Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 8. szám - Választások előtt

I. évfolyam. 8. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1931. nov. 14. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGY/VR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóozy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr. Ribáry Géza, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. TARTALOM. Választások előtt. — Hírek a vidéki ügyvédség köréből. — Hírek a bíró­ságok köréből. •— Országos Ügyvódszövetsóg. — Magyar Jogászegylet. — Ügyvédi Egyesüle­tek. — A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatá­ból. — Külföldi ügyvédség hírei. — Szemle. — Sajtószemle. — Igazságügyi vonatkozású rende­letek. Választások előtt. Bövid időn belül újból szavazóurnák elé .járul az ügyvédi kar, hogy önkormányzati szerveit megválassza. A kari önkormányzati életnek ez a háromévenkint ismétlődő' eseménye, az el­múlt időkben, — végeredményben -~ az ügyvédi közélet átmeneti megélénkülésénél alig jelentett egyebet. A választási küzdelemben érvényre nem jutott párttörekvések, egyéni ambíciók ki­elégületlensége miatt támadt szűkebb vagy •tágabb körű keserűség hamarosan enyhülés­hez jutott. Mert a kisebbségben maradt pártok és jelöltjeik sem kételkedtek abban, hogy a többségi szavazatok jelöltjei is • azonos kari érdekek szolgálatára vállal­koztak. Talán a küszöbön álló új választások sem lépnék túl a korábbiak jelentőségét, ha egyszersmind a politikai és gazdasági élet­viszonyok is a régiek maradtak volna. Ám mindnyájan tudjuk, hogy rendkívüli idők viharfelhői közé jutottunk. Kivételes "hatalom kivételes eszközökké] kormányozza •a hajót, nehogy a segítés megérkezése előft -elsüllyedjen. A szükség jegyében kiszabott terhek s az ezzel arányos keresetnélküliség alatt roskadozik minden rangú és rendű egzisztencia. A magunkét pedig kari ön­segély útján igyekszünk ideig-óráig lábon tartani. A kiélésült izgalmi állapotot pedig fűti a kari törekvésekért folytatott küzkö­•dés sikertelensége s a legtöbb életküzdelem­nél napról-napra konstatálható eredmény­telenség. Ez a lelkiállapot, tapasztalat sze­rint, nem igen hajlamos arra, hogy hely­zetóért azokat a leküzdhetetlen ismeretlen erőket okolja, amelyek pedig kisebb-na­gyobb mértékben minden nemzet ügyvéd­társadalmában azonos hatásokat váltot­tak ki. : ÜGYVÉDI HETIREND, j E NOVEMBER 16—22. =16 : Hétfő Vff7« Az Országos Ügyvédszövetség! könywiteltani tanfolyama az egye- < tem kupolacsarnokában. ! V**7» Magyar Jogászegylet pénz-1 ügyi szakosztályának ülése.! Kozma Károly előadása: iKöny-! velési vonatkozások adójogi gya-1 korlatmikbann. 1 V* 7> Az Országos ugy védszövetség tisz-! tikari ülése. \ Va7. Az «Ügyvédi Közlöny» szerk. biz.; ülése. Va7. Az «Ügyvédek Szilágyi Dezső! Köre» heti összejövetele. Mosko-! vits Már előadása: «Az ügyvéd j konyeren. (Teréz-körút 40.) !l7 [ Kedd V*7. Ügyvédjelöltek gyakorlati kiké))-; zéBe. Berend Béla: ((Szeminárium i a^sajtójogi gyakorlatból». " Va7. A «Kibáry-csoport» heti össze-; jövetele. ' ] 118 ; Szerda Va7. Civiljogászok vitatársaságánaki előadása. nVita Blau Györgynek; az új valorizációról megtartott j előadása feletti). Il9 ; Csütörtök Va 7 Mendelényi László kir. kúriai bíró • előadása az Ügyvédi Körben : «Az J ügyvédi bifurkációii. j V27. Budai ügyvédek Egyesülete elő-• adása. Varannái István : «Az új ka- • matszabályok.i) (II.. Margit-krt fi.)'. 8. Az Ügyvédi Kör társas vacsorája.; « Péntek V*7. Az «Ügyvédek Reformszö-; vétségen heti összejövetele az 1 Ügyvédi Körben. * |21 • Szombat 6. Magyar Jogászegylet ülése.; Ramchbwg Nándor előadása: «A; kartelbíróság hatásköre és viszo-> nya a rendes bírósághoz és vá-i lasztottbírósághozi). 1 9. A (iKibáry-csoporti) szolidaritási \ estélye a Hungária-szállóban. • |22 «Vasárnap Va4. A «Budapesti Ügyvédúnión heti; összejövetele. j A választások ügye tehát ezúttal a kari szervezetektől és egyénektől komoly meg­fontolásokat igényel, ha kockáztatni nem akarjuk, hogy azokat az értelem és ne az elkeseredés irányítsa. A választásokkal összefüggő szervezeti elhatározások indokaiból ezért már eleve kikapcsolandónak vélünk minden olyan tényezőt, amely ezt a kockázatot növelheti. Az adott viszonyok között tehát személyes tekinteteket szolgáló pártkívánságok erő­szakolása vagy pártoknak tisztán személyi érvényesülés érdekében való sorbaállítása : súlyos hiba volna. A kar tekintélyét, tár­sadalmi és politikai súlyát féltő kivívott eredményeit fenntartani, gazdasági erejé­nek hanyatlását megállítani és újra meg­alapozni kívánó kari szervezetek erejének szétbomlasztására vezethetne, amit a jól felfogott kari felelősségérzet el sem viselhet. Szerintünk ma csak olyan önkormányzati választási politika számíthai a kar tagjai­nak szolidáris támogatására, amelyről két­ségtelenül felismerhető, hogy személyes ér­dekek szolgálatától távol áll, amely párt­szempontokra való tekintet nélkül hívja meg a kari munka szeretetéből áthatott azokat a legjobbakat, akiknek egyénisége az alkotóerőt, képességet és készséget repre­zentálja. Csak ilyen megfontolás által vezetett ós végrehajtott választás konzerválhatja az összetartó erőt és önfegyelmet, amelyre a karnak a mai időkben fokozottabb mérv­ben szüksége van. K. 1). Hírek a vidéki ügyvédség köréből. §-a Pestvidéki Kamara. 1. A Ppn. 40. szerint a vidéki kamarák választmánya 12 rendes és 6 póttagból áll. A választmányi tagok e csekély létszáma folytán az 5 tagból álló fegyelmi bírósági tanácsok összeállítása gyakran igen nagy nehézséggel jár, ami a fegyelmi ügyek gyors elintézését akadá­lyozza. A Pestvidéki Ügyvédi Kamara vá­lasztmánya Aradi Béla elnök indítványára elhatározta, hogy felirattal fordul az igaz­ságügy-miniszterhez és őt oly törvényjavas­lat előterjesztésére kéri fel, mely lehetővé teszi, hogy a vidéki kamaráknál háromtagú fegyelmi bíróságok működhessenek. 2. A Pestvidéki Ügyvédi Kamara 1931. november hó 13-án rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgysorozatán szerepelt a pestkörnyéki kir. járásbíróságoknak Buda­pestre tervezett összevonása elleni állás­foglalás, másrészt Székely György és Braun Imre újpesti ügyvédeknek az ügyvédi költ­ségelőlegek kötelezővététele tárgyában elő­terjesztett indítványa. A Szegedi Ügyvédi Kamara 1931. október 25-én tartott rendkívüli közgyűlésén Bodnár Géza azon indítványt terjesztette elő, hogy részesítse a kamara mindazon ügyvédeket, akiknek nyugdíj- és tagdíjhátralékos tarto­zásuk van, visszamenőleg kamat leengedés-

Next

/
Thumbnails
Contents