Tőzsdei jog, 1936 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 11. szám

42 TŐZSDEI JOG 11. sz. A bíróság alperes védekezését .alaptalannak tialál'a. Alperes keltős mulasz'.ast követett el: 1. A teljesítés (határapján a szállításra kerülő árut ia teljesítés helyén átadásra készen nem tartotta, 2. mert importtengeriről lévén szó, nem gondoskodott, hogy az áru átvételénél a pénzügyőr megjelenjen és ez volt az oka iannak, hogy a kiutalólevél dacára az uszály kormányosa nem volt hajlandó az árut felperesnek kiadni. Ad 1. A tőzsdeszokványok 18. §-a akként intézkedik, hogy a teljesí és határnapján a szállításra kerülő áru egész mennyiségét átadásra készen kell tartani. A tözsdeszokványok 27. §-a pedig azt írja elő, hogy az átadást a teljesítés napján reggel 8 órakor kell megkezdeni. Min'hogy az Al. alatti levél szerint alperes 1936 május 25-én az árut május 30-ára a szolnoki rakodón álló Dinánt nevű uszályból mondotta fel, minthogy a kérdéses napon felperei* reggel 8 órakor űz alperes által kijelölt pénzintézetnél, az X. hitelbank részvény'ársaságnál, az áru egész vételárát kifizette s a kiutalóleveleket átvette, minthogy a nem vitás tényállás szerint ennek dacára egész (délelőtt fél 12 óráig az uszálynál az alperes megbízó'tja részéről átadás végett senki sem jelent meg, ennélfogva felperes amnál is inkább elállbatott az ügylettől, mert vevői a kocsikkal félnapi hiábavaló várakozás után eltávoztak és az átvételt az elkéset'ség okából megtagadták. Ad 2. A kötlevél szerint román importtengeri képezte az eladás tárgyát. Minthogy a román tengeri plombálva érkezik uszályban s így abból pénzügyőr jelenléte nélkül az árut kiadni nem szabvd, ennélfogva alperesnek, mint eladónak, a gondját képezte az, hogy az átadás fogamatosíthatása végett a pénzügyőr meghívásáról gondoskodik. Alperes azzal védekezett, hogy amidőn .a kormányos felperesnek kijalentet'e, hogy pénzügyőr nélkül az árut nem adhatja ki, felperes magára vállalta, hogy a pénzügyőr kihívása iránt intézkedni fog. Felperes tagadása folytán ezen vitás ténykörülmény igazolása végett a bíróság bizonyí ást rendelt el. V. Gy. tanú azt vallotta, .hogy amiidőn május 30-án felperes az áru átvétele végett a Dinánt uszály kormányosánál jelentkezett, a kormányo* az! felelte, hogy csak az esetben, adja ki az árut, ha pénzügyőr lesz jelen, hívjon a felperes pénzügyőrt, mire felperes azt válaszolta, hogy azt ő nem hívhatja, mert akkor annak a költségét felperesnek kellene megfizetni. H. F. tanú azt vallotta, hogy jelen volt május 30-án reggel 8 óra tájban, midőn felperes arra kérte az uszály kormányosát, hogy adja ki neki a tengerit, a kormányos iazt válaszolta, Ihogy ő pénzügyőr nélkül a tengerit nem adhatja ki, mert a plombát nem veheti le, hívjon felperes pénzügyőrt, felperes azonban kijelentette, hogy pénzügyőrt nem hív, mert akkor annak a költségét ő volna kö'eles megfizetni. F. I. tanú többek között .azt vallotta, hogy gyakorlatból és felperes más vásárlásaiból tudja, bosy a vámkülföldrőir érkezett áru á'vételénél szükséges pénzügyőrről az eladó szokott gondoskodni. Felperes a pénzügyőrről való gondoskodást azért nem vállalja sohasem, mert az pénzbe kerül és a szemledíjat a kihívónak kell fizetni. A most hivatkozott tanúk vallomása alapján a bíróság tényként azt állapította meg, .hogy felperes nem vállalta magána a pénzügyőrnek a kihívását. így tehát alperes volt az okia annak, hogy a kormányos az árut a kiutalólevél dacára pénzügyőr nélkül a felperesnek ki nem adhatta. Tekintettel arra, hogy felperes a vételáruk teljes kifizetésével, továbbá azzal, hogy az átvételhez vevőit az igáskocsisokkal együtt kirendelte, átvételi készségét kétségtelenül kifejezte, alperes ellenben azáltal, hogy sem az átadáshoz megbízottját el nem küldötte, sem az átvételhez szükségelt pénzügyőr meghívásáról nem gondoskodott, átadási késedelembe esett, ennélfogva felperes alperes mulasztása miatt jogosan állhatott el az ügylettől, így alperes nem volt jogosítva kényszereladást eszközölni és az ebből előállott árkülönbözetet a felperesnek visszajáró vételárból megtartani. Mindezeknél fogva alperest a kereseti követelés megfizetésében elmarasztalni, egyben mint pervesztest a felmerült tanudíjak, illetékek és perköltségek megfizetésére is kötelezni kellett. Budapest, 1936. évi szeptember hó 29. napján. Friedlánder Emil s. k., a választott bíróság elnöke, Fonó László s. k. választott biró, Káldor Sándor s. k. választott biró, dr. Adorján Ferenc s. k. jogügyi titkár. 44. Az áruüzleti szokások autón való szállítás esetén emelt minőségi kifogásnál végzendő cselekményeket illetőleg rendelkezéseket nem tartalmaznak- Minthogy a felek nem állapodtak meg arranézve, hogy a szokások rendelkezéseinek hiányában ilyenkor minő eljárás követendő, a bíróság a felek között vitás kérdést az egyebekben ksfcötött aruüzleli szokások szellemében döntötte el. A szokásokban letett elvek alapulvétele mellett a bíróság azt állapította meg, hogy az elérendő cél az, hogy minőségi kifogás esetére a szállított áru azonossága minden kétséget kizáró módon megállapítható legyen és ennek a célnak a biztosítása érdekében, ha fuvarozási eszközön szállíttatott el az áru, magából a fuvarozó eszközből történjék és pedrg a szokásokban meghatározott szabályok szerint a mintapecsételés. I. 567/1936. v. b. ítélet: Felperes előadta a keresetben, hogy alperes 1936. évi szeptember hó 10 én eladott neki 70—80 q fehér kölest, amelyet alperes felperesnek a K.-malomban levő telepére 70.40 q súlyban tengelyen leszállított. Tekintettel arra, hogy a leszállított áru nem fehér köles, hanem sárga köles volt, ezenkívül dohos és üszkös, felperes az árut kifogásolta és az áruból a szállítást az alperes megbízásából foganatosító fuvarosokkal együtt közösen mintát pecsételt, minthogy a fuvarosok a kölest a kocsin hagyni nem akarták. A mintapecsételés után a felperes az árut a telepén teljesen elkülönítve az alperes rendelkezésére betárolta. Minthogy alperes nem volt hajlandó a fuvarosokkal közösen pecsételt mintával szakértői vizsgálatra menni, felperes a tőzsde titkári hivatala által újalbb mintát pecsételtetett és minthogy ennek a mintának az expertizén való részvételt alperes szintén megtagadta, felperes keresetet indított annak a megállapítására, hogy az alperes által szállított áru nem szerződésszerű és azt átvenni nem tartozik. Kérte alperest ta költségek