Tőzsdei jog, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1938 / 5. szám

5. sz. TŐZSDEI JOG 19 már rég lejárt, s így önhibáján kívül nem vehetne fel teljesítés iránt óvást. Ilyen bizonytalanság a szokványok 66. §-ábam előírt szigorú jogfenntartó cselekmény tekintetében a szokványok szellemével össze nem egyeztethető. Budapesten, 1938. évi január hó 28-ik napján. Katona Zsigmond a vál. bíróság elnöke, Berger Mór vál. bíró, YVeisz János vál. bíró, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 28. 675/1937. Vb. A kereseti előadás szerint felperes alperestől csongrádi származású 7 miliméter alatti fehérbabot vásárolt. Az áru 1937 október hó 25-én érkezett Budapestre, melyet felperes kifogásolt, egyben felhívta az alperest, hogy a mintapecsételéshez megbízottját nevezze meg. Alperes még aznap sürgönyileg válaszolt és jelezte, hogy másnap reggel érkezik a mintapecsételés megejtése végett. Másnap kiderült, hogy a hajó továbbment Csepelre és Csepelről Komáromba, úgy hogy a mintavétel fizikailag lehetetlenné vált. Tekintettel arra, hogy az eladó az áru minőségéért belföldi végállomásig vállalt szavatosságot, 1937 október 27-én felperes sürgönyileg felhívta alperest, hogy Komáromba küldje el megbízottját mir.tapecsételésre. Miután alperes ezt nem tette, felperes a Controllbureau útján vonatott Komáromban mintát, és miután alperes a felhívásra ezeji minta alapján közös expertizre nem volt hajlandó, a felperes egyoldalú expertizt tartott, amelyen a tőzsdei szakértőbizottság 6% értékkevesbletet állapított meg, stb. Alperes védekezésének lényege az volt, hogy az ügylet megkötése után felek abban állapodtak meg, hogy az alperes által szállítandó árut Budapesten az átmenet alatt fogják megmintázni, ezzel tehát a kötlevélnek az a kikötése, hogy alperes az áru minőségéért belföldi végállomásig szavatol, hatályát vesztette. Amidőn 1937 október 25-én felperes az árut táviratilag itt Budapesten kifogásolta, alperes még aznap táviratilag közölte, hogy másnap reggel személyesen jön' fel mi,ntát pecsételni. Fel is jött, mialatt azonban felperes alperessel egy esetleges egyezség megkötése tárgyában alkudozott, azzal délelőtt 11 óra lett és midőn a felek ekkor a Lánchíd előtti kikötőállomásra mentek, ott az uszályt már nem találták, mert az időközben elment Csepelre, majd onnan Komáromba, ahol alperes nem tartozott mégegyszer mintavonás végett megjelenni. A Komáromban a Controllbureau által vont egyszerű minta nem tekinthető hivatalosan vont mintának, az ezalapon megtartott egyoldalú expertiz eredménye az alperest nem kötelezi. A bíróság alperes védekezését alaposnak találta. Minthogy alperesnek, mint csongrádi kereskedőnek budapesti állandó képviselője, lakása, vagy üzleti telepe nincs, ennélfogva a tőzsdei szokványok 48. §-ának 3. bekezdése értelmében alperes a felperes felhívásától számított 24 órán belül volt csak köteles közös mustravételre megjelenni. Minthogy felek itt Budapesten mintát vonni nem tudtak, mert az uszály időközben Cscpehy, ál&eíőleg Komáromba vonatott, minthjogy azzal a megállapodással, hogy a köllevéltől eltérőleg a megmintázást itt Budapesten az átmenet alatt fogják foganatosítani, hatályon kívül helyezték a kötlevélben foglalt ama megállapodást, hogy alperes belföldi végállomásig szavatol, ennélfogva alperes, aki Budapesten már egyízben sikertelenül járt el mintavonás miatt, nem volt köteles a felperes 1937 október 27-iki felhívása folytán Komáromban, most már másodízben1 mintavonás céljából megjelenni. Felperes tehát, aki elmulasztotta az uszályt Budapesten visszatartani, a kifogásolás jogáról lemondottnak tekintendő. Ha azonba.ni a bíróság a felperes álláspontjára helyezkedve megállapítaná azt, hogy felperes jogosítva volt alperest Komáromba is mintavonás céljából felhívni, akkor is, tekintettel arra, hogy ha alperes ezt a felhívást nem teljesíthette, felperes hivatalosan tartozott volna mintát vonni. Figyelemmel arra, hogy Komáromban közjegyző van, a Controllbureau által vont minta ilyen hivatalos mintának nem tekinthető, ez alapon az alperes közös expertizen megjelenni nem volt köteles, az egyoldalú expertiz eredménye az alperest tehát nem kötelezi. Budapest, 1938 január 17-ik napján. Dr. Klár András egyesbíró, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 29. 759/1936 V. B. Felperes alperestől 300 q importtengerit vásárolt. A januári részlet rendben leszállíttatott. A februárban esedékes 150 q-át felperes továbbadta az Á. Kft.-nak, és amint nevezettől megkapta az elszállítási rendelkezést, azt továbbadta alperesnek. Minthogy alperes a kikötött határidőben nem szállított és így felperes sem tudott a saját vevőjének szállítani, az utóbbi követelte tőle a kikötött szokványok 65. §-ának d) pontja alapján a szerződéses ár és a saját vevőjével szemben elért továbbeladási ár közötti különbözetnek megfizetését. Alperes felperes rendelkezésére bocsájtotta a napi árak alapján mutatkozó különbözetnek megfelelő összegei és ezt felperes meg is fizette az A. Kft.-nak, azonban alperes nemi volt hajlandó megfizetni felperesnek — és így felperes sem fizethette meg a saját vevőjének az ezen árkülönbözetet meghaladó elmaradt hasznot. Ezen elmaradt haszon megfizetésére irányult a kereset. Alperes elsősorban azzal védekezett, hogy a kereseti követelés elévült. Felperesnek a 70. § értelmében az elmaradt haszon iránti pert a teljesítési határidő lejártát követő 90 nap alatt meg kellett volna indítania. Igaz, hogy felperes az ellene az Á. (Kft. által indított perben szavatosként perbehívta alperest, azonban a szavatosi perbehívás nem pótolja a szokványok által megkívánt bírói érvényesítést, ami alntt perlés értendő. A bíróság az elévülési kifogást nem találta alaposnak. A M. Kir. Kúria 51. számú jogegységi döntvénye szerint a perbehívás félbeszakítja a perbehívó követelésének elévülését, ha a perbehívónak a perbehívott elleni követelése annak a pernek a kimenetelétől függ. amelyben a perbehívás történt. Kétségtelen, hogy felperesnek alperes elleni követelése annak a pernek a kimenetelétől függött, amelyet az Á. Kft. indított felperes ellen és amelybe felperes alperest — a teljesítési