Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 9. szám - Grosschmid ünneplésében [...]

38 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 9. S/.ÁM. pontos mértéke az eddigi jogszabályok és a többször idézett rendelet 6. §-ára való tekintettel, csak a végrehajtási eljárás folyamán, illetve a követelés kiegyenlítési 'kor állapítható meg és énnek következtében a csoportfőhöki értekezlet úgy találta, hogy a végrehajtható kiadmányok kiállításánál használt bélyegző szövegének a kamatokra stb. vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése felesleges. ad 2. Ami a második kérdést illeti, a csoportfőnöki értekezlet abból indult ki, hogy abban az esetben, ha a végrehajtható kiadmány kiállítását kérő fél csak . azért tér el az alapul szolgáló határozatban meghatározott kamat, illetve kártérítés mértékétől, mert az 5610/1931. M. E. sz. rendelet ,5., 6. és 14. §-aiban meghatározott és részletezett mellékszolgáltatásokat kéri, akkor tulajdonképpen az új szabályhoz ragaszkodik és annak következtetéseit vonja le, ekkor tehát nem volna indokolt a végrehajtható kiadmány kiállítása iránti kérelmet elutasítani ós ezért azt a véleményét fejezte ki, hogy a végrehajtható kiadmány kiállítását ilyen esetekben nem volna helyes megtagadni. Annál kevósbbé, mert megtartása esetén a végrehajtási ügyeket intéző jegyzőknek kellene újból ugyanazt a mun,kát elvégezni. Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet részvényjogi bizottsága pénteken, nov. 13-án folytatta tanácskozásait. Előadók voltak Tury profeszszor és Reitzer Béla. A vitában resztvettek : Kuncz Ödön professzor, Sichermann, Gold Simon, Lévy Béla, Kohner. A legélénkebb volt az eszmecsere a saját részvények vásárlása szabályozásának kérdésében. Az előadó (Reitzer) a tilalom eltörlése mellett kardoskodott. A bizottságra igen mély benyomást "tettek Lévy Béla szavai, aki éppen gazdasági okokból a tilalom fenntartása mellett érvelt. Viszont Gold Simon a saját részvények vásárlásának előfordulható gazdasági szükségességét próbálta bizonyítani. A vita e kérdésben még folytatódik. A Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályának novemberi 14-i ülésén, melyen Angyal Pál egyetemi tanár elnökölt, Rácz Györgynek a politikai menedékjogról tartott előadásához elsőnek Szászy István egyetemi magántanár szólt hozzá. Főleg a magyar tételes jogi rendelkezéseket ismertetve, helyeselte a politikai menedékjog korlátozásának szükségét, különösen az élet ellen elkövetett, valamint a közveszélyes bűncselekmények esetében, továbbá az anarchista és kommunista bűncselekményeknél is. Miskolczy Ágost kir. főügyészhelyettes szerint a politikai menedékjog a francia forradalom utáni romantikus szemlélet eredménye, mely ma már, a bolsevista bűncselekmények korában, a morál és a jog-, • eszme megcsúfolása. Szondy Viktor szólalt még fel, a mult ülésen előadott fejtegetéseit kiegészítve, végül az előadó, Bácz György reflektált az elhangzott felszólalásokra. A Magyar Jogászegylet pénzügyi-jogi szakosztályának november hó 16-i ülésén 'Kozma Károly kamarai hites revizor, tör-! vényszéki hites könyvszakértő «Könyvelésí •vonatkozások adójogi gyakorlat un kban» címen előadást tartott. Előadó a közigazgatási bíróság idevágó határozatainak'bemutatása mellett szemléltette, hogy az adóalapok meghatározását tárgyazó joggyakorlat teljesen a könyvelési szabályok alapján fejlődött tovább. Az egyes adónemelméi előadó különösen arra mutatott rá, hogy amíg az adóhatóságok-a fisküs érdekét rendszerint, túlságosan mereven képviselték, addig a bíróságok az adózót szabályszerű könyvelés esetében megfelelő védelemben részesítetl ék. Végeredményben a közigazgatási bíróság határozataiból, amelyeket a mai élet viszonyokkal lépést tartó, megértő és méltányos felfogás jellemez, előadó kimutatta annak megállapít hatását, hogy a méltányos adózásnak a rendszeres könyvelés szükségszerű előfeltételét képezi. Az érdekes előadást, a nagyszámban megjelent közönség élénk tetszésnyilvánítással kísérte. Ügyvédi Egyesületek. A Budapesti Ügyvédi Kör november 12-én este a bírói, ügyészi és közjegyzői kar tiszteletére társasvacsorát rendezett, hogy régi programjához híven elősegítse az igazságszolgáltatás tényezőinek : a bírói és ügyészi karnak egymáshoz való közeledését és szorosabbra fűzze kollégiális kapcsolataikat. A vacsorán több mint 100 ügyvéden kívül közel 60 bíró jelent meg, közöttük a kir. Kúriának, budapesti kir. ítélőtáblának és az alsóbíróságoknak számos bírája is, Degró Miklós, Lukács Jenő, Töreky Géza, Moldoványi István, Varga Kálmán, Kovács György és Avedik Félix budapesti bírósági elnökökkel az élükön, Dési Géza, az Ügyvédi Kör elnöke és Degré Miklós, a budapesti kir. ítélőtábla elnöke pohárköszöntőikben a bírói és ügyvédi kar egymáshoz való közeledésének és a kar közötti harmónia fejlesztésének fontosságát hangsúlyozták. A Ribáry-csoport f. hó 21-i szolidaritási estélye az ügyvédi kar kimagasló eseményének ígérkezik. A serlegbeszédet alsóviszokai Gerlóczy Endre tartja, a társasvacsorát követő művészestélyen Laurisin Lajos és Svéd Sándor, a m. kir. Operaház művészei működnek közre. A jelentkezők száma jóval felülmúlja a háromszázat és a jelentkezők között szerepelnek a budapesti ügyvédi kamara, az Országos Ügyvédszövetség és az összes többi ügyvédi közületek képviselői is. Különös megtisztelés az ügyvédségre nézve, hogy az ügyvédség ezen szolidaritási ünnepélyére részvételüket bejelentették a bírói kar néhány kitűnősége, közöttük Kirchner Viktor kir. kúriai bíró, az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának vezetője. Mi sem jellemzi jobban az egész országra kiterjedő ügyvédi szolidaritásnak megerősödését, mint hogy a legtöbb vidéki városból is jelentkeztek résztvevők, így Balassagyarmat, Cegléd, Csongrád, Debrecen, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Hatvan, Kecskemét, Kispest* Kunszentmiklós, Makó, Miskolc, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Sásd, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Wien bői. A Civiljogászok Vitatársasága f. évi nov. hó 11-én tartott ülésében ijj. Szigeti Lászlá tartott előadást «a kártérítési felelősség újabb alakulatairól*). A szervezet-jog alapgondolatának előretörésében találja okát annak, hogy a kártérítési felelősség újabb és újabb területekre terjeszti ki hódításait,, függetlenül a casustól, sőt hovatovább a vis majortól is. A «casus a nullo prestatur» jogi axiómája ma már a jogtörténetnek halott tétele és a kárt érit ő felelőssége ellen a kötelező szavatossági biztosítás nyújt csak reális védelmet. A vitában Zoltán József, Barát Sándor, Wolf Ernő, Mayersberg Tivadar és az elnöklő Beck Salamon veitek részt. . . . Az Országos Ügyvéd-Liga f. évi november 11- i összejövetelén azt a sikert ünnepelte, melyet az ÍJgyvédotthon vezetősége a budapesti Ügyvédi Kamara f. évi október 27-én tartott rendkívüli közgyűlésén elért, amikor tudvalevőleg határozatba ment, hogy az ügyvédek a közmegbizatásból eredő jövedelmük egy részét a jövőben az Ügyvédotthon céljaira engedjék át. A Budapesti Ügyvédi Kör 1931. március 12- ón és 25-én ankétet tartott, amelynek tárgya a végrehajtási eljárás reformja volt, különös tekintettel a Te. rendelkezéseire,. Az ankét előadói Ribáry Géza és Vekerdy Géza ügyvédek voltak, a bíróságok részéről pedig Moldoványi István, a budapesti központi kir. Járásbíróság elnökhelyettese, Kovács György, a pestvidéki kir. járásbíróság elnöke és Zoltán Emil, a budapesti I—IIX ker. kir. járásbíróság bírája vettek részt a vitában. Az értekezlet végül is több olyan indítványt fogadott el, amelyek úgy a végrehajtás megkérése, elrendelése és foga*natosítása tekintetében, mint a végrehajtói díjak, a zárfeloldás, a végrehajtói iratok kezelése és kézbesítése tekintetében igen gyakorlati reformokat javasolnak, végül pedig azt szorgalmazzák, hogy a végrehajtási eljárásnak, mint a leggyakorlatibb eljárási jognak a különféle törvényekben szótr szórt intézkedései mielőbb egységes kódexben nyerjenek megfelelő olyan szabályozást. amely az egyszerűsítést a gyakorlati élet kívánalmainak figyelembevételével viszi keresztül. Ezeket az indítványokat Boda Ernő egy memorandumban feldolgozva összefoglalta, a Budapesti Ügyvédi Kör pedig ezt a memorandumot felterjesztette az igazságügyminiszterhez, a Budapesti Ügyvédi Kamarához, a budapesti kir. törvényszék, valamint a budapesti központi kir. járásbíróság elnökeihez is. Az Ügyvédi Tanács gyakorlatából. Abban a perben, amelyet panaszos ügyvéd által képviselt alperes ellen panaszlott ügyvéd egy ügyfele képviseletében folytatott, az alperest marasztaló elsőbírósági ítélet után panaszos abban állapodott meg panaszlottal, hogy a biztosítási végrehajtás elkerülése érdekében panaszos 400 pengőt panaszlott ügyvédnél helyez letétbe. Panaszlott írásban kötelezte magát arra, hogy amennyiben a másodbíróságnál panaszos ügyfele nyeri meg a pert, a letétet nyomban visszaadja. Másodfokon felperest elutasí-