Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 6. szám - Az első halvány reménysugár csillant fel a keddi közgyűlésen [...]

I. évfolyam. G. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1931. okt. 31 KM ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr. Ribáry Géza, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. TARTALOM. Az; első halvány reménysugár. — Budapesti Ügyvédi Kamara. — Hírek a vidéki ügyvédség köréből. — Hírek a bíróságok köréből. — Magyar Jogászegylet. — Országos Ügyvódszövetség. — Ügyvédi Egyesületek. — Indítványok az ügyvédi kar érdekében. — Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. — Külföldi ügyvédség hírei. — Szemle. -— Sajtószemle. — Igazságügyi vonatkozású rendeletek. \ Az első halvány reménysugár csillant fel a keddi közgyűlésen az ügyvédség egén. Pap József számolt be azokról a tárgyalásokról, melyeket a törvénykezési illetékek kérdésében a pénzügyi kormánnyal folytatott. A nagyjelentőségű nyilatkozatot szószerint idézzük : «A pénzügyi államtitkár úr késznek nyilatkozott arra, hogy bevisz a minisztertanácsba és a 3j8-as bizottságba egy olyirányú rendelkezést, amely az 1914 : XLTII. tc. 54. §-ában lefektetett azt az elvet, hogy a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban, ha a felet ügyvéd képviseli, a bélyeggel lerovandó illetéket és bírságot elsó'sorban az ügyvéd köteles viselni, elejti, és kimondja, hogy az illetékért ezekben az eljárásokban is elsősorban maga az ügyfél felel. Mivel pedig az ügyfél elsősorbani felelősségének elejtése ellenében a kincstár bizonyos perrendi garanciákat követel, nevezetesen, hogy a Pp. 291. §-ának (tanudíj előlegezése) mintájára egyes bírói aktusok az illeték lerovásától tétessenek függővé, az e nemű rendelkezések pedig csak a Pp. törvényhozási módosítása után eszközölhetők, közeli időn belül megfelelő törvényjavaslat fog az országgyűlés elé terjesztetni. Hogy pedig az ügyvédi felelősség elejtésének ügyével he kelljen várni addig, míg ez a törvényjavaslat letárgyaltatik és szentesíttetik, a még november l-e előtt közzéteendő rendelet az ügyvédek felelősségét egyelőre háromhavi időtartamra feltétlenül el fogja ejteni abban a reményben, hogy ezen időn belül a szóbanforgó igazságügyi törvényjavaslat is letárgyalható lesz. Ezzel kamaránk és az ügyvédség egy anyagilag és erkölcsileg fel sem mérhető olyan eredményt ért el, amelyért az osztrák ideiglenes illetéktörvény behozatala, vagyis 80 esztendő óta hiába küzdött.» Ha a pénzügyi kormány fel fogja oldani az ügyvédséget a törvénykezési illetékek előlegezésének kötelezettsége alól,, nagy terhet venne le az ügyvédi kar válláról. Joggal beszélhetünk tehát reménysugárról. De halÜGYVÉDI HETIREND. NOVEMBER 2 8. j 2 j Hétfő Vi 7. Az Országos Ügy vódszövetség Z könyvviteltam tanfolyama az egye- Z tem kupolacsarnokában. Va7. Az a Ügyvédi Közlöny» szerk. biz. ülése. _ Z 7. Az «Ügyvédek Szilágyi Dezső; Köre» heti összejövetele. 1 3 | Kedd V*7. Ügyvédjelöltek gyakorlati kikép-zése. Ribáry Géza: Az ügyvédi Z iroda helyes' organizációja. Z VÍ7. A «Kibáry-csoport» heti össze- Z jövetele. • 1 4 Szerda Va7. Oiviljogászok vitatársaságának; előadása. Blau György: Új va- • lorizáció. Z m 5 Csütörtök yst7. A Budapesti Ügyvődúnió; ankétje: «A rnogrendszabályo-• zott kamat». Előadók: BruckZ Sándor, Baporh Géza ós Varavnai Z István. ™ 8. Az Ügyvédi Kör heti társas- vacsorája. 6 Péntek V*7. Az «Ügyvédek Reformszö- Z vétségen heti összejövetele az Z Ügyvédi Körben. JJ 7 Szombat 6. Magyar Jogászegylet teljes- ülése: Mendelényi László kir. ü kúriai bíró előadása: «I»azságügyi " reformkórdések a takarékosság j jegyében». Z 8 Vasárnap VÍA. A sBudapesti Ügyvédúnión hetiösszejövetele. Z m m vány a sugár, inert több klauzulája van. Hogy értsük azt, hogy «elsősorban» maga az ügyfél felel? Behajthat lanság esetén másodsorban az ügyvéd lesz felelős? Ez rosszabb volna a mai szabályozásnál. A második klauzula, hogy a kérdés szabályozása csak törvényhozási úton lehetséges és ez okból egyelőre csak három hónapra fogja a rendelet felfüggeszteni az ügyvédi felelősséget. Végül halvány a reménysugár, mert egy szóval sem helyezi kilátásba az illetékek leszállítását. Márpedig az ügyvédi karra nézve nemcsak az fontos, hogy ne legyen köteles az illetékeket előlegezni, hanem az is, hogy azok magassága ne gördítsen leküzdhetetlen akadályokat a perek megindítása elé. Mégis örömmel üdvözöljük a halvány reménysugarat abban a reményben, hogy az nem fog kialudni, hanem a további tárgyalások folyamán a hómály el fog körülötte oszlani. Egy kis.jóakarattal meg lehet oldani a kérdést úgy, hogy az ügyvédi kar meg legyen elégedve és a kincstár érdekei se szenvedjenek csorbát. Budapesti Ügyvédi Kamara. A Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya október 22-én megtartott teljesülésében azokkal a javaslatokkal foglalkozott, amelyeket a törvénykezési illetékek felemelésével kapcsolatban a kormány által összehívott ankét elé terjeszteni kívánt. A választmányi ülés meghívott előadója Újlaki József volt, aki Glücksthal Andor, Huppert Leó, Hódy János. Nagy Dezső Bálint, Nyulászi Alajos és Szepesi Mihály írásban benyújtott javaslatainak figyelembevételével saját előadói tervezetét részletesen ismertette és a választmány azt. elvben magáévá is tette. Az összes javaslatok lényege az illetékek lerovása szempontjából eddig fennállott ügyvédi felelősségnek megszüntetése, valamint az egyes illetékek mérséklése. A miniszteri ankéten ezt az álláspontot fogja az ügyvédi kar képviselni. Az október 27-óre összehívott választmányi teljes-ülés az adósvédelmi rendelet sérelmeit tárgyalta. Ügyvédjelölt alkalmazása és kamarai adó. Mint ismeretes, az utóbbi években az ügyvédjelölti elhelyezkedés rendkívüli mértékben megnehezült, tekintettel arra a közhiedelemre, hogy már egy ügyvédjelölt alkalmazása is a kamarai adóalap, illetőleg tagdíj érzékeny emelését vonja maga után. Az Ügyvédjelöltek Országos Szövetségének Budapesti Osztálya már régebben terjedelmes beadvánnyal fordult e kérdésben a Budapesti Ügyvédi Kamarához, kifejtve azt, hogy ilyen adópolitika nemcsak a jövő ügyvédgenerációt fojtja meg csírájában, de az ügyvédi kar szempontjából is súlyosan igazságtalan és sérelmes. A Budapesti Ügyvédi Kamara Választmánya 458/1931. Ük. számú határozatában a kérdéshez a következőképpen foglalt állást: «A Kamara választmánya megállapítja, hogy a forgalmi adót és tagdíjat megállapító bizottságok azt a körülményt egymagában, hogy valaki jelöltet tart, sohasem tartották olyan külön ismertető jelnek, amely a magasabb adókivetést indokolja és ilyen gyanánt a jövőben sem fogják tekinteni. Ezt a körülményt az összes többi ismertető jelekkel együtt tették mérlegelés tárgyává, de annak a' bizonyítása elől, hogy valaki oly kényszerítő okok miatt tart jelöltet, amelyekből méltányos megállapítás szerint nem következtethető még a nagyobb kereset, a bizottságok soha senkit nem zártak el. Teljesen figyelmen kívül hagyni azonban