. sz. határozatának köz/ótétele tárgyában. (1931. nov. 15. Bp. Közi.) 6200/1931. M. E. számú rendelet az adótartozásukat folyó évi december hó végéig kifizető adózóknak adandó kedvezmények tárgyában. (1931. nov. 17. Bp. Közi.) 6350/1931. M. E. sz. rendelet a csődönkívüli kényszeregyességi eljárásról szóló 1410/1926. M. E. sz. rendelet alapján a Pénzintézeti Központ részéről megkísérelt egyességre vonatkozó rendelkezések újabb módosítása tárgyában. (1931. nov. 21. Bp. Közi.) 6370/1931. M. E. számú rendelet a kidföldi hitelezőkkel szemben fennálló tartozások tárgyában. (1931. nov. 22. Bp. Közi.) 6210/193*1. M. E. sz. rendelet a külfölddel való fizetési forgalom ellenőrzéséről és szabályozásáról szóló 4500/1931. M. E. sz. ren^ delet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről. (1931. nov. 24. Bp. Közi.) 140,475/1931. P. M. számú rendelet a forgalmi adók (adóváltságok) befizetésével kapcsolatos kedvezményekről. (1931. nov. 17. Bp. Közi.) 143,500/1931. P. M. számú rendelet, a 6210/1931. M. E. számú rendelet (a külfölddel való fizetési forgalom) végrehajtása iránt. (1931. nov. 24. Bp. Közi.) Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Géczy Kálmán.