Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / Tartalommutató

4 TŐZSDEI JOG illetékesség jelentősége Pp. 180. § 2. és 3. pont; 1881. évi LIX. t.-c. 96. § a) pont. Az 1930 : XXII. t.-c. 37. §-ában szabályozott nem peres eljárás egyáltalán nem bír befolyással arra, hogy a perben minő bíróság járjon el. Ezen eljárás nem kötelező, hanem csupán a felek valamelyikének kérelmére folytatandó le, ennélfogva nem olyan eljárás, amelynek a polgári pert szükségképpen meg kell előznie I. II. Már kepében levő, tehát learatott terménynek néhány órával a cséplés megkezdése előtt a piaci árnak megfelelő áron rövid szállítási határidővel történt eladása, ha a termelő nem volt szorult helyzetben, nem vonható az 1930 : XXII. t.-c. 36. §-a alá akkor sem, ha az ügylet a termelési év július hó 1. napja előtt jött létre, még pedig sem a törvény betűszerinti értelme szerint, mert ilyen esetben nem történt „előre" eladás, sem a törvény célját tekintve, mert az csak arra irányult, hogy az ú. n. zölduzsora ellen nyújtson a gazdának bizonyos védelmet I. D) Vegyes ítéletek. 36. A büntetőbíróság ítéletének kihatása a polgári perre. — Alkalmazottért való felelősség. — Hajófuvarozás során előállott kár. — Gondatlanság X. 31. Írásbeli megállapodást megelőzőleg létesített szóbeli kikötések, amennyiben azok az írásbeli megegyezésben foglaltakkal ellentétesek, figyelembe nem vehetők és bizonyítás tárgyává nem lehet azokat tenni. Paritásos eladás kikötése esetén az áruüzleti szokások 35. §-a értelmében, ellenkező megállapodás hiányában, bármily származású áru szállítható VIII. 25. I. A tőzsdei játékkifogás tényálladéki elemei a m. kir. Kúria ítélete szerint. A valóságos szállítás kikötése és eszközlése kizárja a játékkifogás alaposságát. II. A záloghitelezőnek csak joga, de nem egyúttal kötelessége is a zálogtárgyból kielégítést szerezni; ennélfogva nem lehet felelőssé tenni a záloghitelezőt azért, mert a „kellő időben" való értékesítést elmulasztotta. III. A bíróság csak akkor köteles a marasztalást a szerződés szerint járó ellenszolgáltatás előzetes teljesítésétől függővé tenni, ha az alperes ezirányban kérelmet terjeszt elő VII. 17. Kétoldalú, — visszterhes szerződésekből származó jogok és kötelezettségek átruházása. Míg a hitelező személyében történő változás: az engedményezés általában az adós hozzájárulása nélkül, az adós egyszerű értesítése mellett is érvényes, addig a tartozás-átvállaláshoz a régi adósnak és az új adósnak a megegyezésén kívül a hitelező hozzájárulása is szükséges akkor, ha a tartozás átvállalásának az eredeti adósra nézve mentesítő hatálya van. Kétoldalú szerződésen alapuló jogok és kötelezettségek átszállásához azonban általában nem elegendő az egyik szerződő fél egyoldalú elhatározása, hanem: ahhoz a másik fél hozzájárulása is szükséges, amikor is az egyik fél a szerződésből kiválik s helyébe a harmadik személy lép be. Kötések lebonyolításának elvállalása egyértelmű a szerződés teljesítésének elvállalásával. Ily átvállalás szintén csak a szerződésben érdekelt mindkét félnek és az átvállalónak közös megállapodásával történhetik. Ha a malomképviselő az általa közvetített ügyletek lebonyolításáért a felelősséget elvállalja, ez nem azt jelenti, hogy az illető vevők helyébe lép, hanem hogy az illető vevők mellé lép, az ezen vevőkel terhelő kötelezettségek megerősítése céljából. Ha az eredeti teljesítési határidő meghosszabbítása (prolongáció) mindkét fél érdekében újabb határidő tűzése nélkül történt és ha a felek között állandó és szoros üzleti kapcsolat állott fenn, úgy a lebonyolítás időpontját és módját nem lehet az egyik fél tetszése szerint, hanem úgy kell megválasztani, hogy az a méltányosság követelményeinek megfeleljen . .IV. 14. A készfizető kezest a hitelező és a főadós között létrejött egyezség (bírói egyezség) nem ütheti el attól a jogától, hogy a hitelező által felszámított, a főadós késedelme miatt bekövetkezett kár, illetőleg árkülönbözet összegszerűsége ellen kifogást emeljen . ni. Felelős kiadó: dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája. Budapest. V. Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)