Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 5. szám

II. évfolyam 5. szám. Megjelenik minden hó elején Budapest, 1934 május 1 JOG A KERESKEDE I JOG MELLÉKLETE Felelős szerkesztő: DR. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei h. főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzölap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. emelet címre küldendők JOGGYAKORLAT A kúria Ítéletei Megállapítási perben kimondható, hogy valamely eövesület alapszabályainak a választott bíróság kikötésére vonatkozó rendelkezése a jó erkölcsökbe ütközik. (C. P. IV. 1958/1933. sz. a. 1933 okt. 10-én.) I. A belügyminiszterileg 1931. évi december hó 29. napján láttamozott alapszabályoknak a felperes által hatálytalanítani kért 33. §-a az alperes egyesület és tagjai között a tagsági viszonyból felmerülő minden vitás ügyet választott bíróság elé utal. Ehhez képest az egyesületi tag felperes jogállapotának biztosítására az alperessel szemben kétségkívül szükségesnek mutatkozik annak megállapítása, hogy az említett választott bírósági kikötés a peres felek jogviszonyában hatályos-e, vagy sem; mert csak így nyer végleges tisztázást az, hogy a peres felek között a felperes tagsági viszonyából felmerült, vagy akár még csak a jövőben felmerülhető bármely vitás kérdés eldöntése választott bíróság, vagy a rendes bíróság hatáskörébe tartozik-e. Ebből folyólag ezt a külön megállapítási pert nem teszi, szükségtelenné az, hogy a felperes, aki az alperessel szemben esetleg már lejárt követelése iránt teljesítésre indíthatna pert a rendes bíróság előtt, kitéve magát a választott bírósági kikötésre hivatkozó alperes pergátló kifogásának, amelynek eldöntése keretében csakis a perbe vitt követelésre nézve nyerne a választott bírósági kikötés hatályosságának kérdése elbírálást. Egyébként a felperes jogállapotának biztosítása a többrendbeli per, az ezzel járó céltalan kiadás és a késedelemmel egybekötött egyéb hátrányok megelőzése szempontjából is megkívánja, hogy bírói megállapítást nyerjen az a vitás kérdés, hogy a szóban levő választott bírósági kikötés érvényes-e, vagy sem, hogy aszerint érvényesíthesse követelését a választott bíróság, vagy a rendes bíróság előtt. A felperes megállapítási keresetének tehát a Pp. 130. §-a alapján helye van és így azt érdemben elbírálni kellett. II. Az alapszabályok 33. §-a szerint a választott bíróság bírói tagjait — akiknek sorából az egy elnökből és két bírói tagból alakuló hármas tanácsba mindegyik peres fél egy bírót választ — valamint a választott bíróság elnökeit a küldöttközgyűlés választja. Az alapszabályok 48. és 49. §-ainak rendelkezéseihez és a nem vitás tényálláshoz képest, a közgyűlésbe a küldötteket kizárólag a fizető tagok választják és csakis fizető tag választható meg küldöttnek. A fizető és a segélyezett tagok között a felperes által vitatott érdekellentét a m. kir. Kúria megítélése szerint is fennáll; mert a fizető tag javára az szolgál, ha a segélyezettek járulékai minél kisebb mértékben terhelik meg az egyesület vagyonát és ezáltal nekik a jövőben nagyobb arányú segélyre lehet kilátásuk. Ezzel szemben a segélyezett tagoknak az áll az érdekükben, hogy segélyjárandóságuk az egyesület vagyonállapota szerint megengedhető legmagasabb legyen. Ezt az érdekellentétet fokozza az, hogy az egyesületet a koronaromlás idejében ért nagyarányú vagyonveszteség következményeinek a segélyezés keretében a segélyezettekre minél nagyobb mértékű áthárítása felel meg a fizető tagok érdekének a segélyezett tagok ellentétes érdekével szemben. Az előrebocsátottakból nyilvánvaló, hogy a segélyezett tagoknak a tagsági viszonyból eredő vitás ügyei felett — mai összeállításában — a velük ellentétes érdekű fizető tagok választottaiból alakuló választott bíróság — lényegileg tehát maga az ellenfél — van hivatva dönteni. Hozzájárul ehhez az a körülmény, hogy az alapszabályok 33. §-a szerint a választott bírák és a választott bírósági elnökök díjazását is az alperes egyesület központi választmánya állapítja meg. Ezzel szemben a Pp. 776. §-a akként rendelkezik, hogy ha a felek a választott bíróság tagjainak díjazását közösen nem állapították meg, a díjakat a választott bíróság állapítja meg. A felek közös megállapításával egyjelentőségű volna, ha a szabályszerűen létrejött alapszabályi rendelkezés pontos meghatározással megállapítaná a választott bírák és elnökök díjazását; ellenben a fentebb érintett alapszabály és szabályozás, amely az alperes egyesület kormányzószervének, vagyis az alperesnek magának tartja fenn a díjazás megállapítását, nyilván törvényellenes és alkalmas arra, hogy a választott bírák és elnökök függetlenségét érintse. Az ilyen szervezetű választott bíróság arra is fipvelemmel, hdgy a küldöttközgyűlés által választott elnökök közül esetenként eljáró választott