Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 3. szám

10 TŐZSDEI JOG 3. szám hanem érdemi kérdés. Kir. ítélőtábla 194/1934. számú végzés. A kir. ítélőtábla a tőzsdei választott bíróság vég­zését helybenhagyja. A felperes által beadott észrevételeket vissza­utasítja. Indokok: Felperes keresetét a tőzsdebíró­sági kikötést tartalmazó A) alatti szerződésre ala­pítja. Ezt a szerződést másodrendű alperes, mint az elsőrendű alperesi cég tagja írta alá, amit al­peresek vitássá nem is tettek. Az A) alattiban fog­lalt hatásköri kikötés tehát hatályos úgy első-, mint másodrendű alperesre, utóbbira mint az elsőrendű alperesi cég tagjára. Az a kérdés, hogy a cégben időközben történt-e változás vagy sem, vagyis, hogy való-e, hogy a cég a B) alatti levélben foglalt kijelentésnek meg­felelően tényleg átalakult-e egyéni céggé, avagy az a való, hogy a közkereseti társaság fennmaradt, de az üzleti összeköttetést a B) alatti utáni időben* felperes már csupán másodrendű alperessel bo­nyolította le olymódon, hogy azért elsőrendű al­peres nem felelős, nem a hatáskörre tartozó, ha­nem érdemi kérdés, amely az A) alattira alapított hatáskör kérdésének eldöntésére befolyással nincs. Alpereseknek az a kifogása, hogy felperes kere­seti követelése nem is az A) alatti szerződéstől, hanem másodrendű alperessel való külön össze­köttetéséből származik, ami alperesek szerint ki­tűnik abból, hogy felperes del eredére alapján ér­vényesíti követelését, amiről pedig az A) alattiban nincs szó, figyelembe vehető nem volt, mert a l átáskor kérdése a kereseti előadás alapján vizs­gálandó, felperes pedig keresetét kifejezetten az A) alatti megállapodásra alapította, s a részére alperesek által inkasszált összegek megfizetésére kérte alpereseket kötelezni. Ez a követelés pedig az A) alattiban meghatározott jogviszonyból szár­mazik. De abból származna akkor is, ha felperes követelését del eredére alapján érvényesítené, mert az A) alattiból kitünőleg alperesek az álta­luk megnevezett vevőkért készfizető kezességet vállaltak. Az a kérdés pedig, hogy az A) alatti alapján ilvmódon érvényesített követelésért első­rendű alperes is felelős-e, ismét érdemi kérdés, amely a hatáskörre befolyással nincsen. Alperesnek egyéb kifogásai tekintetében a kir. ítélőtábla elfogadva a tőzsdebíróság által felhozott helyes indokokat, a tőzsdebíróság végzését ezen indokai és az itt kifejtettek alapján helyben­hagyta. A felperes által beadott észrevételeket a kir. ítélőtábla visszautasította, mert ilyen irat beadá­sának sem az 1881 :LIX. t.-c. sem a Pp. alapján helye nincsen. — Budapest, 1934. évi február hó 7. napján. Dr. Kovács László s. k., kir. ítélőtáblai tanácselnök: dr. Burghardt P. István s. k., a III. fiz. csop. jeli. felr. kir. ítélőtáblai bíró, előadó; dr. Gedeon Alajos s. k., kir. ítélőtáblai bíró, sza­vazó. Anyagi jog lő. A tőzsdei áruüzleti szakértőbizottság véle­ményének felülbírálata a tőzsdebíróság által. 790/1933. V. B. Indokok: I. A kereseti előadás szerint felperes 1933. évi szeptember 13-án el­adott alperesnek az A) alatti kötlevéllel 150 q 1933. évi termésű pecsételt minta szerinti fehér­babot q-ként 8 pengő 80 filléres vételáron ab . . . vagonba rakva, végállomásig történő minőségi szavatosság mellett, 1933 évi szeptember 20-án pedig a B) alatti kötlevél értelmében 100 q 1933. évi termésű pecsételt minta szerinti lapos babot adott el felperes alperesnek 12 pengős q-kénti vételáron, egyébként az A) alattiban megállapí­tott azonos feltételek mellett. Az A) alatti kötésre szállított árut alperes a Kontrollbüro állal vont minta alapján minőségileg kifogásolta és kérte felperest, hogy az értékkevesblet megállapítása céljából megejtendő expertizhez nevezze meg megbízottját. A B) alatti kötésre szállított árut al­peres megbízottja az átvétel alkalmával .... -en minőségileg megvizsgálta, megmintázta és kije­lentette, hogy tekintettel arra, hogy az áru vala­mivel több aprószemű babot tartalmaz, felperes 4—5%-os értékkevesbletre számíthat; alperes utóbb a B) alatti kötésre szállított áru minőségét is kifogás tárgyává tette és felkérte felperest, hogy az utóbbi kötés folytán szállított áru érték­kevesbletének megállapítása céljából szakértői vizsgálathoz szintén nevezzen meg megbízottat. Felperes úgy az A), mint a B) alattival eladott áru tekintetében az expertizbe belebocsátkozott és megbízta képviseletével X. Y. budapesti ga­bonakereskedőt. A szakértőbizottság 1933. évi október 19-én megtartott vizsgálat alkalmával mindkét szállítmánynál felperes terhére q-ként 5 pengő értékkevesbletet állapított meg. Felperes azon a címen, hogy az A) alatti kötés­sel eladott áruminta megvizsgálása alkalmával a vonatkozó jegyzőkönyvben nem lett feltüntetve a babnak a vételára, a B) alatti szerint szállított áru megvizsgálása alkalmával pedig amellett, hogy itt sem lett feltüntetve a vételár, a szerződé­ses feltételekkel ellentétben a jegyzőkönyvbe az vétetett bele, hogy kézzel válogatott árut adott el felperes alperesnek, azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a bíróság úgy az ügyleti, mint a száHi­te tt áruból vont pecsételt mintát vizsgálja meg és állapítsa meg, hogy a szakértői vizsgálat során felperes terhére megállapított 1250 pengő helyett öt csupán az általa méltányosságból jogfenntar­tással felajánlott 416 pengő értékkevesblet terheli s hogy ehhez képest 834 pengő erejéig alperes javára értékkevesbletet felperes megtéríteni nem tartozik. Kérte alperest a perköltségek megfizeté­sére is kötelezni. Alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy perjogi okokból elutasítandó a kereset azért, mert felperes keresetét peres expertize iránti keresetnek nevezi; az ilyen kereset a Pp. 130. §-a értelmében megállapítás iránti kereset. Peres expertiz iránti megállapítási keresetet azonban akkor szoktak indítani, ha az a vitás a felek között, hogy szerződésszerűen, vagy szerző­désellenesen történt-e a szállítás és amidőn a szakértőbizottság eljárása valamely okból nem vehető igénybe. A jelen esetben azonban az ex­pertiz-bizottság eljárt, ehhez képest a Pp. 130. § ában meghatározott előfeltétel nem forog fenn. Alaki kifogásként felhozta alperes azt is, hogy a szakértőbizottság vá'.asztottbíróságnak tekintendő, ehhez képest annak határozata csakis a Pp. 784. §-ában felsorolt esetekben támadható meg ér-

Next

/
Thumbnails
Contents