Tőzsdei jog, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1938 / 5. szám

18 TŐZSDEI JOG 5. sz. alkalmas-e — épúgy mint a tisztaság és a csíra­képesség kérdésében — az átvételi állomáson vont minta alapján történjék a megállapítás. A felek kifejezésre jutott ilyen akaratának közelebbi értelme van. Ha ugyanis a feladási állomáson vont minták kerülnek illetékes vizs­gálat alá, illetőleg azokból a mintákból foga­natosít valamely vizsgálati állomás kitermesztést, nem lehet vita a felek között a szállított áru azonossága kérdésében. Az ilyen vitának a ki­küszöbölése különösen vetőmag eladásánál kívá­natos. A vetőmag további sorsa ugyanis, külö­nösen midőn azt a vevő — mint a bíróság előtt fekvő esetben — több termelőnek tovább eladja, ahol a vetőmag esetleg máshonnan származó vetőmaggal együtt kerül elvetésre, úgy az eladó, mint a vetőmagot más feleknek tovább­szállító vevő ellenőrzése alól véglegesen kikerüli. A továbbszállított áru azonosságának megállapí­tása és bizonyítása ilyenkor úgyszólván leküzd­hetetlen akadályokba ütközik; úgy hogy perrend­szerűleg, pl. tanúbizonyítással, utóbb aligha lesz megnyugtató módon eldönthető, hogy az idegen területen kapott termés abból a magból szárma­zik-e, amelyet az eladó annakidején szállított. Az azonosság megállapításának lehetőségét nem biz­tosító, szakszerű ellenőrzés nélküli, idegen — akár a vevő, de még inkább ennek vevői — területén elvetett mag terméseredményének értékelésénél nehézséget okoz ezenfelül az a körülmény is, hogy niem állapítható meg hitelesen, hogy milyen talajba vettetett el a mag, milyen körülmények között fejlődött és minő gondozásban1 részesült. Budapest, 1938. évi március hó 11. Dr. Rapoch Jenő, a vél. bíróság elnöke, Dr. Or­szágh Sándor vál. bíró, Szegő /Aladár vál. bíró, dr. (Kende Ernő, jogügyi titkár. 26. 100/1938. Vb. A kereseti előadás szerint fel­peres W. M. nagyecsedi lakós alperestől 300 q tengerit vásárolt. Az áru elszállítására vonatkozó rendelkezést felperes 1937 december 28-án adta meg, azonban a levelet tévedésből alperes helyett W. I. Nagyecsed címre címezte. Az utóbbi közölte alperessel ezt a rendelkezést, mert felperes az F/3 alatti táviratot kapta Nagyecsedről, amely szerint a tévesen leadott diszpozíció miatt az alperes az ügylettől elállt. Felperes al­peres szerződésszegő magatartása folytán a tőzsdeszokványok 65. §-ának vonatkozó pontja értelmében alperestől árkülönbözet megtérítését követelte. Alperes védekezésének lényege az volt, hogy a kötlevélben foglalt kikötés szerint paritás irány vasút Záhony határ szállítási feltétel mellett adta el az árut. A paritásos kikötés folytán az áru­üzleti szokások 25/a §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. Az áru eladó választásába^ volt szállítandó. Eladó alperes 1937 december 27-én felhívta felperest a rendelkezés megadására. A szokások 25/a §-a értelmében felperes 5 nap alatt tartozott a rendelkezést megadni. A kereseti elő­adás szerint is felperes a rendelkezést nem alpe­resnek, hanem W. 1.-nek küldte el. Alperes 1938 január 3-ig várt a rendelkezés kézhez vételével minthogv azt akkor sem kapta meg, január 4-é elállt az ügylettől, mintha meg sem köttetett volna és erről felperest ajánlott levélben értesítette. Tagadta, hogy W. I. értesítette őt a rendel­kezés megadásáról és állította, bJogy erről csak az elállás után szerzett tudomást. Alperes tehát a rendelkezés hiánya miatt jogosan állt el az ügy­lettől. A bíróság alperes védekezését alaposnak találta. A paritásos kikötés folytán az áruüzleti szokások 25/a §-ának rendelkezései az irányadók. Ezen rendelkezések értelmében, minthogy az áru eladó választásában volt szállítandó, felperes alperes 1937 december 27-i felhívása folytán 5 napon belül tartozott rendelkezést adni. Felperes ugyan megadta a rendelkezési, de a nem vitás tényállás szerint a rendelkezést tévesen alperes helyett W. I.-nek küldte meg. A felperes által felajánlott bizonyítást, amellyel azt kívánta igazolni, hogy mindezek ellenére alperes a rendelkezésről tudott, a bíróság mellőzte, mert nem találta célravezető­nek. Ugyanis az F/3 alatti sürgöny, amelyen még a feladó sincs megjelölve és amelyet, amint az felperes reklamációja folytán kiderült, a K. és K. nagyecsedi cég adott fel, nem valószínűsíti azt, hogy W. M. alperes W. I.-töT értesült a rendelke­zés megadásáról. Ha az értesítés megtörtént volna, úgy valószínű, hogy W. I. értesítette volna fel­perest a rendelkezés továbbadásáról. Minthogy ezt nem tette, nem tételezhető fel, hogy kihallga­tásával azt lehetne igazolni, amit alperes a véde­kezésével tagadásba vesz. Ily körülmények között a bíróság megállapította, hogy felperes alperes felhívása ellenére az áru feletti rendelkezést kellő időben nem adta meg és ezért alperes joggal gya­korolta a szokások 25/a §-ának 7. bekezdésében körülírt választási jogát és minthogy erről felpe­rest az ugyanezen szakasz 8. bekezdésében fog­lalt rendelkezések szerint kellő időben értesítette, felperest keresetével el kellett utasítani. Budapesten, 1938. évi február 28-ik napján. Katona Zsigmortd egyesbíró, dr. Duchon Lipót jogügyi titkár. 27. 602/1937. Vb. Felperesnek a tőzsdei áru­üzleti szokások 22. §-ával kapcsolatban előterjesz­tett védekezése nem helytálló. A most hivatkozott szakasz szerint azonnal teljesítendő ügyleteknél, amennyiben a vevő tartozik göngyöletet küldeni, a teljesítési határidő az eladóra nézve tényleg a göngyölet megérkezésétől számított 8 nap múlva kezdődik, de ezen intézkedés folytán a tőzsdei ámüzleti szokások 66. §-ában a teljesítés iránt felveendő óvás tekintetében a vevő kötelezettsége érintetlen marad, vagyis a vevő a teljesítés iránti óvást a késedelem beálltát követő hétköznapon tartozik felvenni. Ha ez nem így volna, úgy az óvás felvételének napja tekintetében a legnagyobb bizonytalanság állana elő. Ugyanis a zsákok el­küldése esetén a vevőnek naponként kellene ér­deklődnie az eladónál, hogy mikor érkeztek meg a zsákok, mert a felperes szerint csak a zsákok megérkezésétől számított 8 nap múlva járván le a teljesítési határidő, a teljesítés iránti óvást csak akkor kellene felvenni. Ha pedig a zsákok meg­érkezése után naponként nem érdeklődnék, úgy esetleg a zsákok megérkezésének napjáról oly időben értesülne, amidőn a teljesítési határidő

Next

/
Thumbnails
Contents