Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 9. szám

9. sz. TŐZSDEI JOG 35 különtőzsdék látogatására a különtőzsdei tagság jogosít. Emellett számolnak az alapszabályok a kettős (rendes és különtőzsdei) tagsággal is. A különtőzsdére felvehetők oly személyek, akik nem tartoznak a tőzsde rendes tagjainak sorába; ezeknél a tagság megszerzésére és elvesztésére vonatkozólag a rendes tőzsdei tagság megszerzésére és elvesztésére vonatkozó, az alapszabályokban foglalt elvek azzal a további korlátozással nyernek alkalmazást, hogy egyedül különtőzsdei taggá csak az illető szakmához tartozó, vagy az illető szakma segédügyleteivel iparszerüleg foglalkozó személy vagy mezőgazda vehető lel. A rendes tőzsdetagok viszont, ha emellett a különtőzsdét is látogatni kívánják, foglalkozásukra való tekintet nélkül vehetők fel a különtőzsde tagjainak sorába, a különtőzsdei tagság megszerzése l éikül azonban nem gyakorolhatják a különtözsdevel kapcsolatos jogokat. A különtőzsdék tekintetében is a tőzsdetanács marad az összes ügyeket vezető igazgatási szerv, ebben azonban az új alapszabály — bizonyos minimális különtőzsdei taglétszámtól feltételezetten — a különtőzsdék számára is képviseletet biztosít olyként, hogy a rendes tagok összessége különtőzsdénként egy vagy két olyan tanácsost is választ, aki a rendes tagságán kívül az dlető különtőzsdének is tagja. A különtőzsdei tanácsosokat, épúgy mint a gazdatanácsosokat, csak az áurüzletre s az árutőzsdei forgalom szabályozására vonatkozó ügyekben illeti meg tanácskozási és szavazati jog, emellett résztvesznek a tőzsdetanács elnökém-k, alelnökének s az igazgatóbizottság tagjainak választásában, továbbá tagjai a tőzsde választortbíróságának. A különtőzsdei autonómiának főszerve a választmány. Tagjainak számát a szervezeti szabályzat állapítja meg. Ez a szám az egyes különtőzsdék viszonyainak és szükségleteinek megfelelően, különtőzsdénként különböző lehet. A választmány tagjainak felét a tőzsdetanács választja meg saját tagjai sorából, a másik felét pedig a választóképes különtőzsdei tagok összessége választja meg a választható különtőzsdei tagok sorából. A választmány ülésein a tőzsdetanács elnöke (alelnöke) vagy az általa a választmány tagjai sorából esetenként kijelölt tőzsdetanáosos elnököl s szavazategyenlőség esetén dönt. Az új alapszabályok szerint a különtőzsdei autonómia kiterjed: az árjegyzésre, amelyet külön árjegyzőbizottság útján, a szakértőbizottsági vizsgálatokra (expertiz), amelyet külön áruüzleti szakértőbizottság útján gyakorol. E bizottságokat a választmány választja. Érvényesül a különtőzsdei autonómia az egyedül különtőzsdei tagsággal bíró tagok feletti fegyelmi bíráskodásban. A rendes tőzsdei tagok sorába nem tartozó különtőzsdei tagok felvétele, alkalmazotti jegyek kiadása tárgyában a különtőzsdei választmány javaslatot terjeszt az igazgatóbizottság elé s ideiglenes hatállyal maga is intézkedik. Meghatározza a különtőzsdei üzleti napokat és órákat. Egyéb ügyekben a különtőzsdék az őket illető ügyekben is csak előkészítő, kezdeményező és véleményező szerepet töltenek be választmányuk, illetőleg ennek bizottságai útján, míg maga az intézkedés — a tőzsdetanács igazgatóbizottságának alapszabályszerü előkészítő tevékenysége mellett — a tőzsdetanácsol illeti. II. Az új alapszabályok kizárják a tőzsdetagságból azokat, akik vagyon elleni vagy az állami és társadalmi rend ellen irányuló bűnlett vagy vétség miatt bármikor jogerősen szabadságvesztés büntetésre vagy 1000 aranypengőt meghaladó pénzbüntetésre Ítéltettek. Kivételes méltánylást érdemlő esetekben azonban a tőzsdetanács egyhangú határozattal, a miniszteri tőzsdebiztos hozzájárulása mellett, ezen akadály alól felmentést adhat. Ez a szabály visszaható erővel nem bír. A büntetett előélet fenti szabályait a tőzsdelátogató alkalmazottakra is kiterjesztik az új alapszabályok. III. Az egyéb természetű rendelkezések közül kiemeljük a tőzsdetanácsosi fogadalomra vonatkozó szabályokat. Egyfelől, mert a tőzsde mint a kereskedelmi forgalmat megkönnyítő és szabályozó intézmény, valamint a tőzsdei választottbíróság fontos, közérdekű funkciók ellátására hivatott, másfelől tekintettel a tőzsdetanácsosi állás jelentőségére és díszére, indokoltnak látszott, hogy a tőzsdetanácsosi működés megkezdése fogadalom letételéhez köttessék. E fogadalom szövege a következő: Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy tőzsdetanácsosi tisztemet mindenkor a közérdeket szemelőtt tartva, legjobb tudásom szerint híven és lelkiismeretesen fogom ellátni; mint tőzsdei választottbiró a tőlem telhető alapossággal igyekszem az elém kerülő ügyeket megismerni; a perek eldöntésénél részrehajlást, kedvezést és félelmet nem ismerve, — a jogszabályok, a kereskedelmi szokások és a méltányosság alapján —• az igazságot és csakis az igazságot igyekszem érvényre juttatni." SZEMLE A prágai terménytőzsde működése az 1934. évben. A prágai terménytőzsde mellett működő választoltbíróság tevékenységéről érkezett kimutatás szerint 1934. évben összesen 3391 új kereset érkezett be, — az előző évről elintézetlen maradt 190 keresettel együtt összesen tehát 3581 kereset volt elintézendő. Az 1934. évben beérkezett keresetek közül 2836 keresetnél maradt a pertárgy értéke 5000 csehkoronán alul és 555-nél haladta meg az 5000 csebkoronát. Az összes elintézésre váró keresetek közül 7 esetben szállította le hatáskörét a bíróság, 82 esetben intéződött el az ügy egyezséggel, 1956 esetben makacssági ítélettel. Érdemleges ítélettel 261 ügy végződött; 1126 esetben más természetű volt az elintézés. Az év végén elintézetlenül mindössze 149 ügy maradt. Az ítélettel befejezett ügyek közül egy hónapon belül ért véget 1998 ügyben, egy hónapon túl 203 esetben tartott az eljárás. Az elintézésre váró 3581 eset közül felperest 1283 esetben, alperest 340 esetben képviselte ügyvéd.