Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 3. szám - Bíró és ügyvéd, ügyész és védő között [...]

Ki ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A bélyeg és egyéb, az állam számára fizetendő költségek rendkívüli magassága elriasztja a hitelezőket igényeik érvényesítésétől, amely körülmény viszont visszahat a kereskedelemre és forgalomra, zavart okoz és aláássa azt a bizalmat, amelyen a forgalmi életnek nyugodnia kell. Ez nemcsak a hitelezőt nyomja, aki kénytelen ezen költségek kockázatát is számítási körébe vonni, hanem az adóst is, aki. már a tőkét is nehezen fizeti, annál kevésbbé van abban a helyzetben, hogy rendkívül magas perköltségeket is ki tudjon fizetni. További folyománya a magas költségeknek a perek számának nagy csökkenése is. Az ügyvédi élet kuriózumai.* Bekebelezhetök ezidőszerint zálogjogok külföldiek javára? Az 1931. évi XXVI. tc. alapján kibocsájtott 4500/1931. M. E. sz. rendelet 1. §-nak b) pontja alapján tilos külföldön lakó személytől vagy külföldi cégtől a hiteligénybevétel. Egyes telekkönyvi hatóságok ezen az alapon megtagadják a külföldi hitelező javára szóló bekebelezéseket, amennyiben azok a rendelet életbeléptetése után adattak be, a nélkül, hogy az okiratok keletkezésének időpontját, illetve a hitel keletkezésének időpontját vizsgálnák. Bár a 4500-as rendelet alapján véleményünk szerint a bekebelezésnek semmi akadálya sincs és az ilyen jogvesztő rendeleteket különösen megszorítóan és nem kiterjesztően kell értelmezni, mégis azt kérdezzük, nem lehetne-e a bekebelezés elutasítása helyett, ami sokszor jóvátehetetlen károkat okoz a feleknek, addig is, míg a felek — ha már a telekkönyvi hatóság pápább akar lenni a pápánál — a Jegyintézet hozzájárulását produkálják a telekkönyvi rendtartás 87. §-a alapján, az előjegyzést megengedni, mely esetben a telekkönyvi hatóság által kívánt cél is el volna érve, mert ha a fél a hozzájárulást nem igazolná, igazolás hiánya miatt a telekkönyvi hatóság még mindig ráérne az előjegyzést törölni és a felek érdekei is meglennének óva. Szemle. Bifurkáció. Mendelényi László kir. kúriai bírónak a bifurkációról a Jogtudományi Közlöny szeptember 15-i számában írt cikke élénk feltűnést és nagy érdeklődést keltett. Ezen cikk a bifurkáció kérdését a közérdeklődés központjába emelte. Erre való tekintettel a Budapesti Ügyvédi Kör elhatározta, hogy egyik előadói estéjét a bifurkáció kérdésének szenteli. A negyedik nőügyvéd. Kösenfeld Vilma, férjezett Krausz Sándorné most tette le sikerrel az egységes bírói és ügyvédi vizsgát és így megszerezte a lehetőséget arra, hogy * Fenti címen külön rovat nyitását ajánlja lapunknak üeutsch Maurus wicni kartácsunk, amely rovat célja lenne, hogy egymás tanulságain okuljunk. A tervet igen életrevalónak tartjuk és megvalósítjuk. ügyvédi irodát nyithasson. Tudvalevőleg eddig Magyarországon három nőügy véd működik, Ungár Margit, Tessler Dóra és Gáspár Lili. Érdekes végrendeleti klauzula. Almássy László, a képviselőház elnöke mondta el a következő kedves reminiszcenciát fiatal ügyvéd korából. Vidéki atyafi kereste fel zsíros örökösödési ügyben. Miután órákhosszat tájékoztatta a fiatal Almássyt az elhalt rokon egész életéről és halála körülményeiről, előhúzott egy terjedelmes végrendeletet, melynek lelkiismeretes elolvasása után következő záradékhoz ért nagy és kellemetlen csodálkozással Almássy.: «Mi alulírott végrendeleti tanuk bizonyítjuk, miszerint az általunk személyesen ismert N. N. végrendelkező ezen végrendelete a végrendelkező és a mi együttes jelenlétünkben X. Y. tanú által egész terjedelmében felolvastatott, végrendelkezőnek megmagyaráztatott, ki azonban az okirat aláírását minden komoly oh nélkül megtagadta.* Az atyafi megérteni sem tudta, hogy Almássy a zsíros pör ellátására nem vállalkozott. Leleményesség a kézbesítés körül. Vitéz Hidjed Gyula I—III. ker. kir. járásbírósági végrehajtó Pk. I. 62,336. sz. alatt az alábbi értesítést küldötte lapunk egyik szerkesztőjének : «I. r. t. végrehaj tatónak M. E. végrehajtást szenvedő elleni ügyében tisztelettel értesítem Ügyvéd urat, hogy szenvedő hirdetményét és vétívét visszajelentették, mert végrehajtást szenvedőnek az árverési hirdetmény nem volt kézbesíthető. Az értesítés szerint ő ugyanis csak a Kereskedelmi Banknál található. Kérem ennek a 'pontos címét. Vitéz Hidjed Gyula kir. járásbírósági végrehajtó.» A telefon, a rádió és repülőgép korszakában vegye tudomásul tehát a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, hogy ő Budapesten pontos címe kitétele nélkül ismeretlen, olvasónk pedig hidjed el, hogy a fenti eset szószerint megtörtént, a< kétkedők betekinthetik Hidjed végrehajtó úr eredeti értesítését. Többek által adott meghatalmazás bélyegilletéke tekintetében adott esetben a Székesfővárosi Pénzügyigazgatóság 115,195/1931. IV. számú határozatában kimondotta, hogy ez az ill. szab. 59. §-a értelmében csak 1*60 pengő okirati illeték alá esik. Ezzel szemben hasonló ügyben a székesfehérvári Pénzügyigazgatóság 3170/1930. II. számú határozatában azt az álláspontot foglalta el, hogy az illeték-díjjegyzék 71. tétele értelmében az 1 pengő 60 filléres illetéket minden aláíró meghatalmazó leróni tartozott volna és a bélyeg hiánya miatt felvett leletet fenntartotta. Mindkét esetben bíróság előtti kényszeregyesség megszavazására kiállított, többek által aláírt meghatalmazásról volt szó. | Saját érdekében egyetlen ügyvédnek sem szabad magát kivonnia az alól, hogy az OÜSz. bírósági gépírószolgálatát támogassa. Csak nyer vele, ha a jegyzőkönyvek és ítéletek iratmásolatait igénybe veszi, mert: az iratmásolatok díja a per szükséges költségeihez számíttatik. Sajtószemle. Kereskedelmi Jog: szeptember 1. számának gazdag tartalmából kiemeljük Kohner Artúr és Iván Miklós tanulmányait az aranypengőről. Az előbbi Báthor Viktor cikkével foglalkozik, míg az utóbbi a rendelet némely hiányosságait teszi szóvá. König Endre a szavatossági kárbiztosítás jogi természetével foglalkozik. Buzdító szavakkal emlékszik meg a lap az Ügyvédi Közlöny első számának megjelenéséről. Magyar Törvénykezés : október 1-i számában a gyülekezési jog korlátozásáról és a rögtönbíráskodás kiterjesztése tárgyában hozott rendeletet közli. Az általános forgalmi adó kulcsának felemeléséről szóló, valamint a külföldi fizetési eszközök, értékpapírok és követelések bejelentéséről szóló rendeletek rövid ismertetése és végül egy pár elvi jelentőségű belügyminiszteri határozat közlése érdemelnek külön figyelmet. Csehszlovákiai Jog : A Kassán hetenként megjelenő jogi, államtudományi és pénzügyi szaklap szeptember 24-i számában Kleinkó István a szolidaritásos. társadalom jog -és társadalom rendje címen hosszabb szociológiai fejtegetést közöl. Czeizler Gyula kassai ügyvéd ismerteti az eljárást a jövőévi január hó 1-től kezdődőleg működő szlovákiai munkaügyi bíróságoknál. Törvények. 1931 : XXXVIII. tc. a Lengyel köztársasággal kötött kereskedelmi egyezmény kiegészí léséről. (Kihirdetve 1931. aug. 19-én.) 1931 :XXXIX. tc. a Wienbcn 1931. január hó 26-án kelt magyar-osztrák barátsági, békéltető, eljárási és választottbírósági szerződés becikkelyezéséről. (Kihirdetve 1931. szept. 13-án.) Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 4590/1931. M. E. számú rendelet a földteherrendezésre irányuló tárgyalás megindításának elrendelésére vonatkozó végső időpont megállapítása tárgyában. (1931. szept. 6. Bp. Közi.) 4950/1931. M. E. számú rendelet a külföldi fizetési eszközök ós értékpapírok, valamint a külföldi pénzértékre szóló követelések kötelező bejelentéséről. (1931. szept. 19. Bp. Közi.) 4980/1931. M. E. számú rendelet a gyülekezési jog korlátozásáról. (1931. szept. 20. Bp. Közi.) 10,479/1931. I. M. számú rendelet a rögtönbíráskodás kihirdetésének kiterjesztése tárgyában. (1931. szept. 20. Bp. Közi.) 5300/1931. M. E. számú rendelet a jövedelemadó a-lanyai által fizetendő szükségadó tárgyában. (1931. okt. 4. Bp. Közi.) Felelős szerkesztő: l)r. Teller Miksa V., Szalay-u. 3 (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. FrauUliiirTársulat nyomdája: Géczy Kálmán.