Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 4. szám

4. sz. TŐZSDEI JOG 17 abban, hogy a kikötött birói hatáskörtől eltérnek, az első szóbeli meghosszabbítás alkalmával azonban, az 1932. évi június hó 30-a utáni időben, tőzsdebirósági hatásköri kikötést tartalmazó nyilatkozatot 1932. évi január hó 11-én és május hó 7-én alperes már aláirt és minthogy azt adta elő. hogy a „Stillhalte" létrejöttekor a rendes bíróság hatáskörének kikötéséről speciálison a felek nem tárgyaltak, alperes nem hivatkozhat arra sem, hogy a felek szóbeli megállapodásokkal tartották fenn a 4. alattiban foglalt perjogi megállapodást, helyesebben, hogy szemben a közben kikötött tőzsdebirósági hatáskörrel, megint visszatértek a rendes bírósági hatáskörre és illetékességre. Nem volt figyelembe vehető alperesnek az az érv elése sem, hogy 1935. évi október hó 16-át követöleg. tehát a B> alatti aláírása után felperes alperesnek több ízben ettől eltérő más szövegű elismervényeket küldött aláírás végett. Alperes ugyanis ezeket nem írta alá és nem küldte vissza felperesnek. Ezek a nyilatkozatok azonban aláírás esetén sem jelentették volna azt. hogy a bírói hatáskör és illetékesség kérdésében a felek a korábbi legutoljára létesített, a tőzsdebirósási hatáskört kikötő megállapodástól eltértek, mert a vonatkozó 18. alatt, másolatban csatolt blanketta a birói hatáskör tekintetében semmiféle rendelkezést nem tartalmaz. A hatásköri kérdés elbírálásánál a bíróság nem lehet tekintettel alperesnek arra a védekezésére sem. hogy a B' alatti és az azzal azonos szövegű elismervények egyéb, az üzleti összeköttetés érdemi részét szabályozó határozmányokat tartalmaznak, amelyek eltérnek a 2^ 3. és 4. alatti, valamint a felek között létesített más írásbeli és szóbeli megállapodások feltételeitől. Az a kérdés, hogv- ezek. az alperes által az elismervények aláírásának tényével elfogadott üzleti határozmányok öt mennyire kötik, illetőleg, hogy mennyiben kötelezők felperesre, a per érdemére tartozik. Nem védekezhetik alperes azzal sem. hogy a folyószámlakivonatokat és az ahhoz csatolt elismervényeket felperesnek folyószámlaosztálya, tehát nem a felperesi bankintézet vezetői intézték hozzá, kérvén az elismervény aláírását, amiből azt a következtetést vonta le. hosy a tőzsdebirósági alávetést tartalmazó alperesi nyilatkozat nem lehet érvényes. A B) alattit, a 32.—37. alattit, vala mint a felperes által felmutatott és alperes által valódinak elismert azonos szövegű nyilatkozatokat ugyanis nem vitásan alperesnek cégjegyzésre jogosult képviselői írták alá. de felperes is az által, hogy a keresetet a tőzsdebirósás előtt indította meg. a m. kir. Kúria 53. számú teljesülési döntvénye értelmében, úgy a folyószámlaosztálva által veszett cselekményt, mint az alperes részéről történt alávetést magára nézve kötelezőnek elismerte. Alperes bizonyítást ajánlott arra nézve, hogv a 3. és 4. alatti megállapodásokban foglalt rendesbirósági hatásköri és illetékességi kikötést alperes kívánságára előzetes megtárgyalás után vették bele felek ezekbe a megállapodásokba. Ebből a tényből is odakövetkeztetett, hogy a feleknek kifejezésre jutott akaratával szemben a tőzsdebirósági hatásköri kikötést tartalmazó blanketták sahlonos aláírásával, midőn a felek között ebben a kérdésben előzetes tárgyalások nem folytak és felperes külön nem figyelmeztette alperest, hogy tőzsdebirósági hatásköri kikötést tartalmazó elismervény aláírását kéri. a kifejezetten kikötött rendesbirósági hatáskörtől, illetőleg illetékességtől nem térhettek el. Minthogy azonban a kifejtettek szerint alperest minden nyilatkozata egyaránt kötelezi, minthogy semmi akadálya sem lehet annak, hogy a korábbi megállapodástól, bármi volt is ennek a megállapodásnak az előzménye, a felek utólag eltérjenek és minthogy ez az utólagos eltérés kifejezett és világos volt. minekfolytán annak érvényességéhez kétség nem férhet, annak ellenére sem. hogy arra felperes alperest külön nem figyelmeztette, és ezt a kérdést a felek előzetesen nem tárgyalták meg egymással: a bíróság alperesnek ezt a védekezését sem találta ügydöntőnek és mellőzte alperes bizonyítási kérelmének teljesítését abban a kérdésben, hogy a 3. és 4. alattiban foglalt hatásköri és illetékességi kikötés megállapítását minő tárgyalások előzték meg. Megállapítja azonban a bíróság azt is. hogy a B' alatti és az azzal azonos, alperes által aláírt elismervények szövege és alakja önmaga kellő figyelmeztetést ad az azt aláíró félnek, mert ott feltűnően olvasható az. hogy az elismervényt aláíró fél tudomásul veszi az abban felsorolt üzleti szabályzatokat, továbbá, hogy azokat elfogadja és azok rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek jelenti ki. A bíróság ennél a kérdésnél megállapítja végül azt, hogy még az esetben is. ha alperes 1932. éri január hó 11-ét, illetőleg azt megelőzőleg írt alá tőzsdebirósági hatásköri kikötést tartalmazó nyilatkozatot, hogy a felek a 3. alattiban, vagy a 4. alattiban a rendes bíróság hatáskörének és illetékességének alávetették magukat: fennáll a tőzsdebiróság hatásköre. Ebből a feltételezett tényállásból arra kellene ugyanis következtetni, hogy az eredetileg tisztázatlan perjogi helyzetet a felek utóbb tisztázták, midőn később sorozatosan és következetesen felperes alperesnek a tősdebirósági hatásköri kikötést tartalmazó nyilatkozatot küldött aláírás végett és azt alperes sorozatosan és következetesen aláírva felperesnek visszaküldötte. Nem találta a bíróság alaposnak azt az alperesi kifogást sem. hogy a B^ alatti 12. pontjában foglalt hatásköri kikötés csak azokra az ügyletekre vonatkozik, amelyek a B] alatti aláirását követően jöttek létre, nem vonatkozik azonban a múltra. Alperes maga adta elő. hogy a B) alatti aláírásakor a felek között más összeköttetés nem volt. mint az. hogy alperesnek felperessel szemben 1932. évi június hó 30-án lejárt követelése állott fenn az időközi kamatokkal és jutalékokkal növekedve. Előadta továbbá és a 17. alatti kimutatással igazolni kívánta, hogy a kereseti követelés része annak a követelésnek, amely a 2.. 3. és 4. alattiakból származik, hogy felperesnek vele szemben más hitelkövetelése nincs és hogy a keresetben említett mintegy három milüó pengőt kitévő tőke azonos azzal, amelyről a 4. alatti szól. A Bi alatti és a hasonló szövegű alperes által aláirt, ismételten idézett elismervénynek 12. pontja úgy rendelkezik, hogy az üzletfelek a bankkal folytatott összeköttetésekből származó vitás kérdéseknél vetik magukat alá az eljáró különbiróságnak. A B) alattiban foglalt nyilatkozat tehát szükségképpen arra az összeköttetésre vonatkozik, amely a 2.. 3. és 4. alattival vette kezdetét, amely azonban a felek között folytonosan meghosszabbíttatván, közöttük, mint egyetlenegy üzleti ösz-