Tőzsdei jog, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1938 / 4. szám

4. sz. TŐZSDEI JOG 15 A hivatkozott t. c. 96. §-ának f. pontja szerint alaki semniiségi ok, ha a biróság az itélet hozatalánál nem volt szabályszerűen alakítva. Alperesnek az a panasza azonban, hogy a bíróság az első közbenszóló ítélet hozatalánál nem volt szabályszerűen alakítva, alaptalan. Az eljárási szabályok 8. §-ának (1) és (2) pontjai értelmében a bíróság a 9. §-nak a jelenesetben fenn nem forgó esetét kivéve — egy elnökből és két biróból álló háromtagú tanácsban tárgyal és határoz. A tárgyalási jegyzőkönyvből megállapíthatóan az 1932. október 7.-én a biróság elnöke által kihirdetett közbenszóló ítéletet megelőző tárgyalások, tehát a legutolsó 1932. szeptember 28.-i tárgyalás is — amidőn a biróság határozatának kihirdetésére október 7.-ét tűzte ki határnapul —, egy elnökből és két biróból szabályszerűen megalakult tanács előtt folyt és a közbenszóló ítéletet a tárgyalásban részt vett háromtagú tanács hozta. Az a körülmény, hogy a szabályszerűen megalakult háromtagú tanácsban meghozott közbenszóló ítéletet az elnök hirdette ki a tanács megbízásából, az itélet megsemmisítésére okul annál kevésbé szolgálhat, mert a tárgyalási jegyzőkönyv szerint felek hozzájárultak ahhoz, hogy a határozatot a tanács egy tagja hirdesse ki. II. Alperesnek az a további panasza, hogy ő a közbenszóló itélet kihirdetése előtt érdekeltségi és elfogultsági kifogást akart emelni, de ebben az elnök megakadályozta aizzal, hogy a tárgyalás újból való megnyitását megtagadta, valósága esetén sem képez semmiségi okot, mivel az 1881. évi LIX. t.-c. 96. § c) pontjának rendelkezése csak abban az esetben nyerhet alkalmazást, amidőn az érdekeltségi kifogás az eljárás során elő lett terjesztve. Az október 7-i határozathirdetés alkalmával az alperesi képviselő — amint azt a jegyzőkönyv igazolja — fel akart szólalni, de a határozat kihirdetésével megbízott elnök a szót nem adta meg neki, s ekként a biróság érdekeltsége és elfogúltsága ellen kifogást nem terjesztett elő. III. Nem támadhatja meg sikerrel az alperes az ítéletet azon alapon sem, hogy a bíróság az általa indítványozott bizonyítást mellőzte. Az eljárási szabályok 25. §-a szerint ugyanis a tőzsdehiróság a bizonyítékokat szabadon mérlegeli s a perrend szabályaihoz kötve nincs. Már pedig a mérlegelés körébe tartozik az a kérdés is, hogy a bíróság milyen bizonyítékot talál elégségesnek meggyőződése kialakulásához. IV. A tőzsdebiróságnak a per érdemében hozott döntése felülbírálás tárgyává nem tehető, súlytalan tehát az a támadás is, hogy a bíróság döntése az anyagi jogot és a méltányosságot is sérti. Az alperes által felfolyamodásában felhozott egyéb panaszok, nevezetesen, hogy: részitélet hozatalának irányelvek kérdésében helye nem volt, a részítélet kiigazítása iránti kérelemnek a bíróság helyt nem adott, egyes tételeket nem tárgyalt le, egyes vitás kérdések tekintetében a tényállást nem tisztázta, az 1936. október 7-én megalakult új tanács a tárgyalást nem ismételte meg — amit egyébként az ugyané napon felvett tárgyalási jegyzőkönyv megcáfol —, a tárgyalást alperes kérelmére nem függesztette fel, az 1881. évi LIX. t.-c. 96. §-ában felsorolt alaki sérelmek egyike alá sem vonhatók, e panaszokat tehát a kir. ítélőtábla figyelemre ebből az okból nem méltathatta. Alperes felfolyamodása a kifejtett indokokból minden vonatkozásban alaptalan lévén, a kir. ítélőtábla annak helyt nem adhatott. Budapesten, 1938, évi január hó 31. napján. Uzonyi Imre s. k. kir. ítélőtáblai tanácselnök, dr. Gedeon Alajos s. k. kir. ítélőtáblai biró, előadó; dr. Jókay Sándor s. k. a III. fiz. csop. jeli. felr. kir. Ítélőtáblai biró. Anyagi jog 23. 58/1938. V. B. ,A kereseti előadás szerint felperes alperesnek 1937. december 15-én eladott 1050 q 1937. évi termésű tökmagot q-ként 25 pengő 50 filléres árban. Felperes az alperesinek eladott tökmagot különböző cégektől szerezte be s többek között 150 q tökmagot R. S. kft. cégtől vásárolt. Ezt az árut az R. S. kft. a felperes diszpozíciója alapján közvetlenül az alperes budapesti telepére küldte. 1938. január 20-án azzal az indokolással, hogy az áruban kavics- és földdarabok vannak, az áru ellen alperes kifogást emelt, amit felperes telefonon azonnal továbbított az R. S. kft. budapesti megbízottjának, P. Gy.-nek. P. Gy. még aznap délelőtt kiküldötte a vevő cég telepére G. E.-t mintapecsételés végett, aki közölte, hogy a kifogásolt waggónt részben már kirakták, minélfogva az R. S. kft. megbízottja a mintavonást megtagadta, amit a felperes is tudomásul vett. Alperes másnap, 1938. január 21-én a tőzsde titkári hivatala útján mintát vonatott, majd ennek alapján egyoldalú expertízt tartott. A tőzsdei szakértőbizottság az árut visszautasíthatónak minősítette, mire alperes 1938. január 22-én az árut felperesnek rendelkezésére bocsátotta, amit sem az R. S.-cég, sem felperes nem vett tudomásul, hanem ragaszkodott a vételár kifizetéséhez és az áru átvételéhez. A 150 q tökmag 3825 pengőt kitevő vételárának megítélésére irányult a kereset. Alperes kérte felperest keresetével elutasítani. Védekezésének lényege az volt, hogy midőn az áru 1938. január 19-én délután 3 órakor megérkezett és úgy találta, hogy az a szerződésnek megfelel, megkezdte a kirakást, amelyet másnap délelőtt folytatott. Amidőn 37 q-t a vagonból már kirakott, megállapította, hogy a vaggón alja felé az áru igen sok rögöt és piszkot tartalmaz, mire nyombani beszűntette a továbi kirakást, az áru minőségét kifogásolta és az árut felperesnek rendelkezésére bocsátotta. Minthogy egyrészt rejtett hibáról, sőt a szállító részéről fennforgó szándékosság folytán polgári csalásról van szó, a tőzsdei áruüzleti szokások és azzal kapcsolatos bírói gyakorlat értelmében a vevőt terhelő korlátozások elesnek s így alperes, bár a waggón egy részét ki-