Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 4. szám - Az illetékek felemelése nagy és jogos elkeseredést szült [...]

20 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 4. SZÁM. tratív főtitkári működési körre Szalui/ Zol­tánt kérte fel és ezen állásává] kapcsolatos! egyéb kérdések rendezésére héttagú bizott­ságot küldött ki. amelynek bagjai Gerlóczy Endre elnöklete alatl Király Ferenc, Konkoly Elemér, Stein László, Vadász Béla, Varannai Istrán ós Vészi Mátyás. * Király Ferenc ügyvezető alelnök ezután a folyó ügyekről referált, majd bejelentette, hogy intervenciójára az Országos Ügyvéd ­szövetséget meghívlak az Á£ademié Inter­nationale de Droil Comparé (Összehason­lítójogi nemzetközi akadémia) címmel ala­kuló új nagy nemzetközi jogi tudományos intézmény jövőévi hágai konferenciájára, valamint annak előkészítő magyar Bizott­ságában való részvételre. Ügyvédi Egyesületek. Budapesti Ügyvédi Kör. A Kör vezető­ségének felkérésére Mendelényi László kir. kúriai bíró szíves volt vállalkozni előadás tar­tására az ügyvédi bifurkáció kérdéséről. Ér­tesülésünk szerint a nagy érdeklődésre szá­mottartó előadás november első felében lesz. Bíró és ügyvéd. E címen megjelent vezér­cikkünk élénk visszhangra talált nemcsak ügyvédi, hanem bírói körökben is. Értesü­lésünk szerint a Budapesti Ügyvédi Kör november hó 12-én, csütörtökön, vacsoráját ünnepélyes keretek között kívánja megtar­tani a bírói, ügyészi és közjegyzői kar azon nagyszámú tagjainak tiszteletére, akiknél visszhangra talált az a gondolat, hogy az igazságszolgáltatás összes faktorai között a kölcsönös tisztelet és megbecsülés külső meg­nyilvánulását is jelentő harmonikus jő vi­szonyt kell teremteni. Annak dokumentálá­sául, hogy ezt a gondolatot mennyire helyes­lik, a bíróságok vezetői is kilátásba helyez­ték az ünnepi estélyen való megjelenésüket. Civiljogászok vitatársasága. Mint előző szá­munkban már jeleztük, a Civil jogászok vita­társasága f. hó 21-én; szerdán, kezdi meg elő­adásisorozatát. Az első előadást, melyet Beck Salamon megnyitója vezet be, Meszlény Artúr tartja «A magyar szeívezetjog» címmel. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Ügyvédi értesítési idő. A budapesti köz­ponti kir. járásbíróság és I—III. ker. kir. járásbíróság telekkönyvi hivatalában, vala­mint a budapesti kir. törvényszék cóghiva­talában az értesítés az ügyvédek számára lassanként tűrhetetlenné válik. A céghiva­talt a tudakozó irodák ügynökei valósággal ellepik, mindegyikük 4—5 cég után is tuda­kozódik, viszont a telekkönyvi hivatalokban valósággal rajzanak az ingatlanközvetítő irodák tulajdonosai és ügynökei. Ennek kö­vetkezménye, hogy a céghivatalban rend­szerint egy negyedórát kell az ügyvédnek eltöltenie, aki egy cég után tudakozódik, a telekkönyvi hivatalban pedig ezenfelül az ingatlanügynökök lökdöséseit is el kell szen­vednie, lévén ezen hivatal állandóan túl­zsúfolt. Kívánatos lenne, ha a budapesti kir. törvényszék elnöke és a budapesti kir. járás­bíróságok vezetői külön értesítési idői jelöl­nének ki az ügyvédek számára, amely érte­sítési időben csakis kamarái igazolványai­kat felmutató ügyvédek és ügyvédjelöltek kapnának értesítést.. Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. Ügyvéd mellőzése az adófelügyelőség részé­ről. Régi, panasza az ügyvédségnek, bogy a közigazgatási hatóságok az ügyvéd által kép­viselt feleket is nagy előszeretel I el idézgetik ügyvédjük mellőzésével s ilyen módon az ügyvéd és ügyfél érdekeinek sérelmével háttérbe szorítják az ügyvédi képviseletet. Bár újabban a helyzet általában javul, mégis rá kell mutatnunk arra a kirívóan helytelen eljárásra, ami a napokban esett meg az egyik fővárosi adófelügyelőségnél. Egy budapesti ügyvéd ügyfele képvise­letében fellebbezést adott be a l'ele terhére megállapított jövedelemadó ellen. Az ügy­védi képviselet ellenére a fellebbezésben hivatkozott adatok pótlására az adófel­ügyelőség mégsem az ügyvédet, hanem a felet magát idézte be. Már ez is helytelen volt, de itt. még hivatkozhat *az eljárt tiszt­viselő arra, hogy a fél személyes megidézése csak kezelői tévedésből történt meg. De ami ezután következett, ez igazán sajátsá­gos színben tünteti fel az ottani ügykezelési. A fél megbetegedvén, családjával együtt vidékre utazott s elutazása előtt meg­kérte ügyvédjét, hogy figyelemmel a küszö­bön álló adófelszólamlási tárgyalásokra, gondoskodjon róla, hogy az arra szóló idézést ügyvédje kapja meg. Az ügyvéd erre kérvényben közli az egész tényállást az ádófelügyelőséggel, illetve adófelszólam­lási bizottsággal, s kéri, hogy a fellebbezés tárgyalására ne ügyfelét, hanem őt, a fél igazolt ügyvédjét idézzék meg s nyugodtan várja a tárgyalásra szóló értesítést. Mi történik erre? Az adófelügyelőség dacára annak, hogy a fellebbezés ügyvédi ellen­jegyzéssel és meghatalmazással adatott be s hogy külön kérvényben kérte fél az ügy­védje értesítését, az adófelszólamlási tár­gyalásra szóló meghívót mégis magának a félnek akarta kikézbesíttetni. Midőn a kézbe­sítő a lakást zárva találta, az idézést átadta egy szomszéd lakónak, aki véletlenül tudva, hogy a fél hol tartózkodik, előzékenységből neki az idézést postán elküldötté. A félnek csak annyi ideje volt, hogy expressz ajánlva elküldhette az idézést ügyvédjének, aki azt a tárgyalást megelőző este vette kéz­hez. Ha az ügyfél szomszédja a meghívni el nem küldi, úgy ki lett volna téve a léi az adóhatóságok helytelen eljárása, követ­keztében annak, hogy ügyét róla-nélküle elintézik, miután az adófelszólamlási bizott­ság az adóügyeket a fél meg nem jelenése esetén is érdemlegesen letárgyalja. A tárgyaláson megjelenő ügyvéddel szem­ben természetesen az illető tisztv:selő téve­déssel védekezett. Ilyen feltűnő tévedések­nek azonban előfordulniok nem szabad. Az ügy száma : 4308/III. 1931. Kelényi Jenő. Külföldi ügyvédség hírei. Nemzeti és nemzetközi ügyfél-nyilván­tartó és információs központ felállítását sür­geti dr. Emil Hoffmannsthal bécsi ügyvéd, amely intézménynek az volna a rendeltetése, hogy a mindinkább felburjánzó ügyfél vissza­élésekkel szemben az ügyvédségnek kellő védelmet nyújtson. Gyakran történt már ügyvédi visszaélés az ügyfél érdekeivel szemben, de elenyésző ezeknek száma azon árulások számához képest, melyeket a, ügyfél az ügyvéd érdekeivel szemben köve­tett el. Az ügyvéd, akinél az ügyfél jelent­kezik, hasznos felvilágosítást kaphat ezen központ útján attól a kartárstól, aki az ügyfelel előzően képviselte. Megismerheti az ügyfél magatartását, múltját, különösen pedig az ügyvéddel szemben tanúsított fel­fogását és ténykedését. Kitűnő profilak­tikus eszközként ajánlja az ügyvédi munka uzsorásai ellen. Szemle. Az új cégbiztos. A kereskedelmi miniszter a kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztossá dr. Arkay Fe­renc miniszteri tanácsost nevezte ki. Sajtószemle. Polgári Jog : szeptember havi száma gaz­dag tartalmáéból kiemeljük Wéissberger hu re cikkéi , a «Hitéli visszaélések és azok leküz­désének eszközei» címen, melyben szerzi'! különösen két gyakori visszaéléssel foglal­kozik, a superquótával és a külön kielégítési joggal bíró hitelezők azon körével, akik I nlajdonjogfenntartással vagy áruk bizo­mányba adása címén jutnak a többi hite­lezők rovására előnyösebb helyzetbe. Eőrsi István : A mezőgazdasági haszonbérletekről szóló rendelet törvényessége és hatályos­sága című tanulmányával. Ifj. Nagy Dezső a {(Takarókbetétek jogi vódelme» címén írt cikkével széleskörű érdeklődésre I art hal­nak számot. Csehszlovákiai Jog : október hó 8-i szá­mában Láng Lajos pozsonyi kartársunk «] lo/./.ászólás a perenkívüli eljárásról szóló 1931. évi 100. számú törvényhez*) címen a státusperekben követett eljárást illeti súlyos kritikával. A státusperek Szlovákiá­ban jóformán teljesen kivétettek a bírói kézből és a: túlságos egyszerűsítés odáig ment. hogy ezen fontos ügyekben bírósági irodatisztek döntenek puszta szakértői véle­mények alapján. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 5100/1931. M. E. számú rendelet egyes illetékek újabb megállapításáról. (1931. okt. 8. Bp. Közi.) Felelős szerkesztő: Dr.Teller Miksa V.,Szalay-u.3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán:

Next

/
Thumbnails
Contents