Tőzsdei jog, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1938 / 10. szám

TŐZSDEI JOG 39 Szentgotthárd kikötés csak a fuvardíj elszámolása szempontjából bír jelentőséggel. Nem volt tehát jogosítva alperes az Oszkó állomáshoz való feladáshoz ragaszkodni, ahonnan a feladás a száj- és körömfájás miatt lehetetlen volt, hanem egy olyan inás állomásról tartozott volna a vvaggon szalmát feladni, ahol ilyen feladási korlátozás nem állott fenn. Minthogy ezek szerint alperest terheli a szállítási késedelem, ennélfogva felperes 1938 július 29-én jogosan állhatott el az ügylettől s így alperes a vételárelőleget a felperesnek visszafizetni tartozik. Felperes ugyan a vételáron kívül árkülönbözetet és ezzel kapcsolatban utazási, telefon- és sürgönyköltségek megtérítését is követelte, ezen utóbbi kereseti kérelmével felperes elutasíttatott, mert a bíróság hivatalos feljegyzései alapján megállapította, hogy a kérdéses időben érvényben volt napi ár alapján a felperes javára árkülönbözet nem mutatkozik. Az utazási-, telefon- és távirati költségeket pedig azért nem ítélte meg, mert a bíróság gyakorlata szerint ezen költségek állandó üzleti költségek közé tartoznak, amelyek az ügylet teljesedésbemenése esetén is felperest terhelték volna stb. Budapest, 1938. évi október hó 7. napján. Katona Zsigmond a vál. bíróság elnöke, Berger Mór, Weisz János választott bírók, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 65. 490/1938. Alperes elutasítást és költségben való marasztalást kért. Védekezésének a lényege az volt, hogy az árut, amelynek hátralékos vételárát felperes perli, alperes, mint vevő 1937 október 30-án minőségileg kifogásolta és erről felperest a tőzsdén értesítette. Felperes megbízottját mintapecsételésre csak november 2-án küldte el, aki annak ellenére, hogy a mintapecsételést már délelőtt fél 11 órakor befejezte, a vont mintát csak ugyanaznap este 8 órakor adta postára. Ennélfogva a minta november 3-án este érkezett Budapestre és a szakértővizsgálatot csak november 4-én vagy 5-én lehetett megtartani. Annak következtében, hogy felperes megbízottja a mintát később küldte el a tőzsde címére, kocsiálláspénz merült fel. A minőségi kifogásolás az áru visszautasítására irányult és ezért alperes az árut csak akkor rakathatta ki a vasúti kocsiból, amikor a szakértőbizottság a visszautasítás helyet 4% értékkevesbletet állapított meg. Felperes ellenvetése az volt, hogy alperes a leszállított 4 nagywaggon árut a B) alatti levéllel október 30-án kifogásolta. Minthogy október 31-én, vasárnap és november 1-én ünnepnap volt, megbízottja csak november 2-án délelőtt jelenhetett meg mintapecsételésre. A megbízott a mintát ugyanaznap nappal 3 órakor postán a tőzsde címére elküldte. A minta november 3-án érkezett Budapestre és így a szakértőbizottság véleményét csak november 4-én lehetett kikérni. A kocsiálláspénz felmerültét tagadta, annak igazolására alperest felhívta, mert hajlandó volt a kifogásolás megtörténtétől a mintapecsételés eszközléséig felmerült kocsiálláspénzt viselni. Alperes ennek a felhívásnak nem tett eleget. A bíróság alperes védekezését alaptalannak találta. Olyan esetben, amikor az áru a vevőnek más helyről küldetett, azaz az áru átadásánál vagy megtekintésénél a vevő és az eladó nincs jelen, az áruiizleti szokások 50. §-a értelmében a vevőnek a mintavétellel mindaddig várni kell, míg a minőségi kifogás közlését követő első hétköznap el nem múlik. A vevőnek ez a kötelessége egyben azt jelenti, hogy az eladónak joga van a mintavonásra a közlést követő első hétköznapon jelentkezni, vagyis addig az eladó késedelembe nem esik. Nem volt vitás, hogy alperes felperest az áru minőségi kifogásolásáról 1937 évi október 30-án értesítette. Alperes ugyan azt állította, hogy ez az értesítés délelőtt a tőzsdén történt, amivel szemben felperes viszont azt állította, hogy a kifogásolásról az október 30-án délután kézbesített B) alatti levéllel értesült. Bár a fentebb kifejtetteknél fogva az a nap bír jelentőséggel, amikor a minőségi kifogásolás közlése megtörtént, a bíróság, minthogy a B) alatti levél utóiratában alperes megjegyzi, hogy „délután a másik 300 q-t is kifogásolták", megállapította, hogy az egész 600 q-ra vonatkozó minőségi kifogásolásról felperes csak 1937 október 30. napjának délutánján értesült. Ennélfogva felperesnek csak 1937 október 30-án délután volt módjában a mintavonás iránt intézkedni. Az áru Kaposvárott került leszállításra, annak megtekintése után alperes vevője a minőségi kifogását ott, tehát az eladó távollétében emelte meg. Minthogy a felperes az áru átadásánál nem volt jelen, csak az október 30-át követő első hétköznapon tartozott a mintavonásra megjelenni. Október 31-e, vasárnap, november l-e, ünnepnap lévén, november 2-a volt az az első hétköznap, amelyen felperes a mintavonásra megjelenni tartozott. A nem vitás tényállás szerint felperes megbízottja ezen a napon meg is jelent, a mintavonást délelőtt fél 11 órakor befejezte, ennélfogva felperest a mintavonás körül késedelem nem terheli. Alperes védekezését nem is annyira erre, mint inkább arra alapította, hogy felperes megbízottja a délelőtt fél 11 órakor vont mintát csak ugyanaznap este 8 órakor, tehát késedelmesen adta fel a postára és ennek következtében a minta csak november 3-án este érkezett Budapestre. Az áruiizleti szokások 52. §-ának rendelkezése szerint a vont mintát késedelem nélkül kell az illetékes tőzsde címére elküldeni, vagy ott letenni. A bíróság megállapította, hogy a minta feladását tanúsító C) alatti levélhez fűzött postai feladóvevény a kaposvári postahivatal által „1937 nov.2 N. 3" bélyegzővel van ellátva. Ez a bélyegző a bíróság megállapítása szerint — vidéki postahivatalról lévén szó, — ahol éjszaka csomagot feladni nem lehet —, délutáni 3 órát, helyesebben délután 2 és 3 óra közötti feladást jelent. Alperesnek az az érvelése, hogy ez a jelzés a napnak harmadik szakát jelenti, nem helytálló, mert köztudomású az, hogy a postahivatal a bélyegzőjén a felvétel óráját jelöli meg. Ha pedig a minta este 8 órakor, vagy azt követőleg adatott volna fel, akkor a bélyegzőn E. 8 jelzés lett volna. Minthogy tehát felperes a mintát a mintavonást követőleg 4 órán belül adta fel postára, késedelem itt sem terheli.