Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 2. szám

2. szám TŐZSDEI JOG 7 tehát mindkét rendelkezést tudomásul vette, ennélfogva az egyik rendelkezés szabálytalansága, vagy meg nem történte miatt most utólag joghatályosan kifogást nem emelhet. Minthogy ezek szerint alperes jogtalanul tagadta meg a szállítást, az a körülmény pedig, hogy az ő szállítója nem tett eleget vele szemben fennálló szállítási kötelezettségének, a felperesre nem tartozik, ennélfogva a felperessel szemben kártérítésre köteles. Budapest, 1933. évi november hó 6. napján. Bing Gyula a választottbíróság elnöke, Braun Arnold választott bíró, Bartha Imre választott bíró, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 12. Áruüzleti szokások 46. §. Kereskedelmi csalás esetén is áll a 48. §-nak az a szabálya, hogy ha a vevő az árut az átadás helyéről elvitte, úgy annak minősége ellen többé kifogást nem emelhet. (Jegyzetbe: A megállapítás nyilván arra az esetre vonatkozik, amikor az átvevő a kereskedelmi csalást az elszállítás előtt már észlelte.) A közjegyzői mintavételnél a közjegyzői tanúsítványnak tartalmaznia kell a mustravétel lényeges körülményeit és mozzanatait. A kereseti előadás szerint felperes alperestől 1933 szeptember 21-én 100 mm. pecsételt, egy előzőleg leszállított vagonból vont mintaszerinti kopasz árpát vásárolt 14 pengő 50 filléres árban, a vételárnak 95%-át akkreditálta. Eladó belföldi rendeltetési állomásig vállalt minőségi garanciát, amelynek megállapítására a Kontrollbureau által határon pecsételt minta volt irányadó. Eladó az árut leszállította, a határon vont minta szerint a minőség megfelelő is volt. Az áru azonban a felperes rendelkezése szerint Triesztbe érkezvén, a kirakásnál megállapittatott, hogy a tőzsdei áruüzleti szokások 46. §-ában említett kereskedelmi csalás forog fenn, amenynyiben a vágón ajtajához 10 zsák szerződéses minőségű áru rakatott be, míg a többi vágón belsejében lévő áru közönséges árpát tartalmazott. Midőn felperes ezt a tényt konstatálta, az áru azonosságát hivatalos úton megállapította, közjegyzőileg mintát pecsételtetett, az árut közraktárba helyezte és alperesnek rendelkezésre bocsájtotta. A kereseti kérelem arra irányult, hogy a bíróság mondja ki, hogy az áru nem szerződés szerinti minőségű s azt alperes visszavenni köteles. Köteleztessék továbbá az alperes a perköltségek megfizetésére. A bíróság alperes védekezését alaposnak találta. Minthogy a felperes a tőzsdei áruüzleti szokások 46. §-ában körülírt polgári csalásra hivatkozott, azt vitatván, hogy alperes kopaszárpa helyett közönséges árpát szállított, ami a valóságban a polgári csalás tényálladékát tényleg ki is meríti, ennélfogva a hivatkozott 46. §. értelmében eladó a szokások 44. és 45. §-ában foglalt korlátozásokra joghatályosan nem hivatkozhatnék és habár a kötlevél szerint csak belföldi végállomásig vállalt a minőségért szavatosságot, semmi akadálya sem volna annak, hogy polgári csalás esetén a teljesítés helyéről Triesztbe továbbszállított áru minőségéért alperes Triesztben is ne szavatoljon. Minthogy azonban az áruiizleti szokások 48. §-a szerint, ha a vevő az árut az átadás helyéről, tehát a jelen esetben a vasútról elvitte, úgy annak minősége ellen többé kifogást nem emelhet, minthogy a nem vitás tényállás szerint felperes az árut Triesztben a vagonból kirakatta és közraktárba vitette, minthogy a 48. §-ban foglalt kötelezettség a 46. §. fennforgása esetén is terheli a vevőt, ennélfogva az árut nem kifogásoltnak kellett venni. De ha a bíróság a közraktárban vont mintát a vagonból vont mintával egyenlő hatályúnak tekintette volna is, akkor sem mehetett bele a Triesztben vont minta minőségének a megvizsgálásába, mert a mintavonás tekintetében felvett közjegyzői tanúsítvány a mustravétel lényeges körülményeit és mozzanatait nem tartalmazza, holott ezt a szokások 51. §-ának b) pontja kölelezőleg előírja. Mindezeknél fogva alperest keresetével elutasítani, egyben mint pervesztest a perköltségek megfizetésére is kötelezni kellett. Budapest, 1933. évi október hó 30. napján. Vágó József a választott bíróság elnöke, dr. Klár András választott bíró, Bartha Imre választott bíró, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 13. Áruüzleti szakértőbizottság véleményének megtámadása. Az eladó nem tagadhatja meg a megálliapított értékkevesblet megfizetését azzal az indokolással, hogy a vevő a szakértői vizsgálat előtt alacsonyabb értékkevesblettel is beérte volna. A kereskedelmi forgalomban szereplő „természetes lóheremag" minőségének megállapítása. Felperes előadta keresetében, hogy alperestől pecsételt minta szerint cca 25 mm. lóherét vásárolt 146.50 P egységáron, amelyet alperes le is szállított és 3634 pengő 48 fillérben számlázott. A leszállított áru azonban minőségi hiányt mutatott, mire felperes az értékkevesblet megállapítása végett a tőzsdei szakértőbizottsághoz fordult, amely 8%-os értékkévesbletet állapított meg felperes javára. Az értékkevesblet és a felperes által felszámított egyes költségtételek megítélésére indult a kereset. Alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy felperes eredetileg csak 3% értékkevesblet megtérítését kérte, nincs joga tehát utóbb 8%-ot igényelni. Védekezett azzal, hogy a szakértőbizottság a vételi mintát, amelyet a felek az ügylet megkötésekor pecsételtek, az áru elbírálásánál figyelembe nem vette. Kifogásolta a fi; alatti számlában felsorolt sürgöny és portóköltségek jogosságát, állítván, hogy ezek, mint rezsiköltségek nem háríthatók át a másik szerződő félre. A 2187/1933. Sz. V. számú szakértői véleményből a bíróság megállapította, hogy az alperes által szállított áru minőségének megvizsgálását mindkét peres fél közösen kérte. Ebből az követ-