Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 9. szám

36 TŐZSDEI JOG 9. SZ. JOGGYAKORLAT Anyagi jog 34. Bár a kötlevélben az áruüzleti szokások vannak kikötve és bár az áruüzleti szokások 53. §-a .szerint az áru minőségének megállapítására a tőzsdei szakértőbizottság van hivatva, ha a felek a rendelkezéstől a kötlevélben eltértek és az áru csiraképességének megállapítása tekintetében egy vizsgáló állomás illetékességét kötötték ki, úgy ennek az állomásnak a véleménye az irányadó. Ha a felek közös mintát vettek é,s a kikötött állomás ennek a közös mintának megvizsgálása alapján mondotta ki véleményét, a vélemény mindkét felet kötelezi akkor is, ha a mintát a vizsgálat végett csak az egyik fél küldötte is el az illető vizsgáló állomá.shoz. 283/1935. Vb. Indokok: A kereseti előadás szerint felperes alperestől 1935. január 23-án kb. 2500 kg féhíér zöldíejü takarmánycukorrépamagot, fajtiszta és fajazonos árút, 75% garantált csiraképességgel vásárolt m-ként 110 pengős árban. Alperes az árut leszállította s megbízottjával felperes közős mintát pecsételt, melyet a kötlevélben foglalt rendelkezésnek megfelelően a csiraképesség megállapítása végett a m. kir. Vetőmagvizsgáló Állomásnak küldött meg. A Vetőmagvizsgáló Állomás szerint a 2450 kg leszállított takarmány cukorrépamag a normálisan kikötött 75% csiraképesség helyett csak 67%-ot csírázik. A kisebb csiraképesség következtében felperes kárt szenvedett, amelyet 283 pengő 38 fillérben számított fel. Alperes kérte felperest keresetével elutasítani és a perköltségek megíizetésére kötelezni. Védekezésének lényege az volt, hogy mielőtt a vetőmagvizsgáló állomás szakvéleményt mondott volna, saját birtokán kipróbálta a csirakepességet és még kedvezőbb eredményt hozott ki, mint amilyennek garantálására a kötlevélben vállalkozott. Éppen ezért a Vetőmagvizsgáló Állomás vizsgálatának megejtése után elkérte a visszapecsételt mintát a felperestől, azt az A2 alatti tanúsítvány szerint kir. közjegyző jelenlétében felbontotta, három részre osztotta és az egyiket a Debreceni mezőgazdasági akadémiának, a másikat pedig a magyar vetőmagvizsgáló állomásnak küldötte meg, a csiraképesség újbóli megvizsgálása végett. A Debreceni mezőgazdasági akadémia is azonban a neki megküldött mintát a Vetőmagvizsgáló állomásnak továbbította véleményadás végett, így a Vetőmagvzsgáló Állomás még két mintát kapott rövid időközökben. Az újabb minták alapján a Vetőmagvizsgáló Állomás által adott szakvélemények kedvezőbb csiraképességet tüntettek fel, mint az első vizsgálat, miért is felperes azt indítványozta, hogy a bíróság a még visszamaradt és lepecsételt mintát vagy vizsgálja meg, amire azért is kötelezve van, hisz a kötlevélben kikötött áruüzleti szokások szerint az áru minőségének megállapítására egyedül a tőzsdei szakértőbizottság van hivatva, vagy pedig az összes tanúsítványok áttétele végett keresse meg a Vetőmagvizsgáló Állomást, hogy mi az oka annak, hogy a vizsgálatok eredményei eltérnek egymástól. A bíróság alperes védekezését alaptalannak találta. Igaz, hogy a kötlevélben kikötött áruüzleti szokások 53. §-a szerint az áru minőségének megállapítására a tőzsdei szakértőbizottság van hivatva. Minthogy azonban a jelen esetben a kötlevélben a szerződő felek ettől a rendelkezéstől eltértek és a csiraképesség megállapítása végett a m. kir. Vetőmagvizsgáló Állomás illetékességét kötötték ki, ennélfogva, amennyiben a peres felek egyszerű expertiz megtartása végett a tőzsdei szakértőbizottság előtt megjelentek volna, a szakértőbizottság sem tehetett volna mást, minthogy a kötlevél rendelkezésének megfelelőleg a m. kir. Vetőmagvizsgáló Állomás szakvéleményét kérte volna ki, annál is inkább, mert a tőzsdei szakértőbizottság úgy sem rendelkezik a csiraképesség megállapításához szükséges technikai eszközökkel. Minthogy alperes nem tagadta, hogy a felperessel közösen mintát pecsételt, mintogy azt sem tagadta, hogy a felperes a csiraképesség megvizsgálása végett ezt a közös mintát mutatta be a Vetőmagvizsgáló Állomásnak, minthogy így felperes a kötlevél rendelkezéseinek megfelöen járt el, abból pedig, hogy a szabályszerűen vont mintát nem a tőzsdei szakértőbizottság, hanem a felperes közvetlenül küldött el a kötlevélben előírt intézetnek, alperest joghátrány nem érte, a m. kir. Vetőmagvizsgáló Állomás szakvéleménye a peres feleket kötelezi, alperes tehát nem volt jogosítva ennek a szakvéleménynek a kihirdetés után a visszapecsételt közös minta egyik részét a csiraképesség újabb megvizsgálása végett a Debreceni mezőgazdasági akadémiának, másik részét pedig a m. kir. Vetőmagv.izsgáló Állomásnak megküldeni és újabb vizsgálatot tartatni. A kötlevél szellemével és a kereskedelmi forgalom biztonságával ellenkeznék, ha a kötlevélben kikötött vegyvizsgáló állomás eredményét az a fél, aki azzal nincs megelégedve, újabb s még hozzá, mint a jelen esetben hónapokkal később megejtendő vizsgálatokkal akarná felülbíráltatni, mert ez esetben újabb és újabb vizsgálatokkal végtelen időkig lehetne az ügy befejezését késleltetni. Az újabb vizsgálatok eredményei és költségei a felperest nem kötelezik, azokból alperes azon kérelmét, hogy a bíróság egy negyedik vizsgálatot is tartson, avagy a vegyvizsgáló állomást aziránt keresse meg, hogy a különböző hónapokban megejtett vizsgálatok eredményei miért térnek el, mint feleslegest mellőzte. Tekintve, hogy a veíö)tnagvizsgáló állomás a kötlevélben kikötött és a normális 75%-os csiraképesség helyett csupán 67% csiraképességet állapított meg, tekintettel arra, hogy a kisebb csiraképességgel bíró áru további eladás esetén kevesebb értékkel bir, mint a normális csiraképességü áru s így a szerződésellenes szállítással alperes felperesnek kárt okozott, alperes kártérítési kötelezettségét meg kellett állapítani. Azt a kárt, amelyet a felperes a normálisnál jóval kisebb csiraképességű áru szállítása folytán szenvedett, a biróság 2460 kg takarmánycukorrépamag után saját szakértelméhez képest 150 pengőben állapította meg, melynek megfizetésében alperest elmarasztalta. Budapest, 1935 május 23. napján. Schwarz Jakab s. k. tőzsdetanácsos, egyesbíró, dr. Adorján Ferenc s. k. jogügyi titkár. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)