Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1934 / 4. szám
16 TŐZSDEI JOG 4. szám mésére vonatkozóan kívánt az ügylet létesítésekor kötelezettséget vállalni. Ennek folytán a bíróságnak csak azt kellett vizsgálnia, vájjon alperes egész termését leszállította-e felperesnek. A bíróság ezen ténykérdés eldöntésére — figyelemmel a pertárgy értékére is — megnyugtató bizonyítéknak találta alperes eskü alatti vallomását és ennek alapján tényként állapította meg, hogy alperes az egész — a cséplőrész kiadása és a megrostálás után fennmaradt — termését felperesnek leszállította. Minthogy ezáltal a fentiek szerint alperes szerződéses kötelezettségének teljes mértékben eleget tett, felperest keresetével el kellett utasítani. Budapest, 1933 november 13-án. Vágó József, Bartha Imre, Braun Arnold tőzsdetanácsosok, bírák, dr. Engel György jogügyi titkár. 21. Ha az ügylet tárgya kötlevél szerint „szokvány minőségű szójadara", az a fél tartozik bizonyítani, hogy az Ügylet tárgya „külföldi" szójadara volt, aki erre hivatkozik. Ha a szerződéshez hű fél nem szabályszerűen eszközli a fedezeti vételt — szójadara helyett szójapogácsában — ebből nem az következik, hogy kártérítési igényét elveszti, hanem az, hogy csak annak az árkülönbözetnek a megtérítését követelheti, amely a szabályszerű fedezeti vétel mellett előállott volna. 1068/1932. sz. Indokok. Nem volt vitás a peres felek között, hogy alperes az A) alatti kötlevél szerint 1932. évi augusztus 13-án 150 mm. szokványminőségü szójadarát adott el a felperesnek és hogy az eladott szójadarát felperesnek nem szállította le. Alperes azt vitatta, hogy ezen mulasztása vétlen volt; azt állította ugyanis, hogy külföldi szójadara képezte a peresített ügylet tárgyát és hogy ő ezen külföldi szójadara behozatalára engedélyt nem kapott, holott az ügylet megkötésekor abban a hiszemben volt, hogy ilyen engedélyt fog kapni. Alperesnek azonban felperes •tagadásával szemben nem sikerült bizonyítania azt, hogy az ügylet tárgyát külföldi szójadara képezte. Az A) alatti kötlevél szerint alperes minden közelebbi megjelölés nélkül szokványminőségü szójadarát adott el a felperesnek. Az áru származási helye a kötlevélben megjelölve nincsen. Alperes nem is állította, hogy az ügylet megkötése előtt közölte volna felperessel, hogy külföldi árut kíván szállítani. Nem tűnik ki e közlésnek az ügylet megkötése előtt megtörténte az 5) alatti — jóval az ügylet megkötése után kelt — felperesi levelezőlapból sem. Ennélfogva, minthogy alperesnek nem sikerült bizonyítania azt, hogy külföldi árú |képezte a peresített ügylet tárgyát, erre alapított védekezése nem volt figyelembe vehető. Alaposnak mutatkozott azonban alperes védekezése abban a tekintetben, hogy a felperes által eszközölt fedezeti vétel nem tekinthető alperes rovására történtnek. A H) és I) alattiak szerint ugyanis a felperes által december 15-én eszközölt vétel tárgyát nem szójadara, hanem szójapogácsa képezte. Á szójapogácsa azonban nem azonos a szójadarával, hanem egy, bár általában azonos célokra használt, de attól mégis lényegében különböző árucikk. Fedezeti vételről pedig a dolog természeténél fogva csak akkor lehet szó, ha a fedezeti ügylet ugyanazon árúra vonatkozik, mint amely árú az eredeti ügylet tárgyát képezte. Ennek folytán a felperes által a H) alatti szerint létesített ügylet fedezeti ügyletnek nem tekinthető, tehát felperes csupán azon árkülönbözetet igényelheti alperestől, amely a szerződéses ár és a teljesítési határidő utolsó napján érvényben volt piaci ár között mutatkozik. Budapest, 1934 március 9. napján. Vágó József, Braun Arnold, Keller Antal tőzsdetanácsosok, választottbírájk, dr. Engel György jogügyi titkár. 22. 764/933. szám. Az áruüzleti szokások 56. §-a szerinti utánszállítás prompt ügyleteknél. Ha az ügylet 1933 szeptember 14-én jött létre prompt szállításra, az expertiz pedig, amelyen az árú visszautasíttatott, szeptember 27-én tartatott, a vevő nem volt köteles a felajánlott utánszállítást elfogadni. 23. 731/933. szám. Ha az eladó a vevőtől kapott mintázási nyilatkozatot és mintázási bélyeget elmulasztotta a fuvarlevélhez csatolni és emiatt a határminta-vétellel megbízott cég az árút nem vizsgálhatta meg a határon, az eladó, aki a kötlevél szerint csak belföldi végállomásig vállalt szavatosságot az árú minőségeért, ezen mulasztása folytán a rendeltetési helyig szavatol a minőségért. 24. 1048/932. szám. Nem lehet elmaradt továbbeladási haszon címén kártérítést követelni a szerződést szegő féltől akkor, ha a szerződéshez hfi fél értékesebb árut adott tovább, mint aminőt vásárolt. SZEMLE A bécsi árutőzsde (Börse für landwirtschaftliche Produkte) kebelében működő választottbíróság működéséről a következő jelentést kaptuk. Az 1933. évben 1474 kereset érkezett be, úgy, hogy az előző évről visszamaradt 99 üggyel együtt 1573 kereset volt elintézendő. Ezen 1573 keresetből hatáskörleszállítással intéztetett el 11, bírói egyességgel 68, makacssági ítélettel 506, érdemleges tárgyalással 256, míg egyéb úton 636 kereset. így a következő évre összesen 101 eset maradt. Az ítélettel elintézett ügyek közül egy hónapon belül nyert elintézést 605, egy hónapon túl nyert elintézést 155 kereset. A peres felek között voltak bulgáriai, csehszlovákiai, német, olasz, lengyel, magyarországi, továbbá jugoszláviai, svájci és az orosz köztársaságból származó felek. Az elintézett ügyek közül 1546 esetben származott a per a tőzsdén kívül kötött ügyletekből. Egyes bíróság elé tartozó ügy volt 510. Az ugyanazon tőzsde mellett működő áruüzleti szakértőbizottság (expertiz) működéséről a következő adatokat kaptuk: 928 expertiz és 279 előzetes bizonyítási eljárás tétetett folyamatba. Ebből elintéztetett 918 expertiz és 271 előzetes bizonyítási eljárás. Az elintézett 1189 ügyből 1031 a bejelentés napján, 136 további három napon belül nyert elintézést. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)
