Tőzsdei jog, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1938 / 11. szám

46 TŐZSDEI JOG 11. sz. csupán 77.50 pengő volt. Alperes álláspontja szerint azonban az alperesre nézve legkedvezőtlenebb esetben is csak az augusztus 29-én jegyzett középár vehető figyelembe, ami 72.50 pengő volt: azért az augusztus 29-i középár, mert ezen a napon felperes jogelődjének már közölnie kellett volna alperessel, hogy augusztus 31-ét választja az árüxirozás napjául és ha a közlés megtörtént volna, akkor alperes már augusztus 29-én fedezhette volna magát. Felperes szerint a szóbanforgó kikötésnek nyilvánvalóan csak az volt a célja, hogy felperes jogelődje ne egy már elmúlt időszak árfolyamaiból választhassa ki a neki megfelelőt, hanem egy előtte is ismeretlen árfolyamot legyen kénytelen választani. Ebből a szempontból tehát nem döntően fontos az, hogy 48, vagy 24 órával a kiválasztott nap előtt történt-e meg a közlés: a fő az, hogy nem vitásan olyan időpontban történt meg, amikor felperes jogelődje nem tudhatta, hogy az általa választott napon mi lesz a biborheremag árfolyama. Vitatta, hogy jogelődje a kikötésnek megfelelően járt volna el akkor, ha augusztus 29-én ajánlott levélben közölte volna alperessel, hogy augusztus 31-ét választja, hololt ezt az ajánlott levelet is csak augusztus 30-án kaphatta volna meg az alperes, úgyhogy az állítólagos késedelem folytán nem került rosszabb helyzetbe, mint amilyenben a szerződés szóbanforgó rendelkezésének pontos teljesítése esetén lett volna. A bíróság alperes védekezését alaptalannak találta. Nem vitás tényállás szerint az ügyletkötő felek a vételárnak csak egy részét — a minimális vételárat — határozták meg számszerűleg, másik részét pedig, amely a várható áremelkedésben való részesedést tartalmazta, a dolog természeténél fogva későbbi meghatározásra bízták. Nevezetesen abban állapodtak meg, hogy felperes jogelődjének az 1938 augusztus 31-éig terjedő időszakban előzetesen — mégpedig legkésőbben 48 órával előbb — joga van kijelölni azt a napot, amelynek középárfolyama az áremelkedés, illetve az abban való részesedés megállapításánál alapul veendő. Kétségtelen tehát, hogy az ügyletkötő felek szándéka arra irányult, hogy felperes jogelődjének a biborhere július-augusztus havában rendszerint bekövetkező áremelkedésében való részesedés biztosíttassék. Ennek folytán az 1938 augusztus 31-éig terjedő határidő nem tekinthető jogvesztő határidőnek, vagyis ha felperes jogelődje nem elkésetten, hanem egyáltalán nem gyakorolta volna a fentebb említett kijelölési jogot, ebből nem az következne, hogy az áremelkedésben való részesedésre vonatkozó igénye elenyészett, hanem csak az, hogy nem a felperes jogelődjének tetszése szerint kiválasztott napon, hanem a határidő utolsó napján jegyzett középárfolyam alapján állapítandó meg a részesedés mértéke. Természetesen ugyanez áll a konkrét esetre, amikor felperes jogelődje gyakorolta ugyan választási jogát, éspedig éppen a határidő utolsó napját, augusztus 31-ét választotta, de választásáról csak 24 órával előbb, augusztus 30-i sürgönyével értesítette alperest. Nem bír súllyal alperesnek az az érvelése sem, hogy a ránézve legkedvezőtlenebb esetben is csak az augusztus 29-én jegyzett középár vehető figyelembe — amely az augusztus 31-én jegyzett középárnál alacsonyabb volt, — mert ha felperes jogelődje a szerződésnek megfelelően járt volna el, már augusztus 29-én értesítenie kellett volna választásáról az alperest, aki ebben az esetben már augusztus 29-én fedezhette volna magát. Nem vehető figyelembe ez az érvelés azért, mert alperesnek augusztus 29-én, 48 órával a határidő lejárta előtt tudnia kellett, hogy felperes jogelődje a szerződés értelmében augusztus 31-ét megelőző napon már nem választhat és a fentiek szerint azt is tudnia kellett, hogy ha felperes jogelődje válaszlási jogát nem gyakorolja, akkor az augusztus 31-i középár veendő alapul, tehát augusztus 29-én, a közlés hiánya ellenére tudnia kellett, hogy a felperes jogelődjét megillető részesedés meghatározása szempontjából az augusztus 31-i középár lesz az irányadó. Ennekfolytán a szükségesnek vélt intézkedéseket éppen úgy megtehette volna, mintha felperes jogelődje választási jogát augusztus 29-én tényleg gyakorolta volna, stb. . . . Budapest, 1938. évi augusztus hó 25. napján. Bing Gyula, a választott bíróság elnöke. Káldor Sándor és Dr. Papp-Szász Tamás, választott birák, Dr. Engel György jogügyi titkár. 70. 520/1938. V. B. A kereseti előadás szerint felperes alperestől, 1938. évi június hó 13-án, 240 zsák 4-es számú búzalisztet vásárolt azzal a feltétellel, hogy a vételár 8 napon belül volt fizetendő 2% skontóval. 1938. évi augusztus hó elején felperes alperestől 80 zsák liszt leszállítását kérte, amire alperes augusztus hó 13-án kelt levelében arról értesítette felperest, hogy csak az esetben szállít, ha a liszt ellenértékét előre lefizeti. Alperes szerződésellenes magatartása folytán felperes augusztus 16-án azt közölte alperessel, hogy az ügylettől eláll és felhívta őt az előleg visszafizetésére. A kereset az előleg megfizetésére irányult. Felperes a tárgyaláson becsatolta a B) alatti kötlevelet. Ebben az foclaltatik, hogy az áru vételára az eladó választásában fizetendő és pedig búzaliszt. 0—7-ig, búzadara és rozsliszt lehívásakor 1V2% engedménnyel, vagy az elszállítás napjától számított 14 napon belül 1% engedménnyel, vagy 14 napon túl, de 30 napon belül engedmény nélkül. Ehhez a nyomtatott szöveghez géppel hozzáüzettett, hogy „8 napon belül 2% skontóval". Alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a kötlevélnek a szövege szerint ő neki jogában áll választani a vételárnak előre való fizetése és a között, hogy a vevő utólag fizetheti a vételárat. Minthogy az előre való fizetés jogát választotta és felperes a vételárat előre nem küldte be neki, ő a szokások 72. §-a értelmében óvással élt és felperestől kárának a megtérítését igényelte. Az előleg visszafizetésére irányuló felperesi követelés ily körülmények között alaptalan. A bíróság a B) alatti kötlevélnek szövegéből azt állapította meg, hogy az abban kifejezésre jutott szándéka a peres feleknek az volt, hogy az eladó alperes választási jogának kizárása mellett felperes jogosult az alperestől vásárolt őrleményeket a szálítástól számított 8 napon belül 2% scontóval megfizetni. Igaz ugyan, hogy a kötlevélben géppel