Tőzsdei jog, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1938 / 9. szám

VI. évfolyam, Itt, szám Megjelenik minden hő elején Budapest, 1938 október 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Szerkeszti: Dr. KENDE ERNŐ tőzsdei h. főtitkár. Felelős szerkesztő: Dr. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog-'-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota Hl. emelet cimre küldendők JOGGYAXÍOKLAT Anyagi jog 57. 21/1938. V. B. A kereseti előadás szerint felperes 1937. szeptember 2-án 20 q lucernamagot vásárolt alperestől 157.50 pengős áron 1937. szeptember-október havában szállítandólag, 1937. szeptember 9-én pedig további 30 q lucernamagot vásárolt alperestől ugyanilyen feltételek mellett 162.50 pengős áron. Alperes teljesítési kötelezettségének nem tett eleget, miért is felperes a kikötött szokványok 65. §. d) pontja alapján követelte a szerződési ár és az átlagos tőzsdei ár közötti különbözetnek, összesen 3333.25 pengőnek megfizetését. Előadta továbbá keresetében felperes, hogy 1937. augusztus 11-én efladott alperesnek 50 q lucernamagot 160 pengőért és minthogy alperes ebben az esetben átvételi kötelezettségének nem tett eleget, a 65. §. c) pontja alapján kényszereladást eszközölt és követelte a szerződési ár és a kényszereladási ár közötti különbözetnek, valamint egyéb kárának, összeseni 580 pengőnek megtérítését. Ezek szerint alperes tartozása e címeken összesen 3913.25 pengőt tesz ki. Egyéb ügyletekből kifolyólag alperesnek jár felperestől 626.58 pengő, úgy hogy alperes tényleges tartozása 3286.67 pengőt tesz ki. Ezen összegnek és járulékainak megfizetésére irányult a kereset. Alperes kérte felperest keresetével elutasítani és a perköltségekben marasztalni. Elsősorban azzal védekezett, hogy a peresített követelés játékból ered, tehát bíróilag nem érvényesíthető. E tekintetben előadta, hogy ő nem mag- és terménykereskedő, hanem kis vidéki bevásárló, akinek nincs is annyi pénze, hogy a keresetben említett ügyleteket le tudta volna bonyolítani. Nem is került a felek között sohasem sor szállításra. Alperesnek nincs is iparigazolványa, sőt még üzlethelyiséggel sem rendelkezik. Becsatolta 2. alatt felperessel való üzleti összeköttetésre vonatkozó összeállítását, amelyből kitűnik, hogy alperes sohasem szállított tényleg és sohasem vett át tényleg. 3. alatt becsatolt egy községi adóbizonyítványt, amely szerint alperesnek iparengedélye nincs, alkalmi terményügynökösködéssel foglalkozik, mely foglalkozásból származó jövedelme a legszerényebb megélhetést is alig biztosítja. Előadta, hogy ö akkor, amikor a felperesi cég egyik tagjával megismerkedett G. Á kereskedőnek a raktárnoka volt, tehát felperes nem számíthatott arra, hogy a 2. alattiban felsorolt nagy ügyletek tényleg lebonyolításra kerülnek. Egyetlenegy 15 q-ás lucernaügylet bonyoliltatott tényleg le, úgyhogy alperes felperesnek a felperes által küldött pénzen megvett valakinél 15 q lucernamagot és az egész ügyleten csupán kis jutalékot keresett. Kérte a felek eskü alatti kihallgatását elrendelni annak bizonyítására, hogy a felek között elejétől fogva az volt a megállapodás, hogy az ügyleteket nem fogják ténylegesen lebonyolítani. Ugyanezen állításának bizonyítására becsatolta a 4—6. alatti felperesi leveleket és felmutatott több, ezekhez hasonló jellegű felperesi levelet. Hangsúlyozta, hogy felperes egyetlenegy olyan levelet sem írt alperesnek, amelyben arról volna szó, hogy alperes mikor fog szállítaná, vagy átvenni és hogy felperes egyetlenegy diszpozíciót sem adott alperesnek. Felperes előadta, hogy közte és alperes között az üzleti összeköttetés az F/6, alatti alperesi levelezőlappal kezdődött. Az F/7.—F/9, alattiakból is kitűnik, hogy alperes nem szegény alkalmi ügynök, mint most állítja, hanem mag- és terménykereskedő. Lehetséges, hogy iparengedélye tényleg nincsen, de az alperes üzletének folytatásához nem is kell iparengedély, hanem csak iparigazolvány. Nézete szerint azonban a per eldöntése szempontjából mindez teljesen közömbös, mert felperes a keresetben felsorolt három ügylet nem teljesítéséből keletkezett kárának megtérítését követeli és azt adja elő, hogy a folyószámlaviszony eredményeként egyéb ügyletekből kifolyólag alperes javára mutatkozik egy bizonyos összeg. Ha tehát igaz volna is az, hogy a folyószámlában szereplő egyéb ügyletek játékügyletek voltak, ebből is csak az következne, hogy azon ügyletekből kifolyólag felperes nem követelhetne semmit alperestől, de ezt nem is teszi, hanem épen ellenkezőleg elismeri, hogy azon ügyletekből kifolyólag ő tartozik alperesnek. Hangsúlyozta, hogy a peresített ügyleteknél felperes csak közbenálló fél volt és hogy a lucernamag tulajdonképeni vevője az X. r.-t. a lóheremag tulajdonképeni eladója pedig az Y. cég volt. Alperes vitatta, hogy eredetileg a peresített ügyletek is játékügyletek voltak, azonban felperes, mikor látta, hogy milyen nagy árkülönbözetek mutatkoztak, igyekezett úgy beállítani a dolgot, mintha az X. r.-t.-nak vagy Y. cégnek ezekhez az ügyletekhez valami köze lenne. Tagadta, hogy ilyen összefüggés a peresített ügyletek és felperes, vala-