Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 4. szám - Az illetékek felemelése nagy és jogos elkeseredést szült [...]

I. évfolyam. 4. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1931. oki. 17. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr, Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr. Ribáry Géza, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17 TARTALOM. Az illetékek felemelése. — Budapesti Ügyvédi Kamara. — Hírek a vidéki ügyvédség köréből. — Hírek a bíróságok köréből. — Országos Ügyvédi Gyám- ós Nyugdíjintézet. — Magyar Jogászegylet. — Országos Ügyvédszövetség. — Ügyvédi Egyesületek. — Indítványok az ügyvédi kar érdekében. — Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. — Külföldi ügyvédség hírei. — Szemle. — Sajtószemle. — Igazságügyi vonatkozású rendeletek. X Az illetékek felemelése nagy és jogos elkeseredést szült az ügyvédi karban. A törvénykezési illetékeket az ügyvédeknek kell előlegezniük, akik már ma is roskadoznak a súlyos terhek alatt és további megterhelést nem bírnak el. Évtizedek óta követeli a kar, hogy mentsék fel ezen súlyos teher alól, melyet még «IeleI ezés» t el ('"/. A másfél év óta kilátásba helyezett igazságügyminiszteri ankét számára a kar tizenkét pontból álló programmot állított össze. A tizenegyedik pont : ügyvédeknek bélyegelőlegezési kötelessége alól való mentesítése. Az ankét késik, de az előlegezési kötelesség elejtése helyett a rendelet a terheket megsokszorozza. De nemcsak az ügyvédi kart sújtja az illetékek emelése. Igen súlyos terhet jelent ez hitelezőkre, adósokra egyaránt. Súlyos, igazságtalan és antiszociális. Antiszociális, mert a kis pereket drágítja. Súlyos, mert a törvénykezési illetékek az új rendelet folytán még az 1914-i illetékeknél is jóval magasabbak. Pedig az 1914-i illetéktörvény is már lényegesen felemelte az illetékeket és 1914 óta újabb igen erős emelés történt. Igazságtalan az emelés, mert az adós ma azért nem fizet, mert csak igen nehezen vagy egyáltalán nem tud fizetni. A hitelező ]ledig azért indít pert, mert másként egyáltalán nem tud pénzéhez jutni. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a bíróilag megítélt követelések fele behajthatatlan. A hit élező tehát nemcsak pénzét veszti el, de a felemelt illetéket is fizetnie kell. Ha pedig behajtható a követelés, akkor a megszorult adós kénytelen a felemelt illetéket megfizetni. Az államnak illetékjövedelme (öszszes, nemcsak törvénykezési) már ma is meghaladja a százmillió pengőt. Tehát több S ÜGYVÉDI HETIREND. Z OKTÓBER 19-25. [19 I Hétfő [20 - Kedd [21 Z Szerda |22 2 Csütörtök Í23 = Péntek |24 Z Szombat {25 Z Vasárnap (>, Az OÜSz könyvviteltanfolyamának ünnepi megnyitása a tudományegyetem központi épületében. (III. sz. vizsgaterem.) Va/. Az «Ügyvédi Közlöny)) szerk. biz. ülése. 7. A ((Jogtudományi Közlöny» szerk. biz. ülése. 7. Az ((Ügyvédek Szilágyi Dezső Körén heti összejövetele. Ügyvédjelöltek gyakorlati kikép-! zése. BecH Salamon: Zálogjogi; kérdések. A ((Eibáry-csoporti) heti össze-! jövetele. ! V#7. Va7. 8. Magyar Jogászegylet. Nagy! Dezső Bálint előadása az új; illetékrendeleti'ől. (Ügyvédi; Kamara.) < Civiljogászok vitatársaságá- j nak előadása az Ügyvédi; Körben. Előadók: Beck Salamon, \ Meszlény Artúr. Civiljogászok vitatársaságá évad-! nyitó vacsorája az Ügy védi Körben. | i7. A «Budapesti Ügyvédúniós! valutajogi ankétjának foly-; tatása. Előadó : Görög Frigyes. \ (Ügyvédi Kör.) 8. A «Budapesti Ügyvédi Kör» heti! társasvacsorája. \ 6. Magyar Jogászegylet. Rácz; György előadása: A politikai; bűntettesek menedókjogá-! nak vizsgálata. (Ügyvédi Ka-; mára.) ! Vih. A aBndapesti Ügyvédiínió» heti; összejövetele. j mint háromszorosa a földadó jövedelemnek, majdnem kétszerese az egész jövedelem- és vagyonadónak, ötszöröse a társulati adóból befolyó jövedelemnek. Szabad még ezt az állami adót ilyen erősen emelni? Szabad épp a kis perek fcerhél tovább fokozni? Lehet-e a «koldustárcából» még többét kiszedni? Szabad az agyonterhelt ügyvédeket még jobban megterhelni? Az ügyvédek forgalmi adóját is fölemelték ötven százalékkal, jövedelmi adóját száz százalékkal. Ezt a terhet viseli az egész polgárság. De az illetékek nagymérvű emelésének hatását az ügyvédek fogják legerősebben érezni. Két irányban. Először, mert erősen le fog szállni a perek száma, másodszor, mert a nagyobb illetéket az ügyvédnek kell előlegezni. Ha meggondoljuk, hogy a súlyos gazdasági viszonyok még jobban sújtják' az ügyvédet, mini bármely más osztályt, ha meggondoljuk, hogy az egyszerűsítési törvény is már erősen lecsökkentette az ügyvédek keresetét és ezzel szemben évek hosszé sora óta az ügyvédség kereseti és munkaalkalmainak szaporítása érdekében semmi sem tortént. akkor érthető az ügyvédi kar legnagyobbfoku elkeseredése. A rendidet kibocsátói bizonyára arra. fognak hivatkozni, hogy az ügyvéd, csak közvetíti az illeték lerovását és ügyfelétől előre elkérhet i a kiadásaira szükséges összeget. Ámde köztudomású, hogy az esetek nagyrészében az ügyvéd nem kérhet; vagy hiába kér előleget. Ha pedig nem kap előleget, gyakran még a kiadásait sem kapja meg. Ezek a bajok legjobban a keveset kereső ügyvédeket sújtják, akik nem válogathatják meg klienseiket, de súlyos terhet jelent az egész karra. Megismételjük a kérdést, szükség volt-e törvénykezési illetékek felemelésére és főleg ily aránytalan felemelésére? Nem állanak más források a pénzügyminiszter úr rendelkezésére az illetékekterén, ha már mindenáron a százmillió illeték jövedelmet akarja felemelni? Nem lett volna igazságosabb és jövedelmezőbb az öröklési illetéknek különben is kilátásba helyezett, de csodálatos módon elmaradt lényeges felemelése? Nem lett volna igazságosabb és célravezetőbb a nevető távoli örökösöknek mainál sokkal nagyobbmérvü illetékkel való megterhelése? A pénzügyminiszter úrnak választani kellett a halottak- és élők között, ö inkább az élőkre rakott újabb t eriieket. T. M. Gyorsabban és jobban látja el tárgyalásait, könnyebben, szerkeszti periratait, ha az iratmásolatokat állandóan igénybe veszi. Lebecsüli saját munkáját a bíró előtt az ügyvéd, ki a néhány lillérnyi iratmásolati díj megtakarítása végett körmöli a jegyzőkönyveket. , Ne fogadjon el olyan ügyvédi vótívet, mely nincs az «0ÜSz kiadványa* jelzéssel ellátva, mert : kézbesítési értesítés csak ezeken igényelhető.