Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 9. szám

38 TŐZSDEI JOG Felperes alperestől 3 pengő 60 fillér zsákfuvart is követelt, mert a zsákokat alperesnek előre elküldte. Tekintettel azonban arra, hogy a zsákok elküldése oly időben történt, midőn a felek közötti vita még nem tisztázódott és felperes nem tudhatta, hogy a bemutatott áru meg fog e felelni, a zsákfuvar költsége nem volt alperesre áthárítható. Ugyancsak nem itélte meg a bíróság felperes javára a felszámított telefonköltséget sem, mert állandóan követett gyakorlata szerint az ilyen költség, mint rezsiköltség minden ügyletkötő felet önmagát terheli, anélkül, hogy azt ellenfelére átháríthatná. Mindezalapon marasztalta a bíróság alperest összesen 120 pengő 12 fillér tőkében, annak kamataiban és pervesztessége arányában az okozott költségek egy részének viselésében. Budapest, 1937. évi szeptember hó 23. napján. Steiner Marcell s. k. a váí. bíróság elnöke, Káldor Sándor s. k. vál. bíró, dr. Latzkó Vilmos s. k. vál. bíró, dr. Kende Ernő s. k. jogügyi titkár. 48. 334/1937. V. B. szám. A kereseti előadás szerint alperes felperestől 16/17 q nyúlszapuka magot vásárolt. Alperes a felperesnek járó vételárból 40 pengő 50 fillért levont. Ezen tőke és járulékainak megfizetésére irányult a kereset. Alperes kérte felperest keresetével elutasítani. Védekezésének lényege az volt, hogy felperes a kikötött mennyiséggel szemben 135 kg-mal kevesebbet szállított. Minthogy az árut mázsánként 30 pengővel magasabb áron tovább eladta, elmaradt haszon címén ezt a mázsánként 30 pengőt felperes követelésből levonásba helyezte. A bíróság állandó gyakorlata szerint a továbbeladási haszon elmaradása folytán előállott kárt a szerződéshez hű fél csak akkor követelheti, ha a vételi és továbbeladási ügylet feltételei teljesen azonosak, ha az eladó mulasztása maga után vonja, hogy a vevő saját vevőjével szemben nem tud szállítási kötelezettségének eleget tenni, s az ennekfolytán beállott kárát a teljes kereskedői gondosság mellett sem tudja elhárítani. Alperes nem is állította, még kevésbé bizonyította, hogy a kereseti ügylet és a továbbeladási ügylet feltételei azonosak lettek volna. Alperes ugyanis tanubizonyítást ajánlott fel arra vonatkozólag, hogy az árut 30 pengővel magasabb áron tovább eladta, azonban a két ügylet közötti okozati összefüggést bizonyítani nem ajánlotta, ezért a bíróság a tanúkihallgatásnak az elrendelését, mint feleslegest mellőzte. Epp úgy nem állította, s nem kívánta bizonyítani alperes, hogy felperest arra, hogy az ügylet nem kellő módon való teljesítéséből neki nagyobb kára keletkezik, idejében figyelmeztette, valamint nem állította hogy a kárát kellő kereskedői gondosság mellett elhárítani nem tudta. Minthogy a kifejtettek szerint azon feltételek, amelyek melllett az elmaradt haszon követelhető, nem állanak fenn, a bíróság alperesnek erre alapított védekezését alaptalannak találta. A C) alatti szerint alperes az áruüzleti szokások 5. §-ának második bekezdésére alapította a levonás jogosságát. Kétségtelen hogy e hivatkozott § szerint a hiány a teljesítés napján fennálló árak alapján számolandó el. Ennekfolytán alperesnek a hiány után árkülönbözetre lett volna jogosultsága. Minthogy azonban a bíróság hivatalos tudakozódása alapján megállapította, hogy a teljesítés napján, sőt azt követőleg sem volt változás az áru árában, ennélfogva alperest ez alapon sem illeti meg árkülönbözet. Budapest, 1937. évi július hó 20. napján. Katona Zsigmond s. k. egyesbiró, dr. Duchon Lipót s. k. jogügyi titkár. 49. 207/1937. V B. szám. Nem volt vitás, hogy alperes felperestől a szokványok kikötésével 300 q tengerit vásárolt, paritás Szeged, iránymegjelölés nélkül. iNem volt vitás, hogy alperes a tengerit Makó állomásra diszponálta' és hogy felperes azt Medgyesegyházáról szállította Makóra. Nem volt végül vitás az, hogy a Medgyesegyháza és Makó közötti fuvardíj 48 pengővel alacsonyabb a Szeged és Makó közötti fuvardíjnál. Ennek a 48 pengőnek és járulékainak megfizetésére kérte felperes alperest kötelezni. Alperes kérte felperest keresetével elutasítani. Azt vitatta, hogy mivel az ő diszpozíciója folytán felperesnek nem kellett a tengerit Medgyesegyházáról Szegedig szállítani, hanem csak a Medgyesegyháza és Szeged között fekvő Makóig és így fuvardíj-megtakarítást ért el, alperestől fuvardíjmegtakarítást nem követelhet. Alperes védekezése alaptalan. Paritásos állomás megjelölése esetén a vevő csak azt kívánhatja, hogy bárhonnan szállíttatott is az áru a rendeltetési állomásra, őt ne terhelje több fuvarköltség, minthogy ha az áru a paritásos állomásról szállíttatott volna a rendeltetési állomásra. Az az előny, amelyet az eladó esetleg elér azáltal, hogy az árut ténylegesen jvalamely, a rendeltetési állomáshoz közelebb fekvő állomásról szállítja, teljes egészében őt illeti. Ennélfogva, ha a fuvardíj a paritásos állomástól a rendeltetési állomásig nagyobb, mint a tényleges feladási állomástól a rendeltetési állomásig, a különbözetet a vevő az eladónak megtéríteni tartozik. A kifejtettek alapján alperest kötelezni kellett a nem vitásan 48 pengőt kitevő fuvardíjkülönbözet megfizetésére. Budapest, 1937. évi április hó 8. napján. Friedlánder Emil s. k. egyesbíró, dr. Engel György s. k. jogügyi titkár. 50. 329/1937. V. B. szám. A keresetben előadta felperes, hogy 80 q minőségileg megtekintett ós rendben talált tökmagot vásárolt tőle alperes. Alperes a vételárból 52 pengő 87 fülért levont, emiatt ebben a tőkében és a járulékokban kérte őt felperes marasztalni. Alperes védekezésének a lényege az volt, hogy a megtekintett árut felperes elcserélte, nem egészséges árut szállított, s midőn emiatt minőségi kifogását közölte vele és felhívta felperest, hogy pecsételjen vele közös mintát és jöjjön szakértői vizsgálatra, felperes ennek a kérelmének nem tett eleget, minekfolytán alperes egyoldalú expertiset tartott. Az egyoldalú szakértői vizsgálat foganatosításával, amelynek során alperes a megtekintés alkalmával vett mintát is bemutatta, 1.5% értékkevesbletet állapítottak meg. Ennek figyelembevételével vonta le felperes számlájából az 52 pengő 87 fillért.