Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 9. szám

9. sz. TŐZSDEI JOG 39 Alperes védekezése alaptalan. A kötlevél tanú­sága -zerint a -zóbanioraó N> q tökmagot alperes felperestől ..ab Tiszaesege" vásárolta meg azzal. hogy azt a vevő megtekintette és minőségileg rendben találta. Az -ab Tiszaesege" kikötés folytán az áruüzleti szokások 7. §-a értelmében teljesítési hely gyanánt Tiszacsege állomást kellett megálla­pítani. A szokások 4*. §-ának rendelkezései értei­mében. ha a vevő az árut az átadás helyéről (a vasútról. hajóból, raktárból) elvitte, annak minő­sége ellen kifogást többé nem emelhet Nem volt vitás peres felek között az, hogy alperes az árut az átadási hely gyanánt szereplő teljesítési hely­ről, Tiszacsegéről a rt debreceni telepére szállít­tatta le és hogy itt vétetett az áruból hivatalos úton egyoldalú mintát. Felperesnek felelőssége az áru minőségéért már ebből az okból is meg­szűnt. Az áruüzleíi szokások 44. §-a érteimébem ha a vevő kijelentette, hogy az árut megszemlélte ts jónak találta, az eladó az áru minőségéért csak annyiban felelős, hogy egészséges árut köteles szál­lítani. Ez esetben is megszemlélt és jónak talált áruról volt szó. Alperes azt állította ugyan, hogy a megtekintés után felperes az árut elcserélte és bogy nem egészséges árut szállított neki. Ez a vé­dekezése azonban nem volt figyelembevehetö. mert saját előadása szerint az áruiizleti szakértőbizott­ság az egyoldalú expertise alkalmával 1.5 éríék­kevesblettt állapított meg. ez a körülmény pedig önmaga kizárja, hogy alperes akár azon a címen, hogy az áru elcseréltetett vagy hogy az nem volt egészséges, az átvételt megtagadhatta. Az összeg szerint nem vitás vételárhátralékban az alaptalanul védekező alperest a bíróság ezek­után elmarasztalta, kötelezvén őt a kamatok és az okozott perköltségek megfizetésére is. Budapest, 193". évi július hó 16. napján. Katona Zsigmond s. k. egyesbíró. dr. Kende Ernő s. k. jogügyi titkár. 51. 343 1937. V. B. szám. Alperes védekezésének lényege az volt bogy a felperest q-ként nem 3 pengő 30 fillér, hanem csak 2 pengő 36 fillér árkülönbözet illeti meg. A bíróság az alperes védekezését alaptalannak találta. Hivatalos feljegyzései alapján és saját szakértelméhez képest megállapította, hogy fel­peres javára 3 pengő árkülönbözet mutatkozik. Az árkülönbözet tehát a 150 q után 450 pengő. Ezt az összeget továbbá a késedelmes átvétel folytán felmerült raktározási és fuvarozási költsé­gek fejében felszámított 22 pengő 50 fillért a bíró­ság megítélte. A 7 pen^ő ón fillér fedezeti jutalék megítélésére irányuló kérelmével felperes elutasíttatott mert a bíróság nem a fedezési ár. hanem a napi ár alapján mutatkozó különbözetet ítélte meg. ez esetben pedig fedezeti jutalék fel sem merülhetett. Az 1 pengő 40 fillér portó, a 4 pengő 92 fillér telefondíj megítélésére irányuló kereseti kérelmé­vel pedig felperest azért kellett elutasítani, mert a bíróság állandó gyakorlata szerint ezek a költsé­gek a rendes üzemi költségek közé tartoznak, amelyek az ügylet teljesedésbemenése esetén is a felperest terhelték volna. Budapest, 1937. évi augusztus hó 24. napján. Katona Zsigmond s. k.. a vál. bíróság elnöke, Fried Izsó s. k., váL bíró, Fonó László s. k. vál. bíró. ir. Adorján Ferenc s. k. jogügyi titkár. 52. 652 1937. V. B. szám. A kereseti előadás szerint felperes 1935. október 26-án eladott az al­peresnek cca 2400 q román tengerit q-ként 241.50 lei áron, fob román Duna állomás, román részről kivitelre elvámolva. A kötlevél szerint a vételár kifizetésének Magyarországra való kivitelre jogo­sított leiben kellett történnie, mégpedig az ellen­érték 60%-ának recepisz. vagy átvételre jogosító klutalójegy ellenében a kompenzációs forgalom­ban idejekorán nyitandó meghitelezés útján, míg az ellenérték további 40%-a fejében a vevő annyi pengőt tartozott az okmányoknak Budapestre való megérkezésekor a kötlevélben körülírt helyek valamelyikénél a román nemzeti bank számlája javára lefizetni, amennyi a vételárnak 100 kg-ként 241.50 leire való kiegészítésére szükséges. A vevő fizetési kötelezettsége a kötlevél értelmében csak a teljes leiösszegnek a felperesnél való megérke­zésekor tekintendő teljesítettnek. Felperes a vétel tárgyát képező 2400 q tengerit 1935 november 27-én a vevőnek leszállította 579.600 lei értékben. Az erre eső vételárnak a kötlevél szerinti 40%-os része 231.840 lei. Erre azonban 1936 március 5­én csak 172.668 lei, 1936 július 18-án pedig 57.468 lei, vagyis összesen 230.136 lei folyt be, úgy hogy kiegyenlítetlen maradt 1704 lei. .Azáltal, hogy a vételár a felperesnél késedelmesen folyt be, alperes felperesnek kamattérítéssel is tartozik. Alperes kérte felperest keresetével elutasítani és a perköltségek megfizetésére kötelezni. A hát­ralékos vételár címén érvényesített 1704 lei köve­telssel szemben az alperes azzal védekezett hogy alperes a vételárat a Hermes Magyar Általános Váltóüzlet rt. levelei szerint teljes összegében kellő időben kifizette, ezzel szerződésben vállalt kötelezettségének pontosan eleget tett. Ha ezen vételárból az átutalás során kiiring, kezelési költ­se2. vagy bármely más címen levonást eszközöl­tek, ez az alperesre nem tartozik, ezt a hiányt az alperes megtéríteni nem tartozik. — A bíróság al­peresnek ezt a védekezését alaptalannak találta. A kereseti kötlevélben ez a kitétel foglaltatik: ..A fizetési kötelezettség csak akkor tekinthető telje­sítettnek, ha a teljes leiösszeg az eladóhoz befolyt* Ebből kétségtelenül az következik, hogy felperes­nek Brailában a teljes leiösszeget kellett megkap­rla. hogy tehát a vételár átutalásával járó min­dennemű költség az alperest terheli. Alperesnek, mint importüzletekkel foglalkozó budapesti cégnek tudnia kellett hogy a vételárnak Magyarországból Romániába való átutalása bizonyos kezelési költ­ségekkel van egybekötve, ha tehát ki akarta zárni •st, hogy ezek a költségek őt terheljék, úgy eziránt a kötlevélben intézkedni kellett volna. Minthogy azonban a kötlevélben éppen az ellenkező intéz­kedés foglaltaik, minthogy felperes a felmutatott levelekkel igazolta, bogy 1704 leiel kevesebb vételárat kapott mint amennyi őt megillette, en­nélfogva alperest a hátralékos vételár megfizetésé­ben marasztalni kellett, egyben tekintettel arra, hogv felperes külföldi, ki kellett mondani, hogy a marasztalás a fennálló devizakorlátozások keretén belül történik.

Next

/
Thumbnails
Contents