Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 11. szám

I. évfolyam 11. szám. Megjelenik minden hó elején Budapest, 1933 november 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Felelős szerkesztő: DR. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei h. főtitkár. ,i n A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. emelet címre küldendők JOGGYAKORLAT Eljárási jog 45. Az ügylet megkötésére szóló meghatalma­zás a tőzsdebírósági alávetésre vonatkozó felha­talmazást is magában foglalja oly esetben, ami­kor az illető ügylet kötésével kapcsolatban a tőzs­debírósági alávetés is szokásos. — Mezőgazdasági terményeknek vagóntételekben való adásvételénél a tőzsdebírósági kikötés általában szokásos. Egy vagont kitévő mennyiségű burgonyának vidéki kereskedők közt történő vételénél is szokásos a tőzsdebíróság hatáskörének kikötése. I. Tőzsdebíróság. 1692/1931 Vb. Végzés: A bíróság hatáskörét le­szállítja, a pert e helyütt megszünteti stb. Indo­kaik: Felperes azt adta elő keresetében, hogy alpe­restől az A /. alatti kötlevél szerint 100 mm nyári rózsaburgonyát és 50 mm őszi róizsaburgonyát vásárolt azzal, hogy a burgonyát alperes köteles 1931 szeptember 22-ikén vasútra adni. Alperes szerződésszerű köteleztettségének eleget nem tett, a burgonyát nem szállította le, aminek folytán felperesnek 475 pengő kára származott. Ezen 475 pengőnek, mint tőkének és ezen tőke járulé­kainak megfizetésére kérte alperest kötelezni. Al­peres hatáskör hiánya címén pergátló kifogást emelt, előadván, hogy ő az A •/. alatti kötlevelet sem alá nem írta, sem annak aláírására másnak megbízást nem adott. Felperes ezzel szemben azt állította és kívánta X. Y.-nak a peresített ügyletet közvetítő ügynöknek, alperes megbízottjának ta­nukénti kihallgatásával bizonyítani, hogy alperes nevezettet bízta meg az ügylet létesítésével és a kötlevél aláírásával. A bíróság tényként állapította meg, hogy alpe­res 100 mm nyári és 50 mm őszi rózsaburgonya eladására 1931 szeptember 7-ikón megbízást adott, azonban azt is megállapította az ügynöknek, e tekintetben alperes vallomásával teljesen meg­egyező vallomásából, hogy az alperes őt az A •/: alatti kötlevél aláírására fel nem ha­talmazta, illetve ezzel meg nem bízta, és hogy az A 7- alatti kötlevelet nem alperes, ha­nem a tanú látta el aláírással. A kifejtet­tek szerint, minthogy felperes a bíróság hatás­körét kizárólag az A /. alatti kötlevélre alapí­totta, a bíróság hatáskörét le kellett szállítani, mert a bírói gyakorlat szerint az ügylet megköté­sére szóló meghatalmazás a tőzsdebírósági alá­vetésre vonatkozó felhatalmaizást is magábanfog­lalja ugyan oly esetben, amidőn az illető ügylet kötésével kapcsolatban a tőzsdebírósági alávetés is szokásos, azonban a fent megjelölt mennyiségű burgonyának különösen vidéki kereskedők közt történő vételénél a tőzsdebíróság hatáskörének ki­kötése szokásosnak nem tekinthető. Budapest 1932. évi június hó 8. napján. Vágó József, Hofman Gusztáv, Rotter Zsigmond tőzsdetanácsosok bírák, dr. Engel György jogügyi titkár. II. Budapesti kir. ítélőtábla. P. V. 7208/2/1932. sz. Végzés: A kir. ítélőtábla a tőzsdei választott bíróság végzését megváltoz­tatja, alperes hatásköri kifogását elutasítja, s a tőzsdei választott bíróság hatáskörét megálla­pítja s ezt a bíróságot a per érdemi elintézésére utasítja. Indokok: A tőzsdebíróság tényként meg­állapította azt, hogy alperes 100 mm nyári és 50 mm őszi burgonya eladására, a kereseti ügy­letet megkötő X. Y.-nak megbízást adott. A bírói gyakorlatban megnyilvánuló jogszabály az, hogy az ügylet megkötésére szóló meghatalmazás a tőzsdebírósági alávetésre vonatkozó felhatalma­vást is magában foglalja oly esetben, amikor az illető ügylet kötésével kapcsolatban a tőzsdebíró­sági alávetés is szokásos. Mezőgazdasági termé­nyeknek vagóntételekben való adás-vételénél, amint az a m. kir. ítélőtábla előtt megfordult ügyletekből is megállapítható, a tőzsdebírósági kikötés általában szokásos; a tőzsdebíróság ama megállapításának tehát, hogy a fent megjelölt egy vagónt kitevő mennyiségű burgonyának külö­nösen vidéki kereskedők közt történő vételénél, a tőzsdebíróság hatáskörének kikötése szokásos­nak nem tekinthető, kellő alapja nincsen. Buda­pesten, 1832. évi november hó 7. napján. Dr. Kovács László s. k. kir. ítélőtáblai tanácselnök, dr. Burghardt P. István s. k. bíró előadó, dr. Si­mon Antal s. k. bíró. Anyagi jog 46. Az okirat kiállítása előtt létrejött ellenkező szóbeli megállapodás érvénytelen és bizonyítás tárgyává nem tehető. „Szokványszerű felülfize­tés" kifejezés jelentősége a fajsúlytöbblettel kap­csolatban. Gabonnaeműekre vonatkozó különös szokások 19. §. 637/1933. Vb. ítélet. Indokok: A kereseti elő­adás szerint alperes felperestől az A) alatti köt­levéllel 1933 július 5-ikén 1000 mm 77 kg-os új-

Next

/
Thumbnails
Contents