Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 3. szám

3. szám TŐZSDEI JOG 11 vénytelenítési keresettel; minthogy pedig ezen esetek egyike sem forog fenn, hiányzik az a jogi előfeltétel, amely mellett a szakértőbizottság határozata megtámadható. Utalt alperes arra is, hogy a tőzsdei ügyviteli szabályok niem engedik meg, hogy a közös expertizen hozott határozat felülvizsgálat tárgyává tétessék. Amennyiben pedig a szakértői vizsgálatot kikérő jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozat csupán magánjogi hatályú szerződéses kijelentésnek tekinthető, annak határozott tartalmára tekintettel a szakértői döntés ugyancsak nem bírálható felül. A per érdemében előadta, hogy a vételár feltüntetése a jegyzőkönyvből véletlenségből maradt ki. Utóbb azorJban a szakértőbizottsággal a felek a vételárat közölték, úgy hogy a B) alatti szerint szállított árura vonatkozó szakértői vizsgálatot kérő jegyzőkönyvbe utólag a vételár be is vezettetett. Előadta, hogy az a körülmény, hogy a B) alattival szállított áruval kapcsolatban a jegyzőkönyvbe az vétetett fel, hogy kézzel válogatott áru volt a vétel tárgya, a szakértőbizottság döntését nem befolyásolhatta, mert a szakértőbizottság a pecsételt vételi mintát vetette egybe a szállított áruból vont mintával és ez alapon hozta meg döntését. Ez a körülmény az A) alattival eladott áru expertizének megtámadhatatlanságát is indokolja. Állította azonban, hogy bár a B) alatti kötlevélbe az rJem. vétett fel, kifejezetten kézzel válogatott árut vásárolt felperestől. II. A bíróság megállapítja, hogy a felperes keresete helyesen úgy értelmezendő, hogy felperes tévedés, illetőleg megtévesztés címén megtámadja azt a nyilatkozatát, amelyet ő, illetőleg a szakértői bizottsági eljárást kérelmezve helyette eljáró megbízottja a vonatkozó jegyzőkönyvben tett. A bíróság mindenekelőtt alperes alaki kifogásaival foglalkozott. Alperesnek az a védekezése, hogy megállapítási pernek azért nincs helye, mert ebben az ügyben a szakértőbizottsági eljárás már le lett folytatva, azért nem volt figyelembe vehető, mert a keresetben állított jog fennállása, vagy fenn nem állása felperes jogállapotár.tak biztosítására alperessel szemben, attól teljesen függetlenül, szükségesnek mutatkozhatik, hogy a szakértőbizottság előtti eljárás megtörtént-e, avagy sem, — feltéve, hogy az 1911. évi I. t.-c. 130. §-ában körülírt jogi előfeltételek a megállapítási per megindításához egyébként fennforognak. Minthogy pedig felperes keresetében azt állítja, hogy a szakértőbizottsági eljárást kikérő nyilatkozat reánézve nem kötelező, mert annak megtételekor a helyette eljáró megbízottja menthető tévedésben volt, s minthogy ezen állítás valósága esetén a kért megállapítás felperes jogállapotámak biztosítására szükséges, alaki okokból a kereset nem volt elutasítható. Nem volt alapos alperesnek az az alaki védekezése sem, hogy a szakértőbizottsági eljárás lényegében az 1911. évi I. t.-c. tizenhetedik címe szerint alakult választott bírósági eljárás lévén, ennek határozata csak e törvény 784. §-ában felsorolt esetekben támadható meg érvénytelenítési perrel, mert az 1911. évi I. t.-c. 767. §-a szerint a szerződéses kikötés alapján létesült választott bírósággal ellentétben, amely a dolog természete szerint perviták eldöntésére hivatott, az áruüzleti szakértőbizottság, amelynek feladata kizárólag a kikötött áruüzleti szokások 53. §-a értelmében a szállított áru minőségének elbírálása, nem tekinthető választott bíróságnak. Alperesnek az az állásfoglalása, hogy a közös expertizen hozott határozat felülvizsgálatának az is akadálya, hogy az ilyen felülvizsgálatot a tőzsdei ügyviteli szabályok nem engedik meg, szintén nem volt helyénvaló, mert a bíróság megállapítása szerint, amennyiben — mint jelen esetben — felperes a szakértői vizsgálatot kérő jegyzőkönyvekben tett nyilatkozatát az általános magánjog szabályai szerint megtámadási okul szolgáló valamely ténykörülmény fennforgása miatt megtámadni kívánja, ennek elvben akadálya nem lehet és felperes nem üthető el attól, hogy a megtámadási ok alaposságát bírói úton megállapítlassa. A szakértői vizsgálatot kérelmező jegyzőkönyvben foglalt azon kijelentés ellenére tehát, hogy a felek a szakértőbizottság véleményét magukra nézve kötelezőnek elfogadják, a vitás kérdést a bíróság döntése tárgyává kellett, hogy tegye. A per érdemében a bíróság megállapította, hogy az az állítás, hogy a B) alatti kötlevéllel szállított bab a helyszínen minőségileg átvétetett, valósága esetén sem jöhet figyelembe, mert maga felperes adta elő, hogy ezt követőleg alperes az ezzel a kötéssel szállított áru minőségét kifogásolás tárgyává tette és arra kérte felperest, hogy a megtartandó szakértői vizsgálathoz megbízottat nevezzen, mire felperes megbízottját megnevezvén, az árut a szakértőbizottság elbírálása alá bocsátotta. Felperes ezzel a tényével a helyszínen állítólag történtekből folyó netaláni jogairól lemondván, tudomásul vette azt, hogy alperes az áru ellen kifogást emelt és a szakértőbizottság (hintését magára nézve kötelezőnek elismerte. A bíróság emiatt az ebben a kérdésben felajánlott bizonyítást mint feleslegest mellőzte. Jogszabály az, hogy aki szerződési nyilatkozatának megtételekor lényeges tévedésben volt, megtámadhatja nyilatkozatát, ha tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette, vagy ha a másik félre a szerződésből ingyenes előny, vagy aránytalan nyereség háramolnék. Lényeges a tévedés, ha a szerződés tartalmát érintő oly körülményre vonatkozik, amelyet a közfelfogás ily szerződés kötésénél fontosnak tart. Minthogy az alábbiak szerint lényeges tévedés esetét a bíróság nem látta fennforogni, mellőzte annak a vizsgálatát, hogy a felperesi megbízott tévedését, midőn — a szakértői vizsgálatot kérelmező A) és B) alatti jegyzőkönyveket, amelyekben az árakra vonatkozólag nyilatkozat nem foglaltatott, viszont a B) alattival eladott áruval kapcsolatban a szerződéses kikötéssel ellentétben az foglaltatott, hogy kézzel válogatott áru adatott el, — aláírta, alperes okozta-e, vagy felismerhette-e. avagy hogy ebből kifolyólag reá ingyenes előny, vagy aránytalan nyereség háramolhatott-e. A bíróság emiatt a felperes által felajánlott bizonyítást, hogy a szakértői vizsgálatot kérelmező jegyzökönyvek aláírása előtt az ő megbízottja és al