Tőzsdei jog, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1938 / 8. szám

?r2 TŐZSDEI JOG 8. sz. exekutive eladta, vagyis a szokások 65. §-ának c) pontját választotta. Az áruüzleti szokások 73. §-a értelmében a fedezeti vételt vagy kényszereladást legkésőbb a késedelem beálltát követő második hétköznapon a napiárak tekintetbevételével kell foganatosítani. Minthogy az előbbiek szerint felperes alperes elálló levelét október 24-én, vagy október 25-én vette kézhez, a kényszereladást október 26-án, vagy legkésőbb október 27-én kellett volna foganatosítani. Ezzel szemben felperes a kényszereladást nem vitásan csak október 30-án foganatosította, ennélfogva azzal elkésett s így ezt nem lehet alperes rovására eszközöltnek tekinteni. Ha felperes a szokások 73. §-ának rendelkezései szerint járt volna el, vagyis a kényszereladást legkésőbb október 27-én foganatosította volna, akkor, minthogy a bíróság hivatalos feljegyzéseiből és saját szakértelme alapján megállapította, hogy az akkori árak teljesen azonosak a szerződéskötéskor jegyzett árakkal, árkülönbözet nem merült volna fel, azaz felperes ugyanolyan áron értékesíthette volna az áruját, mint amilyen áron azt alperesnek eladta. Ezért felperest árkülönbözeti igényével el kellett utasítani. Minthogy pedig a bíróság az október 30-án foganatosított kényszereladást, amely felperes előadása szerint is elkésett volt, nem tekintette alperes rovására eszközöltnek, ennélfogva az ezzel felmerült ügynöki jutalék igényével is el kellett utasítani felperest. Budapest, 1938 január 21. napján. Dr. Klár András egyesbíró. Dr. Duchon Lipót jogügyi titkár. 55. 337/1938. Vb. Felperes alperestől 300 q tengerit vásárolt. Minthogy eladó szállítási kötelezettségének nem tett eleget, felperes közölte vele, hogy késedelme folytán a kötlevélbeli ár és a napi ár közötti különbözetet követeli. Alperes védekezésének lényege az volt, hogy miután felperes kellő időben nem rendelkezett, alperes az 1938 február végéig szállítandó áru tekintetében 1938 február 22-én jogosan állhatott el az ügylettől. A bíróság az alperes védekezését alaptalannak találta. Minthogy a kötlevél szerint eladó az árut vevő részére a teljesítés helyéről vasúton tartozott elküldeni, ennélfogva a tőzsdei áruüzleti szokások 25a. §-a szerint a felperesi vevő köteles volt oly időben elszállítási rendelkezést adni, hogy a rendelkezés a teljesítési napot, vagyis 1938 február 28-át megelőző nyolcadik napon jusson az eladó birtokába. Minthogy felperes csak 1938 február 21-én rendelkezett, ez a rendelkezés elkésett, ennélfogva alperes rendelkezés hiánya miatt jogosan állhatván el az ügylettől, a felperesnek kártérítéssel nem tartozik. Felperesnek az a védekezése, hogy a rendelkezés tekintetében beállott egy napi késedelem nem vehető figyelembe, mert február 19-én az eladói láncolatban szereplő H. és S. cég a felperes nevében már rendelkezett, másrészt február 21-én felperes telefonon háromízben is akart rendelkezni, de alperessel összeköttetést kapni nem tudott, azért nem helytálló, mert a tőzsdei szokványok 25a. §-ában a rendelkezés tekintetében előírt határidő csak az eladó beleegyezésével tóiható ki, másrészt a most említett szakasz értelmében a rendelkezést ajánlott levélben, vagy küldönc álján kell megadni, ha tehát a láncolatban szereplő cég netán adott is szóbeli diszpozíciót, továbbá, ha felperes február 21-én kereste is az alperes irodáját telefonon és így akart volna diszpozíciót adni, mindezek nem pótolhatták az ajánlott levélben, vagy küldönc útján való rendelkezési módot. Budapest, 1938. évi június hó 21. napján. Friedlánder Emil. a vál. bíróság elnöke, Fonó László, Csepreghy Jenő vál. bírák. Dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 56. 330/1938. Vb. Felperes alperestől szokványminőségű búzát vásárolt 19 pengő 65 filléres egységáron, Balmazújvároson waggonba rakva, prompt szállításra. Mivel alperes a szállítást indokolatlanul megtagadta, felperes a 300 q búzát fedezetileg másutt megvásárolta, amiből kifolyólag árkülönbözet, mint kár merült fel. Alperes védekezésének lényege az volt, hogy a felperes tőle búzára ajánlatot kért, mire alperes l'JiiV április 17-én közölte, hogy hajlandó 300 q búzát mázsánként 19 pengő 65 fdléres árban eladni ab Balmazújváros, ha felperes másnap sürgönyileg elfogadja az ajánlatot. Ez felperes részéről másnap megtörtént, amit alperes tudomásul vett. Csak amidőn felperes már a diszpozíciót is megadta, akkor jött rá alperes, hogy mm-ként 1 pengővel tévedett, amit telefonon közölt felperessel, aki megígérte, hogy 21-én fiát küldi el alpereshez az ügy rendezése végett. Felperes fia tényleg megjelent alperesnél, azonban nem tudtak megállapodni, mire alperes nyomban kijelentelte és ezt aznap felperessel is közölte, hogy az ügylettől eláll. A bíróság hivatalos feljegyzései alapján megállapította, hogy 1938 április 20-án, amidőn felperes alperes árajánlatát elfogadta, Balmazújvároson a 79—80 kg-os búzának az ára kb. 1 pengővel magasabb volt, mint amit alperes árajánlatában felperessel közölt. Eszerint kétségtelen, hogy alperes tévedett. Minthogy tévedésből senki jogot nem származtathat, ennélfogva elvileg felperes kártérítést nem követelhetne. Mégis, tekintettel arra, hogy alperes nemcsak árajánlatának megtételénél tévedett, hanem tévedését megismételte, mert a felperes elfogadó sürgönyét, melyben felperes a vételárat megismételte, minden észrevétel nélkül tudomásul vette, s tévedéséről csak később, midőn már a rendelkezését megkapta, értesítette a felperest, addig tehát őt bizonytalanságban hagyta, — a bíróság úgy találta, hogy alperes a megismételt, tehát már gondatlansággal határos eljárásának a következményeit részben viselni tartozik, ezért a felmerült kárt a peres felek között megosztotta. Budapest, 1938 június hó 17. napján. Katona Zsigmond, a vál. bíróság elnöke, dr. Domony Móric, Dános Ármin választott bírák, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, VI., Eötvös-ucca 12. (Felelős: Schulmann I.)