Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 7. szám

II. éwfolyam 7. szám. Megjelenik minden hó elején Budapest, 1934 július 1 TŐZSDEI JO A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Felelős szerkesztő: DR. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei h. főtitkár. IG A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota ül. emelet címre küldendők JOGGYAKORLAT Eljárási jog 34. Utóbb perbevont alperesi pertárs bíróválasztási joga. I. Tőzsdebíróság. (Felperes keresetet indítóit a tőzsdebíróság előtt ID. A. ellen. A második érdemleges tárgyaláson, amelyen az első 1ár£?valáson már megalakult bírói tanács vett részt,, iN. N. tanúként kihaillgattatott, felperes keresetét kérvénnyel kiterjesztette N. N. ellen, kérte, hogy a bíróság a kérvényt és az ahhoz csatolt kereseti másolatot adassa át nyomban N. N.-nek. A bíróság a kérvényt és a kereset másolatát átadta N. N.-nek, meigjeílölte, bogy a periben mint másodrendű alperes fog szerepelni, másodrendű alperes a kérvényt és a keresetet átvette, arra észrevételt nem tett. A harmadik érdemleges tárgyaláson, amelyen ugyanaz a bírói tanács akarta a tárgyalást megkezdeni, amely már két előző tárgyalást lefolytatott, IN. N. (másodrendű alperes ügyvéddel képviselve jelent meg, csatolta ügyvédje megbízását és kérte a tárgyalás elhalasztását, mert bírójául X. Y. tőzsdetanácsost óhajtja megválasztani. Elsőrendű alperes a halasztási kérelemhez hozzájárult, felperes a halasztást ellenezte^ a bíróság másodrendű alperes kérelmét elutasította. Másodrendű alperes a tőzsdebíróság ítéletét felfolyamodással támadta meg. II. A tábla végzése. P. V. 9770/2/1933. A kir. 'Ítélőtábla a tőzsdei választott bíróság ítéletét N. Ns. másodrendű alperessel szemben megsemmisíti és felperest arra kötelezi, hogy 168.40 P per és felfolyamodási költséget fizessen 8 nap és végrehajtás terhe alatt másodrendű alperesnek ügyvédje kezéhez. Indokok: másodrendű alperes a tőzsdebíróság ítélete ellen hatáskör hiánya és a bíróság nem szabályszerű alakítása okából az 1881:LIX. t.-c. 96. §^nak a) és f) pontjai alapján élt felfolyamodással. A hatáskör hiányára alapított kifogását másodrendű alperesnek a kir. Ítélőtábla nem találta alaposnak, mert a hatásköri kikötést tartalmazó A) alatti okiratot másodrendű alperes a megbizásra való utalás nélkül a saját névaláírásával látta el, helyes tehát a tőzsdebíróságnak az a megállapítása, hogy ezzel az aláírással nem a feleségét, hanem saját magát kötelezte le. Ami másodrendű alperesnek másodsorban emelt kifogását illeti, a per irataiból megállapíthatóan felperes másodrendű alperest csak a per során idézte perbe az 1933. május 9. a kereset kiterjesztése iránt beadott 491/1933. szám alatt iktatott kérvényével. Ekkor már a bíróság elsőrendű alperes és felperes közt meg volt alakítva és érdemi tárgyalásokat is tartott. Másodrendű alperes az 1933. június 12.-én megtartott tárgyaláson lépett be a perbe s ekkor nyomban kijelentette, hogy bíróválasztási jogával kíván élni s evégből kérte a tárgyalás elhalasztását s bíróul megnevezte X. Y. tőzsdetanácsost. Elsőrendű alperes ehhez a kérelemhez hozzá is járult. A tőzsdebíróság ezt a kérelmet abból az okból utasította el, mert az eljárási szabályok 7. §. szerint a pertársak a bíróválasztás jogát közösen gyakorolják. Ebből az okból azonban másodrendű alperes kérelme elutaisítható s ő a bíróválasztás jogától elüthető nem volt. Az Eljárási szabályok 7. §-a ugyanis azt is kimondja, hogy ha a pertársak a választandó bíró személyére nézve meg nem egyeznek, a tőzsdetanács elnöke, illetőleg helyettese nevezi ki a bírót. Az elsőrendű alperes által már korábban választott bírót másodrendű alperes perbelépésekor nem fogadta el s a maga részéről más bírót kívánt választani, tehát a pertársak a választandó személyre nézve meg nem egyeztek. Az a körülmény pedig, hogy a bíróság másodrendű alperes perbelépésekor már meg volt alakítva, másodrendű alperest a bíróválasztási jogától meg nem foszthatja s az ő hozzájárulása nélkül alakult bíróság ítélkezésének alávetni magát nem volt köíeles. A tőzsdebíróság tehát a június 12-iki tárgyaláson vagy a másodrendű alperes által megnevezett X. Y. bíró részvételével kellett volna megalakulni, akinek megválasztásához a jegyzőkönyv tanúsága szerint elsőrendű alperes is hozzájárult, akinek személyében tehát a pertársak megegyeztek, vagy pedig ha a tőzsdebíróságnak az volt az álláspontja, hogy elsőrendű alperes bíróválasztási jogát már korábban kimerítette s ez okból X. Y. elfogadására vonatkozó nyilatkozata hatályíalan, úgy alperesek részére bíróválasztás végett a tőzsdetanács elnökét kellett volna felkérni. Minthogy ezek szerint másodrendű alperes felfolyamodása erészben alapos volt. a tőzsdebíróság Ítéletét az 1881 :L1X. t.-c. 97. §. f) pontja alapján azért, mert a bíróság nem volt szabályszerűen alakítva, másodrendű alperessel szemben meg kellett semmisíteni. Budapest, 1933. december 20. dr. Burghardt P. István s. k. III. fiz. esop. jeli. felr. kir. Ítélőtáblai bíró, a tanács elnöke, dr. Jókay Sándor s. k. kir. Ítélőtáblai] bíró, dr. Gedeon Alajos s. k. kir. ítélőtáblai bíró s. h.