Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1931 / 4. szám - Az illetékek felemelése nagy és jogos elkeseredést szült [...]
20 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 4. SZÁM. tratív főtitkári működési körre Szalui/ Zoltánt kérte fel és ezen állásává] kapcsolatos! egyéb kérdések rendezésére héttagú bizottságot küldött ki. amelynek bagjai Gerlóczy Endre elnöklete alatl Király Ferenc, Konkoly Elemér, Stein László, Vadász Béla, Varannai Istrán ós Vészi Mátyás. * Király Ferenc ügyvezető alelnök ezután a folyó ügyekről referált, majd bejelentette, hogy intervenciójára az Országos Ügyvéd szövetséget meghívlak az Á£ademié Internationale de Droil Comparé (Összehasonlítójogi nemzetközi akadémia) címmel alakuló új nagy nemzetközi jogi tudományos intézmény jövőévi hágai konferenciájára, valamint annak előkészítő magyar Bizottságában való részvételre. Ügyvédi Egyesületek. Budapesti Ügyvédi Kör. A Kör vezetőségének felkérésére Mendelényi László kir. kúriai bíró szíves volt vállalkozni előadás tartására az ügyvédi bifurkáció kérdéséről. Értesülésünk szerint a nagy érdeklődésre számottartó előadás november első felében lesz. Bíró és ügyvéd. E címen megjelent vezércikkünk élénk visszhangra talált nemcsak ügyvédi, hanem bírói körökben is. Értesülésünk szerint a Budapesti Ügyvédi Kör november hó 12-én, csütörtökön, vacsoráját ünnepélyes keretek között kívánja megtartani a bírói, ügyészi és közjegyzői kar azon nagyszámú tagjainak tiszteletére, akiknél visszhangra talált az a gondolat, hogy az igazságszolgáltatás összes faktorai között a kölcsönös tisztelet és megbecsülés külső megnyilvánulását is jelentő harmonikus jő viszonyt kell teremteni. Annak dokumentálásául, hogy ezt a gondolatot mennyire helyeslik, a bíróságok vezetői is kilátásba helyezték az ünnepi estélyen való megjelenésüket. Civiljogászok vitatársasága. Mint előző számunkban már jeleztük, a Civil jogászok vitatársasága f. hó 21-én; szerdán, kezdi meg előadásisorozatát. Az első előadást, melyet Beck Salamon megnyitója vezet be, Meszlény Artúr tartja «A magyar szeívezetjog» címmel. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Ügyvédi értesítési idő. A budapesti központi kir. járásbíróság és I—III. ker. kir. járásbíróság telekkönyvi hivatalában, valamint a budapesti kir. törvényszék cóghivatalában az értesítés az ügyvédek számára lassanként tűrhetetlenné válik. A céghivatalt a tudakozó irodák ügynökei valósággal ellepik, mindegyikük 4—5 cég után is tudakozódik, viszont a telekkönyvi hivatalokban valósággal rajzanak az ingatlanközvetítő irodák tulajdonosai és ügynökei. Ennek következménye, hogy a céghivatalban rendszerint egy negyedórát kell az ügyvédnek eltöltenie, aki egy cég után tudakozódik, a telekkönyvi hivatalban pedig ezenfelül az ingatlanügynökök lökdöséseit is el kell szenvednie, lévén ezen hivatal állandóan túlzsúfolt. Kívánatos lenne, ha a budapesti kir. törvényszék elnöke és a budapesti kir. járásbíróságok vezetői külön értesítési idői jelölnének ki az ügyvédek számára, amely értesítési időben csakis kamarái igazolványaikat felmutató ügyvédek és ügyvédjelöltek kapnának értesítést.. Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. Ügyvéd mellőzése az adófelügyelőség részéről. Régi, panasza az ügyvédségnek, bogy a közigazgatási hatóságok az ügyvéd által képviselt feleket is nagy előszeretel I el idézgetik ügyvédjük mellőzésével s ilyen módon az ügyvéd és ügyfél érdekeinek sérelmével háttérbe szorítják az ügyvédi képviseletet. Bár újabban a helyzet általában javul, mégis rá kell mutatnunk arra a kirívóan helytelen eljárásra, ami a napokban esett meg az egyik fővárosi adófelügyelőségnél. Egy budapesti ügyvéd ügyfele képviseletében fellebbezést adott be a l'ele terhére megállapított jövedelemadó ellen. Az ügyvédi képviselet ellenére a fellebbezésben hivatkozott adatok pótlására az adófelügyelőség mégsem az ügyvédet, hanem a felet magát idézte be. Már ez is helytelen volt, de itt. még hivatkozhat *az eljárt tisztviselő arra, hogy a fél személyes megidézése csak kezelői tévedésből történt meg. De ami ezután következett, ez igazán sajátságos színben tünteti fel az ottani ügykezelési. A fél megbetegedvén, családjával együtt vidékre utazott s elutazása előtt megkérte ügyvédjét, hogy figyelemmel a küszöbön álló adófelszólamlási tárgyalásokra, gondoskodjon róla, hogy az arra szóló idézést ügyvédje kapja meg. Az ügyvéd erre kérvényben közli az egész tényállást az ádófelügyelőséggel, illetve adófelszólamlási bizottsággal, s kéri, hogy a fellebbezés tárgyalására ne ügyfelét, hanem őt, a fél igazolt ügyvédjét idézzék meg s nyugodtan várja a tárgyalásra szóló értesítést. Mi történik erre? Az adófelügyelőség dacára annak, hogy a fellebbezés ügyvédi ellenjegyzéssel és meghatalmazással adatott be s hogy külön kérvényben kérte fél az ügyvédje értesítését, az adófelszólamlási tárgyalásra szóló meghívót mégis magának a félnek akarta kikézbesíttetni. Midőn a kézbesítő a lakást zárva találta, az idézést átadta egy szomszéd lakónak, aki véletlenül tudva, hogy a fél hol tartózkodik, előzékenységből neki az idézést postán elküldötté. A félnek csak annyi ideje volt, hogy expressz ajánlva elküldhette az idézést ügyvédjének, aki azt a tárgyalást megelőző este vette kézhez. Ha az ügyfél szomszédja a meghívni el nem küldi, úgy ki lett volna téve a léi az adóhatóságok helytelen eljárása, következtében annak, hogy ügyét róla-nélküle elintézik, miután az adófelszólamlási bizottság az adóügyeket a fél meg nem jelenése esetén is érdemlegesen letárgyalja. A tárgyaláson megjelenő ügyvéddel szemben természetesen az illető tisztv:selő tévedéssel védekezett. Ilyen feltűnő tévedéseknek azonban előfordulniok nem szabad. Az ügy száma : 4308/III. 1931. Kelényi Jenő. Külföldi ügyvédség hírei. Nemzeti és nemzetközi ügyfél-nyilvántartó és információs központ felállítását sürgeti dr. Emil Hoffmannsthal bécsi ügyvéd, amely intézménynek az volna a rendeltetése, hogy a mindinkább felburjánzó ügyfél visszaélésekkel szemben az ügyvédségnek kellő védelmet nyújtson. Gyakran történt már ügyvédi visszaélés az ügyfél érdekeivel szemben, de elenyésző ezeknek száma azon árulások számához képest, melyeket a, ügyfél az ügyvéd érdekeivel szemben követett el. Az ügyvéd, akinél az ügyfél jelentkezik, hasznos felvilágosítást kaphat ezen központ útján attól a kartárstól, aki az ügyfelel előzően képviselte. Megismerheti az ügyfél magatartását, múltját, különösen pedig az ügyvéddel szemben tanúsított felfogását és ténykedését. Kitűnő profilaktikus eszközként ajánlja az ügyvédi munka uzsorásai ellen. Szemle. Az új cégbiztos. A kereskedelmi miniszter a kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztossá dr. Arkay Ferenc miniszteri tanácsost nevezte ki. Sajtószemle. Polgári Jog : szeptember havi száma gazdag tartalmáéból kiemeljük Wéissberger hu re cikkéi , a «Hitéli visszaélések és azok leküzdésének eszközei» címen, melyben szerzi'! különösen két gyakori visszaéléssel foglalkozik, a superquótával és a külön kielégítési joggal bíró hitelezők azon körével, akik I nlajdonjogfenntartással vagy áruk bizományba adása címén jutnak a többi hitelezők rovására előnyösebb helyzetbe. Eőrsi István : A mezőgazdasági haszonbérletekről szóló rendelet törvényessége és hatályossága című tanulmányával. Ifj. Nagy Dezső a {(Takarókbetétek jogi vódelme» címén írt cikkével széleskörű érdeklődésre I art halnak számot. Csehszlovákiai Jog : október hó 8-i számában Láng Lajos pozsonyi kartársunk «] lo/./.ászólás a perenkívüli eljárásról szóló 1931. évi 100. számú törvényhez*) címen a státusperekben követett eljárást illeti súlyos kritikával. A státusperek Szlovákiában jóformán teljesen kivétettek a bírói kézből és a: túlságos egyszerűsítés odáig ment. hogy ezen fontos ügyekben bírósági irodatisztek döntenek puszta szakértői vélemények alapján. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 5100/1931. M. E. számú rendelet egyes illetékek újabb megállapításáról. (1931. okt. 8. Bp. Közi.) Felelős szerkesztő: Dr.Teller Miksa V.,Szalay-u.3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán: