Tőzsdei jog, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1938 / 11. szám

11. sz. iOZSDEI JOG 47 írott, az a fizetésre vonatkozó kikötés mellett, hoyy „8 napon belül 2% skontóval", a nyomtatott szöveg nem töröltetett, az előbbinek a tartalmából azonban kétséget kizárólag az következik, hogy az utóbbiban foglalt kikötést a felek nem akarták fenntartani. A nyomtatott szöveg értelmében ugyanis „lehíváskor" iy2% engedmény mellett fizetendő a vételár. Ez a fizetési feltétel az előre való fizetés esetére áll. A gépírásos szöveg értelmében viszont az esetre, ha a szállítás után, 8 napon belül fizet a vevő, öt 2% skontó illeti meg. Nem tehető fel, hogy az eladó javára olyérteunű választási jogot akartak biztosítani a felek, hogy a vételárnak előre való fizetése mellett 1V2% engedményt, és az átadás után 8 napon belül történő fizetés esetén 2% engedményt óhajt jutattni a velőnek. A kötlevél szövegéből és ah hol. hogy a „8 napon belül 2% skontóval" kikötés utóbb gépírással vezettetett a szerződésbe, a bíróság csak azt a következtetést vonhatta le, hogy az afölött álló nyomtatott kikötést, mint a gépírásossal ellentétest a felek nem létezőnek tekintették. Nem volt vitás a peres felek között az, hogy alperes felperes lehívása ellenére a 80 zsák őrleményt nem szállította le. Ezzel átadási késedelembe esett. Ennekfolytán felperest megillette a jog, hogy a kikötött áruüzleti szokások 65. §-ának b) pontja, illetőleg a 74. §. alapján a szerződéstől elálljon, mintha az meg sem köttetett volna. A felperes által az ügylet kötése alkalmával alperesnek fizetett előleget tehát felperes alperestől jogosan követeli vissza. Budapest, 1938. évi október hó 24. napján. Katona Zsigmond egyesbiró, dr. Kende Ernő jogügyi titkár. 71. 612/1938. V. B. A kereseti előadás szerint felperes alperestől 1938 június 4-én 20 q 1938. évi termésű uradalmi kékmákot vásárolt budapesti paritásban 100 kg-ként 95 pengős árért. Az áru 1938 augusztus havában az alperes választása szerint volt szállítandó. Minthogy alperes szállítási kötelezettségének eleget nem tett, felperes a szállítási idő lejárta után óvásilag értesítette alperest, hogy a szállítás elmaradása folytán a kötlevélbeli ár és az 1938 szeptember 1-én érvényben volt tőzsdei ár közötti különbözetet követeli. — Alperes védekezésének lényege az volt, hogy ő nem bejegyzett cég, hanem csak gabonaügynök, az ügyletkötés célja nem szállítás, hanem játék volt, amit az is igazol, hogy felperes nem adott az alperesnek utólagos teljesítési időt a szállításra, hanem árkülönbözetet követelt. A bíróság alperes védekezését alaptalannak találta. A kereseti kötlevél az alperes levélpapirosán géppel Íratott, azon a következő cégfelírás foglaltatik: „gabona-, termény-, mag- és erőtakarmánygyár". Ez a felirat megcáfolja alperes azon védekezését, hogy ő csak gabonaügynök és nem kereskedő, Minthogy a kereseti kötlevélben körülírt mákügyletre nézve nem előfeltétel, hogy az alperes cégének be kellene jegyezve lennie, minthogy a kereseti ügylet egyik feltételéből sem lehet a játék ismérveire következtetést vonni, minthogy felperes a teljesítési határidő lejárta után az árak emelkedése folytán nem is remélhette, hogy alperes az utólagos teljesítési határidő alatt eleget fog tehetni szállítási kötelezettségének, így utólagos idő engedélyezésével, amelyre a szokványok őt különben sem kötelezik, csak a kár gyarapodását idézte volna elő, mindezeknél fogva alperessel szemben, aki szállítási kötelezettségének indokolatlanul nem tett eleget, a kártérítési kötelezettséget meg kellett állapítani. Budapest, 1938. évi november hó 7. napján. Politzer Sándor a vál. bíróság elnöke, dr. Klár András vál. bíró, dr. Perl György vál. bíró, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 72. 656/1938. V. B. A kikötött és alkalmazásra kerülő áruüzleti szokások 25. a. §-a értelmében az elszállítási rendelkezésben meg kell jelölni a kötlevél keltét, a szállításra kerülő árumennyiséget, a rendeltetési állomást és a címzett nevét leégét). Felperes a C) alatti 1938. évi október hó 22-i keletű elszállítási rendelkezést tartalmazó levélben magát a rendeltetési állomást nem jelölte meg, hanem rendelkezése csak úgy szólott, hogy alperes szállítsa le az árut L. cégnek Budapesten. Ez a megjelölés a rendeltetési állomást nem foglalja magában. A bíróság megállapítja azonban, hogy alperest ez esetben még sem illeti meg a jog, hogy ebből az okból az ügylettől elálljon, mintha az meg sem köttetett volna. Peres felek ugyanis, akik mindketten tőzsdetagok, budapesti lakosok, naprólnapra a tőzsdén találkoznak, a nem vitás tényállás szerint a Cj alatti diszpozíció kézehezvétele után ugyanaznap, október hó 22-én a tőzsdén egymással tárgyaltak is. A bíróság megállapítása szerint alperesnek kötelessége volt október 22-én felperest figyelmeztetni arra, hogy a megadott elszállítási rendelkezés nem teljes és őt felhívni arra, hogy jelölje meg a rendeltetési állomást. Alperesnek azt az eljárását, hogy ehelyett október hó 24-én az ügylettől elállott, nem találta helyénvalónak. A bíróság felfogása szerint alperes annál inkább is tartozott a diszpozíció megfelelő pótlását szorgalmazni, mert az október hó 22-én kézhezvett elszállítási rendelkezésre való tekintettel a hó végéig, a szállítási határidő utolsó napjáig kellő idő, a szokásokban ilyen esetre megállapított nyolc napnál több állott az eladónak rendelkezésére. Budapest, 1938. évi november hó 12. napján. Szegő Aladár a vál. bíróság elnöke, Országh Sándor, Szeben Dezső vál. bírák, dr. Kende Ernő jogügyi titkár. 73. 313/1938. V. B. A bíróság az alperes védekezését alaptalannak találta. Miután az eladás paritás Debrecen történt, s a teljesítési határidő 1938. április 30-án járt le, ennélfogva felperesnek oly időben kellett rendelkeznie, hogy a rendelkezés a teljesítési határidő lejártát megelőző nyolc nappal, tehát április 22-én, már az alperes birtokában legyen. Minthogy ez a rendelkezés nem történt meg, ennélfogva az áruüzleti szokások 25. a) §-ának 7. bekezdése értelmében alperesnek joga nyilt, hogy a tőzsdeszokások 65. §-ának b), c) és d) pontjaiban körülírt jogok egyikét gyakorolja felperessel szemben, azonban különbeni kártérítési kötelezettség mellett haladéktalanul ajánlott levélben lett volna köteles értesíteni, hogy a most felsorolt pontok közül melyiket választotta. Alperes