Tőzsdei jog, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1938 / 11. szám

11. sz. iOZSDEI JOG 47 írott, az a fizetésre vonatkozó kikötés mellett, hoyy „8 napon belül 2% skontóval", a nyomtatott szöveg nem töröltetett, az előbbinek a tartalmából azonban kétséget kizárólag az következik, hogy az utóbbiban foglalt kikötést a felek nem akarták fenntartani. A nyomtatott szöveg értelmében ugyanis „lehíváskor" iy2% engedmény mellett fizetendő a vételár. Ez a fizetési feltétel az előre való fizetés esetére áll. A gépírásos szöveg értel­mében viszont az esetre, ha a szállítás után, 8 na­pon belül fizet a vevő, öt 2% skontó illeti meg. Nem tehető fel, hogy az eladó javára olyérteunű választási jogot akartak biztosítani a felek, hogy a vételárnak előre való fizetése mellett 1V2% en­gedményt, és az átadás után 8 napon belül történő fizetés esetén 2% engedményt óhajt jutattni a ve­lőnek. A kötlevél szövegéből és ah hol. hogy a „8 napon belül 2% skontóval" kikötés utóbb gép­írással vezettetett a szerződésbe, a bíróság csak azt a következtetést vonhatta le, hogy az afölött álló nyomtatott kikötést, mint a gépírásossal ellenté­test a felek nem létezőnek tekintették. Nem volt vitás a peres felek között az, hogy al­peres felperes lehívása ellenére a 80 zsák őrle­ményt nem szállította le. Ezzel átadási késede­lembe esett. Ennekfolytán felperest megillette a jog, hogy a kikötött áruüzleti szokások 65. §-ának b) pontja, illetőleg a 74. §. alapján a szerződéstől elálljon, mintha az meg sem köttetett volna. A fel­peres által az ügylet kötése alkalmával alperesnek fizetett előleget tehát felperes alperestől jogosan követeli vissza. Budapest, 1938. évi október hó 24. napján. Katona Zsigmond egyesbiró, dr. Kende Ernő jogügyi titkár. 71. 612/1938. V. B. A kereseti előadás szerint felperes alperestől 1938 június 4-én 20 q 1938. évi termésű uradalmi kékmákot vásárolt buda­pesti paritásban 100 kg-ként 95 pengős árért. Az áru 1938 augusztus havában az alperes választása szerint volt szállítandó. Minthogy alperes szállí­tási kötelezettségének eleget nem tett, felperes a szállítási idő lejárta után óvásilag értesítette al­perest, hogy a szállítás elmaradása folytán a kötlevélbeli ár és az 1938 szeptember 1-én ér­vényben volt tőzsdei ár közötti különbözetet kö­veteli. — Alperes védekezésének lényege az volt, hogy ő nem bejegyzett cég, hanem csak gabona­ügynök, az ügyletkötés célja nem szállítás, ha­nem játék volt, amit az is igazol, hogy felperes nem adott az alperesnek utólagos teljesítési időt a szállításra, hanem árkülönbözetet követelt. A bíróság alperes védekezését alaptalannak találta. A kereseti kötlevél az alperes levélpapirosán gép­pel Íratott, azon a következő cégfelírás foglaltatik: „gabona-, termény-, mag- és erőtakarmánygyár". Ez a felirat megcáfolja alperes azon védekezését, hogy ő csak gabonaügynök és nem kereskedő, Minthogy a kereseti kötlevélben körülírt mák­ügyletre nézve nem előfeltétel, hogy az alperes cégének be kellene jegyezve lennie, minthogy a kereseti ügylet egyik feltételéből sem lehet a já­ték ismérveire következtetést vonni, minthogy felperes a teljesítési határidő lejárta után az árak emelkedése folytán nem is remélhette, hogy alperes az utólagos teljesítési határidő alatt eleget fog tehetni szállítási kötelezettségének, így utó­lagos idő engedélyezésével, amelyre a szokványok őt különben sem kötelezik, csak a kár gyarapo­dását idézte volna elő, mindezeknél fogva alpe­ressel szemben, aki szállítási kötelezettségének indokolatlanul nem tett eleget, a kártérítési köte­lezettséget meg kellett állapítani. Budapest, 1938. évi november hó 7. napján. Politzer Sándor a vál. bíróság elnöke, dr. Klár András vál. bíró, dr. Perl György vál. bíró, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 72. 656/1938. V. B. A kikötött és alkalmazásra kerülő áruüzleti szokások 25. a. §-a értelmében az elszállítási rendelkezésben meg kell jelölni a kötlevél keltét, a szállításra kerülő árumennyi­séget, a rendeltetési állomást és a címzett nevét leégét). Felperes a C) alatti 1938. évi október hó 22-i keletű elszállítási rendelkezést tartal­mazó levélben magát a rendeltetési állomást nem jelölte meg, hanem rendelkezése csak úgy szólott, hogy alperes szállítsa le az árut L. cégnek Budapesten. Ez a megjelölés a ren­deltetési állomást nem foglalja magában. A bíró­ság megállapítja azonban, hogy alperest ez eset­ben még sem illeti meg a jog, hogy ebből az okból az ügylettől elálljon, mintha az meg sem köttetett volna. Peres felek ugyanis, akik mind­ketten tőzsdetagok, budapesti lakosok, napról­napra a tőzsdén találkoznak, a nem vitás tény­állás szerint a Cj alatti diszpozíció kézehezvétele után ugyanaznap, október hó 22-én a tőzsdén egymással tárgyaltak is. A bíróság megállapítása szerint alperesnek kötelessége volt október 22-én felperest figyelmeztetni arra, hogy a megadott el­szállítási rendelkezés nem teljes és őt felhívni arra, hogy jelölje meg a rendeltetési állomást. Alperesnek azt az eljárását, hogy ehelyett október hó 24-én az ügylettől elállott, nem találta helyén­valónak. A bíróság felfogása szerint alperes annál inkább is tartozott a diszpozíció megfelelő pótlását szorgalmazni, mert az október hó 22-én kézhezvett elszállítási rendelkezésre való tekin­tettel a hó végéig, a szállítási határidő utolsó napjáig kellő idő, a szokásokban ilyen esetre megállapított nyolc napnál több állott az eladó­nak rendelkezésére. Budapest, 1938. évi november hó 12. napján. Szegő Aladár a vál. bíróság elnöke, Országh Sándor, Szeben Dezső vál. bírák, dr. Kende Ernő jogügyi titkár. 73. 313/1938. V. B. A bíróság az alperes véde­kezését alaptalannak találta. Miután az eladás paritás Debrecen történt, s a teljesítési határidő 1938. április 30-án járt le, ennélfogva felperesnek oly időben kellett rendelkeznie, hogy a rendelke­zés a teljesítési határidő lejártát megelőző nyolc nappal, tehát április 22-én, már az alperes birto­kában legyen. Minthogy ez a rendelkezés nem tör­tént meg, ennélfogva az áruüzleti szokások 25. a) §-ának 7. bekezdése értelmében alperesnek joga nyilt, hogy a tőzsdeszokások 65. §-ának b), c) és d) pontjaiban körülírt jogok egyikét gyakorolja felperessel szemben, azonban különbeni kártérítési kötelezettség mellett haladéktalanul ajánlott levél­ben lett volna köteles értesíteni, hogy a most fel­sorolt pontok közül melyiket választotta. Alperes

Next

/
Thumbnails
Contents