Tőzsdei jog, 1936 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 6. szám

V- évfolyam, 6. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1936 június 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Felelős szerkesztő: D R. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei h. főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzölap előfizetői részére egész évre 2.— P. mások számára egé&z évre 3.— P A .Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések .Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota Hí. emelet címre küldendők JOGGYAKORLAT Anyagi jog 26. ..Szolnokon át. paritás Budapest" kikötéssel létesített üsyletnél a fuvardíjelszámolás megejtése. Egyéb adat és a felek szándékára utaló körülmény hiányában — midőn a felek szándéka tisztán nem állapítható meg — a biróság a megállapítot: ügyleti feltételek szószerinti szövegéből indult ki és erre alkalmazta az áruüzleti szokásoknak a rendelkezéseit. 335 1936. V. B. Indokok: A kereseti előadás szerint 1934. évi szeptember 4-én felperes eladott alperesnek 600 q decemberi-januári tengerit ..Szolnokon át. paritás Budapest", kikötéssel. Erre az árura felperes többek között 1934. évi december 20-án Mélykút állomásról a 130.842. számú vagonban 15 q tengerit a vevő diszpozíciója szerint Jánoshida-Boldogháza állomásra szállított. Ezt a waggoní felperes 1934. évi december 24-én számlázta alperesnek és pedig úgy ejtette meg a fuvarelszámolást. mintha a waggon Lökösháza állomásról szállíttatott volna. Ezen az alapon a keresetében részletezett elszámolás szerint a számlából 276 pengőt helyezett levonásba fuvarkülönbözet címén. Ennek ellenében alperes a keresetben részletezett elszámolás szerint 316 pengő 50 fillért számolt fuvar címén, tehát 40 pengő 50 fillérrel többet, mint amennyit a helyes fuvar kitett. A kereseti előadás során felperes arra kérte alperest kötelezni, hogy ezt a fuvardifferenciát a költségekkel egvütt neki megfizesse. A kereseti zárókérelem ezzel szemben azonban úgy adatott elő. hogv a biróság utasítsa alperest, hogy a fuvarelszámolást egy középső állomáson ejtse meg és kérte az ítéletben kimondani azt is. hogy Budapesttől miiven távolágra fekvő állomástól kell felperesnek a fuvarelőnyt alperesnek téríteni. A mai tárgyaláson felperes azt a kifejezett kérelmet terjesztette elő. hogy a biróság alperest 27 pengő tőkében és a járulékokban marasztalja. Álláspontjának indokolására felperes előadta a keresetben, hogy az 1934. évi termésű 1934. évi december és 1935. évi január havában szállításra kerülő azon tengeritételek szállítása, amelyek paritás Budapest-Szolnokon át kitétellel adattak el. úírvszólván leküzdhetetlen akadálvokba ütközött, mert Szolnokon átjövő tengerinek a kínálata teljesen messzíínt. Ezért azok a cégek, akiknek nagyobb tengeriüzletük volt. 1934. évi december havában megállapodtak abban, hogy a fenti kikötéssel eladott tételeket nem Szolnokon átjövő állomásról fogják leszállítani: minthogy azonban a vevők, akik Szolnokon átjövő állomásról való kitétellel vásárolták az árut. bizonyos fuvarelőnyt kívántak maguknak biztosítani, az eladók pedig a vevőknek ezt az álláspontját honorálván, a felek olyan értelmű megállapodást kötöttek, hogy a fuvarelőny Budapesttel szemben a rendeltetési állomásig egy Szolnokon átjövő középállomástól térítendő meg. Mint legtávolabbi állomást Csengert, mint legközelebbit Szolnokot vették alapul; a két állomás kilométertávolságának a középarányosa 225—230 km-t tesz ki. ami megfelel a Debrecenbudapesti, vagy Lökösháza-budapesti távolságnak. Ez a megállapodás a vevőkre nem jelentett hátrányt, mert normális tengeritermés és normális kinálat esetén a Szolnokon átjövő állomásról való szállításra eladott tengeritételek nem is szállíttattak közelebbi állomásokról, mint olyanokról, melyeknek a távolsága Budapestre a megállapodás szerinti távolságnak megfelel. Ez volt az indoka annak, hogy felperes olymódon számolta el a fuvardíjat, mintha a 150 q tengeri, Lökösháza állomásról szállíttatott volna, alperes ehelyett a fuvarelőny kiszámításánál Szolnokot vette alapul. Alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy alperes a felperestől úgy vette meg az árut. hogy az Szolnokon át jöjjön. A megállapodásnak az indoka alperes szerint az volt. hogy gyakorlati tapasztalatai alapján figyelembevett egy kb. 60 fillért kitévő átmeneti fuvardíjat. Midőn megállapíttatott, hogy felperes nem Szolnokon keresztül szállított, előbb kijelentette, hogy nem fogja az árut átvenni, utóbb azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha a minőség megfelelő, jogfenntartással átveszi a tengerit, ragaszkodik azonban ahhoz, hogy a kötlevél értelmében számoltassák el a fuvardíj. Alperes eredetileg azt kívánta, hogy a kötlevél értelmében úgy számoltassék el a fuvardíj, mintha az áru Szolnokon futott volna át. Később revideálta álláspontját és a tőzsdebiróságnak egy hasonló ügyben hozott ítélete alapján nem Szolnokot vette kiindulásnak, hanem méltányossági okoból Fegyverneket. Ezekszerint az elszámolás a következőképpen ejtendő meg: Fegyvernek Budapest között a fuvardíj 119 pengő. Fegyvernek-.Iánoshida-Boldogháza között 65 pengő. A kettő közötti különbözet 54 pengő. Ehhez az 54 pengőhöz hozzáütendő a feladási állomás, vagyis Mélykút és Jánoshida-Boldogháza közötti fuvar, ami 148 pengőt tesz ki. A fuvardíj tehát