Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 5. szám - Kari feladatok

te ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 5. SZÁM. indokolással, hogy önálló tőkekövetelésként nem érvényesített perköltség a járulékok fogalma alá esik, járulékok után kamat nem jár, márpedig a Vhtv. .43. § ut. bek.-e csak a tőkekövetelés után kíván kamatot engedni. Hogy ez a kamatigényünket el nem ismerő bírói gyakorlat szemben áll, éspedig indokolatlanul áll szemben a magánjog a/011 általános szabályával, amely szerint a lejárt követelés után külön kikötés nélkül is megjár a kamat, azt fölösleges volna hosszabban bizonyítgatni. Hiszen mindazok az okok, amelyek a kamat intézményének felállítására vezetnek (hogy t. i. lejárat után a késedelmes adós már tulaj donkep a hitelező pénzét használja, azt kamatoztatja, forgatja stb., a hitelező pedig mindezektől elesik), e részben is adva vannak. Ha tehát mindezek ellenére kamatigényünket a gyakorlat elbagatelizálja, annak okát csak abban a régi, de szomorú igazságban lelhetjük fel, mely szerint az ügyvéd a maga igényeinek kiküzdésében nem tanúsítja azt a fáradhatatlan energiát, amelyet in rebus alienis adhibere sólet. A jövőben tagadjunk meg minden alkalmat, amelyben a bíróságok ezen teljesen indokolatlan és reánk sérelmes álláspontja ellen küzdhetünk. Külföldi ügyvédség hírei. Nemzetközi segélypénztár felállítását sürf geti Trotta görzi ügyvédnek az Internationales Anwaltsblattban megjelent cikke, amelyből az ügyvédi lajstromba felvettek, ezeknek özvegyei és árvái megfelelő járadékokat élvezhessenek. * Az Internationales Anwaltsblatt legutolsó számában olvassuk Trotta görzi ügyvéd cikkében a következőket : «Az ügyvédek hivatásos tevékenységének korlátozása jelentkezik a csődök lebonyolításánál is. A csődtömeggondnokok minden törvényszék, néha több törvényszék területére érvényes külön lajstromba vannak felvéve. Ez a la jstrom nem azonos az ügyvédek lajstromával. Az egyességi vagyonfelügyelők számát kir. rendelet szabályozza, ezeket személy szerint igazságügyminiszteri rendelettel nevezik ki öt évről öt évre. Az ilyképpen kinevezettek nemcsak ügyvédek, Jianem a kereskedelmi és ipari életben tevékenykedő személyek és vizsgázott könyvelők. Ez a rendszer kevesek számára kiváltságos helyzetet teremt a többi kartárs hátrányára, akik ilyképpen e tevékenységből teljesen ki vannak kapcsolva. Igazságosabb és egyszerűbb volna, ha az ügyvédek lasjtromában szereplők kivétel nélkül kényszeregyességi, vagyonfelügyelői és tömeggondnoki tevékenységet fejthetnének ki». A belga ügyvédség helyzetét ismerteti áz ügyvédi költségigények szempontjából Xavier Janne lüttichi ügyvéd. Kiemeli, hogy a belga felperes javára, pernyerés esetén sem ítéli meg a bíróság az ügyvédi képviselettel járó költségeket az alperessel szemben. így a felperesi ügyvéd sohasem kerülhet abba a helyzetbe, hogy költségigényét az alperestől követelhesse. Az ügyvéd mindig csak saját ügyfelével áll szemben. Mivel pedig az ország közhangulata és az ügyvédi tradíciók szerint lehetőleg kerülni kell az ügyféllel költségkórdésben keletkező vitákat, az ügyféllel szemben indított perek nem nagyon számosak, az ügyféllel szemben alkalmazott végrehajtások pedig egészen ritkák. Csak az utóbbi időben kezd terjedni a gyakorlat, hogy az ügyfelektől az ügyvédek előlegeket kérnek. Szemle. Ügyvédi vétív. A szentendrei kir. járásbíróság elnöke az ügyvédi vétívek illetéktelen megportózása miatt tett panaszra a következő átirattal válaszolt : «F. évi október hó 5. napján kelt nb. átiratukra értesítem, hogy a panaszt megvizsgáltam s azt alaposnak találtam, miért is utasítottam az illetékes bírósági irodát, hogy jövőre a kézbesítési értesítőt «Hivatalból. Díj átalányozva» jelzéssel lássa el. A szentendrei bíróság vezetését pár hónapja vettem át s ezalatt ilyirányú panasz nem érkezett, s így nem volt tudomásom arról, hogy az illetékes bírósági iroda a m. kir. igazságügyminisztérium 47,063/1930. I. M. VIII. sz. rendeletét nem ismeri és helytelen gyakorlatot követ». Az OÜSz ezúton is köszönetét fejezi ki a szentendrei kir. járásbíróság elnökének a panasz gyors elintézéséért, egyben újólag felkéri a t. ügyvéd kartársakat, hogy amenynyiben az ügyvédi vétívek jogtalan megportózásáról szereznének tudomást, úgy azt haladéktalanul jelentsék be. Nyilvános telefonállomást a budapesti bíróságok minden emeletére. Lapunk 2. számában idevonatkozókig megjelent indítvány megvalósítása érdekében a Budapesti Ügyvédúnió és az Ügyvédi Közlöny szerkesztősége együttes beadványt intéztek a budapesti kir. törvényszók, a budapesti kir. büntetőtörvényszék, a pestvidéki kir. törvényszék és a budapesti közp. kir. járásbíróság elnökeihez és kérték, hogy ezen indítványt, mely nemcsak ügyvédi, hanem igazságszolgáltatási érdeket is szolgál és a mellett az állam jövedelmeinek szaporítására is alkalmas, mielőbb valósítsák meg. Sajtószemle. Magyar Jogiszemle: az októberi szám tartalmából kiemeljük Mezei István cikkét «Egy jognélküli ország joga» címén. A cikkben szerző Szovjet Oroszország magánjogi rendszerével foglalkozik, amennyiben a cikk keretei megengedik, nagy tüzetességgel. — Megemlítjük még Szondi Viktor cikkét a diplomáciai képviselők fokozottabb büntetőjogi védelméről. A szemle irodalmi rovatában Mór Gyula jogi személyek elmélete című könyvéről B,uhman Emil kritikája érdéinél figyelmet. Magyar Törvénykezés: október 14-én megjelent számában folytatólag közli a szükségrendeleteket. Ezúttal a jövedelmi adó alanyai terhére kivetendő szükségadóról és a fiatalkorú nők magánjogi védelméről szóló rendeletet közli. Fórum rovatából megemlítjük F. I. kis cikkét a végrehajtó díjairól. Illetékügyi Közlöny : október havi száma az 5100/1931. sz. rendeletet közli teljes egészében. Az immár felfüggesztett rendelet oly nagyterjedelmű, hogy jóformán teljesen betöltötte a Közlönyt és annyira nehezen kezelhető és zavaros, hogy különösen aktuális Kokas Lajos cikke az illétókkezelés egyszerűsítéséről, mely ugyan nem a felek, hanem a számfejtő hivatalok részére óhajt racionalizálni a kartotékrendszer bevezetésének ajánlásával. Törvények. 1931 : XXX. tc. a Lengyel Köztársasággal 1925. március 26-án kötött ós az 1925. évi XXVII. tc.-be iktatott kereskedelmi egyezmény kiegészítésekép 1930. március hó 27-én aláírt Második Pótjegyzőkönyv becikkelyezéséről. (Kihird. 1931. október 10-én.) Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 5380/1931. M. E. számú rendelet a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló 1931 : XX. tc. életbeléptetése tárgyában. (1931. okt, 10. Bp. Közi.) 5381/1931. M. E. ^zárnú rendelet a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló 1931 : XX. tc.-ben megszabott bemutatás, bejelentés és nyilvántartás szabályainak megállapítása tárgyában. (1931. okt. 10. Bp. Közi.) 5382/1931. M. E. számú rendelet a Kartelbizottság szervezete és működése tárgyában. (1931. okt. 10. Bp. Közi.) 5510/1931. M. E. számú rendelet a törvényhatósági, megyei, városi és községi üzemi (vállalati, intézeti stb.) alkalmazottak illetményeinek, illetőleg ellátási díjainak csökkentése tárgyában. (1931. okt. 9. Bp. Közi.) 5570/1931. M. E. számú rendelet egyes végrehajtási lépések átmeneti felfüggesztése tárgyában. (1931. okt. 16. Bp. Közi.) 5610/1931. M. E. számú rendelet a hitelügyi kérdések szabályozásáról. (1931. okt. 17. Bp. Közi.) 5560/1931. M. E. számú rendelet az egyes illetékek újabb megállapításáról szóló 5100. 1931. Mi fí. számú rendelet módosításáról. (1931. okt, 18. Bp. Közi.) 53,000/1931. I. M. rendelet a hatósági adó- és becslési bizonyítványról szóló rendelkezések módosításáról. (1931. okt. 16. Bp. Közi.) Felelős szerkesztő: I)r. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Géczy Kálmán.