Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / Tartalommutató

TŐZSDEI JOG 3 latélettani és takarmányozási kísérleti állomásnak az áru minőségére vonatkozó igazolványát kézhez vette, úgy a minőségi kifogásolás elkésett. Ha a budapesti áru- és értéktőzsde szokásai vannak kikötve, az aruüzleti szokások 53. §-ának rendelkezései értelmében a minőség elbírálása az áruüzleti szakértőbizottság hatáskörébe tartozik 18. A Magyar Királyi Vetőmagvizsgáló Állomás véleményének a felekre nézve kötelező ereje van, midőn a felek a szerződésben azt kötötték ki. hogy a tisztítás végett átadott aru minőségének megállapítására a felek által közösen pecsételt mintát az árut tisztíltató fél a Vetőmagvizsgáló Állomásnak vizsgálat céljából beküldeni jogosult. A közös mintavétel módját a felek maguk állapíthatják meg legjobb belátásuk szerint és utóbb nem hivatkozhatnak arra. hogy a mintavétel rájuk nem kötelező 20. A vevőnek nincsen joga azon az alapon megtagadni a közös mintavonást, hogy az árut \isszautasítandónak tartja: ez a jog akkor sem illeti meg őt. ha igazolást nyert, hogy az arut jogosan utasíthatta vissza. A vevőnek nincsen joga ahhoz, hogy a birtokában levő vételi mintának az eladó kezéhez való kiszolgáltatását megtagadja és ezzel az eladót megakadályozza abban, hogy közös evpertiz hiányában legalább egyoldalú expertizt tartson 37. Minthogy Hamburg tőzsdei székhely, az oda érkezett áruból a szokások 51. §-a értelmében a hamburgi tőzsde útján kell mintát vetetni. A hiteles alakban való mintavételnek nem lehet akadálya az. hogy az áru hajóba való átrakás alatt állott I. \z aruüzleti szakértőbizottság véleményének felülbírálása 3. II. Az áruüzleti szokások 60. §-a szerint a fizetést a vevő saját veszélyére és saját költségére azon a helyen köteles teljesíteni, ahol az ügylet megkötésekor az eladó kereskedelmi telepe, vagy ilyennek nemlétében lakása volt , 5. A továbbeladási haszon elmaradása folytán előálló kárt csak akkor lehet követelni, hogyha a vételi és a továbbeladási ügylet feltételei a teljesítési idő tekintetében azonosak és így az eladó mulasztása szükségképpen maga után vonja azt, hogy a vevő saj.it vevőjével szemben szállítási késedelembe esik és oly kárt szenved, amelyet nincs módja a rendes kereskedő gondosságával elhárítani 24. A továbbeladási haszon iránti igény az áruüzleti szokások 65. §. d) pontjában meghatározott kártérítési igény jogcímén érvényesíthető. A elmaradt haszon igénvlése tehát nem eltérés a választási jogtól, ha a szerződéshez hü fél korábban a 65. §. d) pontjára utalva emelt óvást 27. Megállapítási kereset. Midőn valamely meghatározott napon mutatkozó piaci arak alapján a késedelmes fél ellenfelének bizonyos árkülönbözetet jóváírt, ezzel elismerte azt. hogy az őt terhelő árkülönbözet megállapításánál az ezen a napon létezett II. árak az irányaaók és lemondott arról a jogáról, hogy kifogást emelhessen az ellen, hogy ellenfele a póthatáridök engedélyezése és az óvások felvétele körül a szokásokban foglalt alaki rendelkezéseket megsértette . VI. 39. A lözsdebíróság állandó gyakorlata szerint az elmaradt haszon megítélésének egyik lényeges feltétele az, hogy a szerződéshez hú fel kellő időben közölte légyen a késedelmes féllel azt, hogy a szállítandó árut nyereséggel eladta. ..Kellő idő" alatt olyan idő értendő, amelyben a késedelmes fél még gondoskodhatott arról, hogy az áru a kikötött teljesítési határidő alatt leszállitlassék X. 42. A szállítási nehézségekre való hivatkozás nem jelenti az ügylet teljesítésének megiagadásat XI. 13. Az utólagos teljesítési határidő adása a szerződésnez hü félnek csak joga, de nem kötelessége 35. Az áruüzleti szokások 67. §-ában foglalt rendelkezések csak akkor nyernek alkalmazást, ha a szerződéshez hü fél a másik fél kérése nélkül egyoldalulag tüz póthatáridőt 25. I. Az áruüzleti szokások 4. §. b) pontjára alapított (az ügylet írásbeli elismerésének megtagadása) kártérítési követelés aem esik a 70. §-ban szabályozott különleges 30 napos elévülési idő alá . . - V6. Az aruüzleti szokások 71. §. értelmében, ha az egyik szerződő fél a teljesítési határidő lejarta előtt kijelenti, hogy teljesíteni nem fog, a szerződéshez hu félnek választási joga van az ott felsorolt jogok közül és az esetben, ha választási jogát nem gyakorolja, az ügylet továbbra is érvényben marad I17. Fedezeti vétel szabályszerű eszközölésénck időpontja; áruüzleti szokások általános rész 73. § Hl. 19. Az áruüzleti szokásokban nincsen oly intézkedés, hogy a szerződéshez hü fél a mulasztásban levő félnél tartozik magát fedezni. Ilyen kötelezettségnek a szerződéshez hü féire való hárítása méltánytalanságot jelentene IV. 32. Mncsen oly szabály és a szokások sem tartalmaznak oly intézkedést, hogy a szerződéshez hü fél a mulasztásban levő félnél tartozik magát fedezni. Ily kötelezettségnek a szerződéshez hű félre való hárítása méltánytalan volna, mert a szerződéshez hü félnek nincsen biztosítéka arra nézve, hogy a szerződést szegő fél a fedezetként kötött újabb ügyletet teljesíteni fogja. Az áruüzleti szokások 73. §-a értelmében a szerződéshez hű felet csak az a kötelezettség terheü, hogy a fedezés a napi ár figyelembevételével történjék .... VII. D) Egyéb vonatkozású ítéletek. 41. A kereskedelmi forgalomban mindenkor megkívánt jóhiszeműséggel, hűséggel és méltányossággal ellenkezik "az. hogv ha az egyik szerződő fél, aki az általa jól ismert rendelkezéseit a tőzsdei szokásoknak