Tőzsdei jog, 1940 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám

II ben mit adott elő, mert ameddig a keresetet szóval elő nem adta, azt tetszés szerint megváltoztathatja. Vitatta, hogy határidőügyletnél nem kell mindkét félnek a tőzsdeteremben együtt jelenlennie, hanem a Giró állapítja meg, hogy ki az eladó és ki a vevő, mégis minthogy mindkét fél a tőzsdeteremben kötötte meg az ügyletet, amelynek alapján szembe kerül egymással, úgy tekintendő, mintha köztük a tőzsdeteremben jött volna létre ügylet. A bíróság alperes pergátló kifogását nem találta alaposnak. Felperes keresetének előadásában az idézéssel közölt keresetlevél tartalmához nincsen kötve. Annak, hogy a szóval előadott kereset eltér a keresetlevélben közölt keresettől, csak az a következménye lehet, hogy a bíróság alperesnek nyilatkozattétel végett halasztást ad. Nem volt tehát semmi akadálya annak, hogy felperes a keresetlevélben közölt keresetétől eltérjen és a kereseti követelést ne saját jogán, hanem mint a Stux Gyula és Hugó cég engedményese érvényesítse, — illetve a kereset előadása után, amikor a pergátló kifogások megtételére sor kerül, alperes nem emelhet sikerrel pergátló kifogást a szóval előadott keresettől eltérő azon kereset alapján, amely a keresetlevélben közöltetett. Nem volt ugyan vitás, hogy alperes nem az engedményező Stux Gyula és Hugó céggel kötötte meg azt az ügyletet, amelyből követelését származtatja, hanem csak a girókijelölés folytán került nevezett céggel kapcsolatba, azonban alperes is és a Stux Gyula és Hugó cég is a bíróság hivatalos tudomása szerint tagjai az áruüzleti leszámolásnak, tehát a leszámoló irodánál benyújtott belépési nyilatkozatukban a leszámolásból eredő minden peres kérdésre nézve a leszámolás minden résztvevőjével szemben alávetették magukat a tőzsdebíróság kizárólagos illetékességének. Alperes tehát a szóbanforgó, nemvitásan a leszámolásból eredő perben nem emelhet alapos pergátló kifogást a bíróság hatáskörének hiánya címén. A kifejtettek alapján a rendelkező rész szerint kellett határozni. Budapest, 1938 október 13-án. Büchler Izsó s. k., a választott bíróság elnöke. Káldor Sándor s. k. választott bíró. Schwarz Jakab s. k. választott bíró. Dr. Engel György s. k. jogügyi titkár. Ezen végzés ellen jogorvoslat nem adatván be, az jogerőssé vált. Anyagi jog. „Szeged tárházakban szállítva" kikötés nem jelenti azt, hogy a szállításnak tengelyen kell a közraktárba történnie. 585/1937. v. b. szám. Indokok. A kereseti előadás szerint alperes tartozik felperesnek meg- és átvett tengeri hátralékos vételára fejében 425 pengő 25 fillérrel. Ezen tőke és járulékainak megítélésére irányul a kereset, amelyet felperes időközi fizetés folytán 67 pengő 93 fillér tőkére és járulékaira szállított le. Alperes kérte felperest leszállított keresetével elutasítani és a perköltségek megfizetésére kötelezni. Védekezésének lényege az volt, hogy a peres felek között az ügyletek Szeged Tárházhoz szállítva jöttek létre, amint ezt az Al. alatti kötlevél igazolja, a másik két kötlevelet azonban felperes önkényesen akként javította ki, hogy a kötlevelekből kihúzta a Szegedi Tárházhoz szállítva kitételt és azt írta be, paritás és irány Szeged. Szegedi Tárházakhoz szállítva kifejezés azt jelenti, hogy az árut tengelyen kellett volna az uszály rakodópartjára szállítani, felperes azonban,