Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 7. szám - Megértjük, hogy azok az igazságügyi reformok [...]

32 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY SZAM. ezentúl az a veszély fenyeget, hogy az ügyvéd ügyfelével már rég leszámolt és évek után kapja az értesítést az illetékhivataltól, hogy az illetéket az elsődlegesen felelős ügyfélen behajtani nem sikerült, fizethet tehát az ügyvéd a másodlagos felelőssége alapján olyankor, amidőn az ügyfelének már bottal ütheti a nyomát. De mit jelent tulaj donkép ezen másodlagos felelősség? Ha az ügyvéd bélyeg nélkül adja be a beadványt, akkor ezentúl is felveszik a leletet, éspedig elsődlegesen az ügyfél terhére. Miután azonban áz ügyvédnek tudnia nemcsak illik, hanem tudnia kell is, hogy a beadványra bélyeg jár, az ügyfél alaposan fog kártérítési igénnyel felléphetni azon ügyvéddel szemben, aki a bélyegköteles beadványt bélyeg nélkül adta be és ezenfelül még a kamaránál is fel fogja jelenteni. Az ügyvéd ezen felelősség alól csak az esetben fog szabadulhatni, ha ő az ügyfelétől előzetesen eredménytelenül kórt előleget és éppen ebben a körülményben látjuk a szóbanforgó rendelkezés egyetlen előnyét, amennyiben egyenesen rá fogja kényszeríteni az ügyvédeket arra, hogy a kötelező előlegkérést a kamarai határozatból a gyakorlatba átültessék. Végrehajtható kiadmány és kamatrendelet. Az 5610/1931. M. E. számú rendelet az 1923 : XXXIX. tc.-ben szabályozott késedelmi kártérítésnek pro futuro eltörlése mellett (14. §) kimondja (8. §), hogy a bíróság nem rendelhet el végrehajtást a kamat azon mértékén túl, amelyet a rendelet 5—7. §-aiban mint bíróilag érvényesíthető legmagasabb kamatot jelöli meg. Ismeretes, hogy a bejegyzett kereskedők kölcsönös kereskedelmi ügyleteiből eredő követelések körét kivéve, a rendelet 12 °/0ban maximálja az akár szerződésen, akár bírói határozaton alapuló és a rendelet életbelépéséig — 1931. október 17-éig — lejárt kamat vagy késedelmi kártérítés mértékét ; az életbelépést követő időre pedig külön kikötés hiányában csak 5 %, illetőleg 6 °/0 kamat érvényesíthető. A Te. 62. §-ának 2. bekezdése értelmében nem végrehajtható kiadmányt, hanem a végrehajtásnak végzéssel elrendelését kell kérni, ha a végrehajtást nem az annak alapjául szolgáló közokiratban meghatározott összeg erejéig kérik. Az 1931. -október 17-e előtt hozott bírói határozatok túlnyomó többsége a jövőre nézve eltörölt késedelmi kártérítésnek vagy pedig oly mértékű kamatnak megfizetésére kötelezte az adóst, amely mértékű kamat a rendelet tilalma folytán végrehajtás tárgyává immár nem tehető. Ennek következményekép a most jelzett bírói határozatok alapján végrehajtható kiadmányok kiállítását kérni nem lehet. A végrehajtható kiadmánynak a racionalizálással indokolt intézménye tehát a kamatrendelet folytán gyakorlati jelentőségét igen huzamos ideig elveszítette és helyét csupán az elrendelést illetően egyszerűsített végrehajtási kérvénynek engedte át. Nyilvános telefonállomások a budapesti bíróságok épületeinek minden emeletén. Örömmel jelentjük, hogy a Budapesti Ügyvédúnió idevonatkozó akciója teljes sikerrel járt, amennyiben a pestvidéki kir. törvényszék elnöke hozzájárulását adta ahhoz, hogy a pestvidéki kir. törvényszék épületének minden emeletén nyilvános telefonautomataállomások felszereltessenek, a budapesti kir. törvényszék elnöke pedig az idevonatkozó beadványt kedvező felterjesztéssel továbbította az igazságügyminisztériumhoz. Miután a budapesti központi kir. járásbíróság részéről felmerült kételyeket eloszlatni sikerült, a budapesti központi kir. járásbíróság elnöke is kilátásba helyezte, hogy a Budapesti Ügyvédúnió idevonatkozó beadványát kedvező véleményezéssel fogja felterjeszteni az illetékes felsőbbséghez. Kemélhető, hogy az ügyvédségnek ezen jogos kívánsága most már mielőbb megvalósul, annál is inkább, mert ez egy oly követelmény, amely az államnak nemcsak hogy egyetlen fillérjébe nem kerül, hanem egyenesen hasznot hajt. Ügyvédi vétív. I. Kölcsey Sándor kartársunk, a debreceni ügyvédi kamara elnöke panasz tárgyává tette, hogy a budapesti kir. törvényszéktől az ügyvédi vétív kézbesítési értesítési szelvényét visszakapta a nélkül, hogy azon akár a kézbesítés időpontja, akár annak netáni akadálya kitöltetett volna. Ezen panasz alapján megindult vizsgálat során a vevénykezelő azzal védekezett, hogy a kézbesítő mulasztotta el a szóbanforgó rovat kitöltését, és így őt, aki a kézbesítési értesítést csupán aláírásával és a bíróság bélyegzőjével látta el, mulasztás nem terheli. Ezzel szemben az Országos Ügyvédszövetség ügyvédi vétívszolgálata a budapesti kir. törvényszék elnökéhez intézett beadványában kifejtette, hogy a 47,063— 1930. I. M. VIII. sz. rendelet úgy rendelkezik, hogy : «Ha a kézbesítő a szelvénynek a kézbesítési eredmény feltüntetésére szolgáló rovatát kitölteni elmulasztotta, ezt a vevénykezelő pótolja». Jóllehet az ügyvédi vétívszolgálattal szemben panaszok már csak igen elvétve fordulnak elő, mégis kívánatos volna, ha kartársaink minden észlelt visszásságról azonnal jelentést küldenének és követnék Kölcsey Sándor példáját, aki egyébként vonatkozó jelentésében maga is utal arra, hogy «egyes kivételesen előforduló hibák nem csökkenthetik ezen zseniális értesítőszolgálat értékét, sőt csak növeli annak népszerűségét és jelentőségét, ha a kezelőszemélyzet a teljes pontosságra felsőbb helyről utasíttatik, ós így elejét vesszük annak, hogy ők a kezelést felületesen vegyék». II. A lengyeltóti-i kir. járásbíróság vezetője az ügyvédi vétívek jogtalan megportózása miatt emelt panaszra a következő átirattal válaszolt : ((Hivatkozással 1931. okt. 13-án kelt átiratra, közlöm, hogy az ügyvédi vétívek megportózása tévedésből történt, mert megállapításom szerint a hivatkozottá 47,063— 1930. I. M. VIII. sz. rendelet ide meg nem érkezett s arról a bíróság bíróinak, fogalmazójának és kezelőszemélyzetének tudomása nem volt. Jelen soraimmal egyidejűleg a a kellő intézkedést megtettem s így hasonló eset a jövőben nem fog előfordulni.)) Látható tehát, hogy a helyenként elvétve előforduló jogtalan megportózások ellen a leghathatósabb védelem, ha azt t. kartársaink tudomásunkra hozzák. Ezen eljárás mellett bizton remélhető, hogy jogtalan megportózások a jövőben még csak elvétve sem fognak előfordulni. III. Igen örvendetes az ügyvédi vétívek forgalmának nagymérvű emelkedése, egyrészt, mert az emelkedés mindennél jobban mutatja, hogy ezen intézmény kitűnően bevált, másrészt, mert az ügyvédi vétívek jövedelme most már nem megvetendő hozzájárulást biztosít a bírósági gépírószolgálat javára. Október hónapban 37,300 darab vétív került eladásra, holott havi átlagban eddigelé csak 22,591 vétív adatott volt el. A legutóbbi hónap eredménye szerint Magyarország 6000 ügyvédjét számítva, egy-egy ügyvéd havonta hat ügyvédi vétívet használt fel, ami már igen kézzelfogható eredmény. Sajtószemle. Jogesetek a Jt. és Te. köréből. I. évf. 1. szám. Medzihradszky Jenő tvszéki tanácselnök szerkesztésében október hó 20-án új havi folyóirat hagyta el a sajtót, mely végrehajtási és telekkönyvi határozatok és közleményekkel kíván útmutatást nyújtani a Jt. és Te. meglehetős nagy zűrzavart okozó rendelkezései folytán előállott jogbizonytalanságban. A folyóirat hasznos munkát végez, midőn különösen a budapesti törvényszék 21. tanácsának joggyakorlatát közli s e helyütt is kiemeljük azt a készséget, amellyel a szerkesztő tanácselnök a szerkesztői üzenetekben hozzáforduló ügyvédeknek rendelkezésére áll. Mi sem jellemzőbb a Te. sokat vitatott használhatóságára és törvényszerkesztési hibáira, minthogy külön folyóiratot kellett szerkeszteni, amely kizárólagosan a Jt. ós Te.-vei foglalkozik. Csehszlovák Jog október hó 29-i számát csaknem teljesen kitölti az új cseh polgári perrendtartás tervezetében a nóvumok kérdésében felhozott miniszteri indokolás. Szomorúan konstatáljuk, hogy a magyar jogászságnak az utóbbi években egyáltalában nem áll módjában a törvénytervezetekhez hozzászólni, míg a szomszéd Csehszlovákiában már hónapok óta jogi szakirodalomban és kongresszusokon vitáznak a meghozandó törvény tervezetéről. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 5470/1931. M. E. sz. rendelet az adótartozásukat 1931. november 16-ig kifizető adósoknak adandó kedvezmények tárgyában. (1931. okt. 30. Bp. Közi.) 5800/1931. M. E. sz. rendelet az egyes illetékek újabb megállapításáról szóló 5100/1931. M. E. sz. rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában. (1931. okt. 81. Bp. Közí.) Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (T»l.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Géczy Kálmán.