Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 8-9. szám

8—9. szám TŐZSDEI JOG 81 alperes által szállított máknak, rejtett hiba számba megy-e. A bíróság megállapította, hogy az árúból vont 850 gramm súlyú mintában — amint azt a vetőmagvizsgáló-állomás D) alatti értesítvénye igazolja — 17 drb. beléndekmag foglaltatott, rejtett hiba. Megállapítja a bíróság, hogy a beléndekmagtartalom az árú azonnali megvizsgálásakor a rendes üzleti kezelés szerint fel nem ismerhető hiány. 521/1934. Indokok: A C) alatti kötlevélben kikötött áruüzleti szokások 44. §-a értelmében, ha a vevő kijelentette, hogy az árut megszemlélte és jónak találta, vagy ha az árut minőségileg átvettnek nyilvánította, az eladó az áru minőségéért csak annyiban felelős, hogy egészséges árut köteles szállítani. A szokások 45. §-a értelmében pedig az eladó a teljesítés helyéről a vevő kívánatára továbbszállított áru minőségéért nem felelős. A 48. § rendelkezése értelmében pedig, ha a vevő az árut az átadás helyéről (a vasúttól, hajóból, raktárból) elvitte, annak minősége ellen kifogást többé nem emelhet. A szokások 49. §-ának a) pontja értelmében, ha a vevő és az eladó az áru átadásánál akár személyesen, akár meghatalmazott által képviselve jelen vannak, az áru minősége elleni kifogást azonnal megtenni; a szakasz b) pontja szerint pedig a más helyről, a vevő kereskedelmi telepére küldött árut tartozik a vevő legkésőbb a vasúti, vagy hajóértesítvény vételét követő hétköznapon megvizsgálni és az eladóval távirati úton, vagy ha távíróösszeköttetés nincsen, ajánlott levélben azonnal közölni, hogy az áru minősége ellen kifogást emel, mert különben — csalás esetét kivéve — az árut nem kifogásoltnak kell tekinteni. A nem vitás tényállás szerint a G) alatti kötlevélben kiköttetett, hogy felperes az árut minőségileg a szavatos gazdaságában veszi át. Nem vitás az sem, hogy az árut minőségi megvizsgálás nélkül a gazdaságból felperes Budapestre elszállíttatta, itt a mák a közraktárakban transit vagonirozott, ahol felperes az áruból mintát vétetett, azt megvizsgálta és közölte alperessel, hogy az áru megfelelő. Nem vitás az sem, hogy felperes az árut Budapestről Zagrebba szállíttatta el és hogy a gazdaságban június 6-án feladott áru ellen csak június 30-án emelt kifogást azon a címen, hogy a mákban egészségre ártalmas beléndekmag foglaltatik és amiatt azt felperesnek rendelkezésre bocsájtja. Felperes eszerint nem tartotta be a kikötött áruüzleti szokásoknak imént hivatkozott rendelkezéseit, a minőségileg átvett árut, amelyet az átadás helyéről elszállíttatott, a szokásokban megállapított rövid határidő eltelte után hetekkel kifogásolván. Felperes minőségi kifogását a bíróság ennek ellenére nem találta alaptalannak. A tőzsdebíróság gyakorlata szerint, bár az áruüzleti szokások nem tartalmaznak intézkedést arra az esetre, ha az eladó által szálltott áru rejtett hibában szenved, szokványvételnél sem üthető el a vevő a későbbi kifogás megtételétől, midőn az átvett árunak rejtett hibája van. Ilyen esetben a kereskedelmi törvény vonatkozó rendelkezései és az annak alapján kialakult bírói gyakorlat veendő figyelembe. A bíróságnak ehhez képest azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes által vitatott hiánya az alperes által szállított máknak, rejtett hiba számba megy-e. Amennyiben ez megállapítható, az a körülmény, hogy az átadási helyről felperes az árut elvitette, Budapesten minőségileg kifogás nélkül átvette és hogy a kifogásait elkésetten közölte alperessel, nem lehet akadálya annak, hogy a bíróság joghatályosnak állapítsa meg az áru rendelkezésre bocsátását és alperest arra kötelezze, hogy a kifizetett vételárat felperesnek szolgáltassa vissza és fizesse meg a szerződésellenes magatartásból folyó költségeit felperesnek. A bíróság megállapította, hogy az a körülmény, hogy az áruból vont 850 gramm súlyú mintában — amint azt a vetőmagvizsgáló állomás D) alatti értesítménye igazolja — 17 drb. beléndekmag foglaltatott, rejtett hiba. A bíróság saját szakértelme és üzleti tapasztalata alapján megállapítja, hogy a beléndekmag előfordulása a mákban egészen kivételes, alig tapasztalható jelenség, úgy, hogy még a nemzetközi kereskedelemben sem szokásos a máknak beléndekmagtartalomra való megvizsgálása. Ez a körülmény önmagában megalapozza a felperesi igényt, mert a bíróság megállapítása szerint nem tartozik a rendes üzleti kezeléshez az, hogy az üzleti forgalomban nem szokásos vizsgálatnak vétessék alá az áru. Megállapítja azonban a bíróság azt is, hogy szabad szemmel még tüzetesebb vizsgálat mellett sem állapítható meg, hogy a mák beléndekmagot tartalmaz, úgy, hogy ebből az okból sem hivatkozhatik alperes arra, hogy felperes elmulasztotta a rendes kereskedő gondosságát, midőn a minőségi átvétel alkalmával Budapesten nem állapította meg, holott azt tehette volna, hogy a mák beléndekmagot tartalmaz A bíróságnak azt a megállapítását, hogy rejtett hibáról van szó, mindenben megerősíti a felperes által a tárgyaláson becsatolt E) alatti nyilatkozata a m. kir. Vetőmagvizsgáló Állomás igazgatójának, amelynek hitelességéhez, mely bár nem hivatalos megkeresésre adatott ki, kétség nem férhet. Ezek után felperesnek és a szavatosnak mindazok a kifogásai, hogy felperes az áruüzleti szokásoknak fent hivatkozott rendelkezéseit megsértette, figyelembe nem voltak vehetők és azokkal a bíróságnak a továbbiakban foglalkoznia nem kellett. Budapest, 1934. évi július hó 31. napján. Katona Zsigmond, dr. Szeben Dezső, Szegő Aladár tőzsdetanácsosok, választott bírák s. k. Dr. Kende Ernő jogügyi titkár s. k. 45. Elévülés. Árúüzleti szokások 70. §. 404/1933. Vb. Indokok: A bíróság alperes védekezését alaposnak találta. A kereseti ügylet 1932. szeptember 2-án jött létre azonnali szállításra s így a teljesítési határidő tulajdonképpen 1932. szeptember 10-én lejárt volna. Minthogy azonban a nem vitás tényállás szerint alperes 1932. szeptember 19-én felszólította a felperest, hogy postafordultával adjon diszpozíciót, mert arra tovább nem áll módjában várni, a bíróság megállapította, hogy a prompt kikötés és a felperes által eddig meg nem adott rendelkezés dacára alperes ekkor még fennállónak tekintette az ügyletet. Minthogy a becsatolt levelezés szerint alperes 1932. október 8-án kijelentette, hogy az ügylettől eláll, minthogy a peres felek között ezután tárgyalások indultak meg egy magánválasztott bíróság megalakítására nézve, mely iránt az alperes legutolsó levele 1932. december 13-án intéztetett a felperes-