Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 7. szám

26 TŐZSDEI JOG 7. szám III. A Kúria végzése, P. IV. 970/1934. szám. Végzés. A m. kir. Kúria a kir. ítélőtábla végzését megváltoztatja, N. N. alperesnek a Budapesti árú­és értéktőzsde választott bírósága által az 1933. évi június hó 20. napján 321/1933. szám alatt ho­zott ítélet ellen beadott felfolyamodását elutasítja és ezt az alperest végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy 8 nap alatt fizessen a felperesnek ügyvédje kezéhez 68 azaz hatvannyolc aranypengő felfolya­modási költséget. Indokolás: Az iratokból megállapíthatóan a fel­peres az eredetileg egyedül X. Y. ellen indított keresetet az 1933. évi május hó 9-én beadott kér­vénnyel terjesztette ki N. NI alperesre és a válasz­tott bíróság a keresetlevelet az 1933. évi május hó 22. napján tartott érdemleges tárgyaláson kézbesítette az akkor tanként kihallgatott N. N.-nek. N. N. az 1933. évi június hó 12.-én bocsátkozott alperesként perbe. A keresetlevél kézbesítése és a tárgyalási határnap között lefolyt időben másod­rendű alperes bíróválasztási jogát nem gyakorolta és így nem volt mód arra sem, hogy amennyiben a pertársa által, a választási jogának kimerítésével megválasztott bírót el nem fogadta, a Budapesti árú- és értéktőzsde választott bíróságának eljárási szabályaiban meghatározott bírókinevezési eljárás lefolytattassék. Ilyenképpen az eljárási szabályok 7. §-a értel­mében még abban az esetben is, ha a bíróválasztási jognak a pertársa által való kimerítése után gya­korolhatott volna választási jogot, csak az a joga maradt fenn, hogy a tárgyaláson jelen volt tőzsde­tanácsosok közül válasszon. A tárgyalás alkalmával másodrendű alperes ál­tal megnevezett tőzsdetanácsos nem volt jelen, ha­nem csak azok, akikből a bíróság már megalakult. A másodrendű alperes tehát mást, mint a pertársa által választott bírót meg sem választhatott. A tőzsdebíróság tehát nem sértette meg a fél részére az eljárási szabályokban biztosított válasz­tási jogot, amidőn a másodrendű alperes által meg­nevezett választott bíró meghívása végett a tárgya­lást el nem halasztotta, hanem a peres eljárást a már szabályszerűlen megalakult bírósággal foly­tatta le. Az ilyként alakult bíróság pedig a kifejtettek szerint a másodrendű alperessel szemben Is sza­bályszerűen megalakítottnak tekintendő. Az 1881 :LIX. t.-c. 97. §_. f) pontja szerinti meg­semmisítési ok tehát fenn nem forog. Ennélfogva a m. kir. Kúria a kir. ítélőtábla vég­zését megváltoztatta és az alperes felfolyamodását elutasította. A sikeres felfolyamodás költségét az arra okot adó másodrendű alperes viseli. Budapest, 1934. május 4. dr. Ternovszky Béla s. k. kúriai tanácselnök, dr. Morvay Aurél s. k. előadó, dr. Szobonya Béla s. k., Seidel János s. k., Nagy Zoltán s.k., dr. Morvay Aurél s. k. 35. Az a körülmény, hogy a tőzsdebiróság a már elrendelt bizonyítás foganatosítása nélkül hozta meg határozatát, nem oly alaki sérelem, amelynek alapján felfolyamodásnak van helye. P. V. 4523/1934. sz. Végzés: A kir. ítélőtábla felfolyamodásnak helyt nem ad. Indokok : A tőzsdei választottbíróság ítélete ellen az 1881 : Lí\. t.-c. 96. §. szerint felfolyamodásnak csak az ott felsorolt alaki sérelmek miatt van helye. Az alperes által felfolyamodásában felhozott az a körülmény, hogy a tőzsdei bíróság a már el­rendelt bizonyítás foganatosítása nélkül hozta meg határozatát, ezen alaki sérelmek egyike alá sem sorolható, ezért a felfolyamodásnak hely adható nem volt. — Budapesten, 1934. évi május hó 30. napján. Dr. Kovács László sk. kir. ítélő­táblai tanácselnök, dr. Burghardl P. István sk. ítélőtáblai bíró; dr. Bartha Aurél sk. kir. ítélő táblai bíró. 36. Az a kérdés, hogy az ügylet a felek közöli valóban létrejött-e vagy sem, nem a hatáskör kérdéséhez tartozó, hanem érdemi kérdés, amely­nek eldöntésére éppen az ügyletről kiállított köt­levélben kikötött bíróság van hivatva. Az ítélet kijavítását elrendelő végzés ellen felfolyamodás­nak helye nincsen. P. V. 6215/1934. sz. Végzés : A kir. ítélőtábla a felfolyamodásnak helyt nem ad. Indokoik : Al­peres elsősorban azon az alapon támadta meg a .tőzsdei választott bíróság ítéletét, /mert hatás­köri kifogását elutasította. Ez a támadás alap­talan, mert a tőzsdei bíróság a vonatkozó hatá­rozatának indokaiban helyesen állapította meg azt, hogy alperesnek az az érvelése, hogy az ügy­let kötésekor F. I. S. kondíció köttetett ki, s hogy alperes az A) alatti ikötlevél kiállításakor tévedett, el nem fogadható. Az a kérdés pedig, — hogy az ügylet a felek között valóban létrejött-e vagy sem az A) alatti kötlevél alapján, nem a hatáskör kérdéséhez tartozó érdemi kérdés, -— amelynek eldöntésére éppen az ügyletről kiállí­tott kötlevélben kikötött bíróság van hivatva. — Alperesnek az ítélet ellen felhozott további ama támadásai, hogy az eljárt bíróság az* ítéletének alapjául szolgáló szajkvéleményt a tárgyaláson nem ismertette s így alperesnek nem volt módjá­ban ahhoz hozzászólni, továbbá, hogy milyen kurzus alapján tartozik az árkülönbözetet meg­fizetni, érdemi kérdések, amelyek nem soroz­hatok az 1881:LIX. t.-c. 96. §-ában felsorolt azok közé az alaki sérelmek közé, amelyek alap­ján az eljárt bíróság ítélete ellen felfolyamodás­nak helye van. Ugyancsak nem volt hely adható felperes felfolyamodásának sem, mert az ítélet kijavítását elrendelő végzés ellen felfolyamodás­nak helye nincsen. — Budapest, 1934. évi május hó 30. napján. Dr. Kovács László sk. kir. ítélő­táblai tanácselnök, dr. Burghardt P. István sk. ítélőtáblai bíró, előadó; dr. Bartha Aurél. sk. kir. ítélőtáblai bíró. 37. Be nem jegyzett közkereseti társaság kép­viseletére harmadik személyekkel szemben mind­egyik társtag jogosult. P. V. 4301/2—1934. sz. Végzés : A kir. ítélő­tábla a tőzsdei választott bíróságnak a hatáskör kérdésében hozott végzését helyes indokai alap­ján és a felfolyamodásban felhozottakra tekin­tettel még azért is helyben hagyja, mert az e részben meg nem támadott tényállás szerint III. rendű alperes a be nem jegyzett N. N. közkereseti társaságnak a tagja volt. — Jogszabály, hogy a be nem jegyzett közkere­seti társaság képviseletére harmadik személyek­kel szemben mindegyik társtag jogosult. — Az a körülmény tehát, hogy a tőzsdebírósági hatás-

Next

/
Thumbnails
Contents