Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 11. szám

2 TŐZSDEI JOG 11. szám búzát vásárolt 12 pengő 05 filléres áron, szokványszerü felülfizetéssel és térítéssel. Felperes az árút 80 kg-os minőségben leszállította, alperes azonban a kikötött felülfizetésböl 63 pengő 19 fillér megtérítését megdagadta. Ezen 63 pengő 19 fillér tőke és járulékainak megfizetésére irányúi a kereset. Alperest kérte felperest keresetével elutasítani és a perköltségek megfizetésére kötelezni. Védekezésnek lényege az volt, hogy a malmok rendszerint garantált 77 kg-os búzát szoktak vásárolni, 79 kilogrammig felülfizetéssel, 75 kilogrammig pedig visszatérítéssel. A felmutatott tőzsdeügynöki kötjegy szerint a kereseti ügylet is ilyen feltétel mellett jött létre, az alperes tisztviselője azonban a kötlevélben hiányosan „szokványszerü felülfizetés" szót használt és felperes ez alapon követeli a 80 kg-os fajsúly után a felülfizetést, alperes ellenben a kikötésnek megfelelőleg csak 79 kg-os alapon eszközölte a felülfizetést. Minthogy a kereseti körlevelet maga az alperes állította ki, ennélfogva még ha abba hiányosan vagy tévesen írta is a szokványszerű felülfizetés megjelölést, akkor is a kereseti ügylet elbírálásánál csak ezen kötlevél lehet irányadó és az esetleges tévedés vagy hiányos' megjelölés következményeit csakis az alperes viselheti s a kötlevél kiállítását megelőző szóbeli megállapodásra — még ha azt a tőzsdeügynöki kötjegy valószínűsíti is — alperes sikerrel nem hivatkozhatik, mert jogszabály, hogy az írásbeli okirat kelte előtt létrejött ellenkező szóbeli megállapodás érvénytelen s még bizonyítás tárgyává sem tehető. Az átadás előtti értesítés elmulasztására alapított védekezés sem helytálló, mert alperes nem tagadta felperes azon előadását, hogy a duplikáton fel volt tüntetve, hogy minő fajsúlyú árú szállíttatott, de ha nem is volt ez rajt, akkor is kétségtelen, hogy alperes az átadás előtt értesült valamely módon a fajsúlytöbbletről, mert különben nem térítette volna meg 79 kg-ig sem a fajsúlytöbbletet. Budapest, 1933. évi október hó 9. napján. Politzer Sándor, Davidsohn Horace, Dános Ármin tőzsdetanácsosok bírák, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 47. A gyapotfonálra vonatkozó különös szokványok 13. §. III. pont 2. bek. alkalmazása, A kötlevél rendelkezései szerint a dollárban meghatározott vételár készpénzben, vagy 90 napos váltóval fizetendő és a dollár a fizetés napján érvényben lévő newyorki árúárfolyamon számítandó át aranypengőre. A hivatkozott szokványrendelkezés szerint „ha a vevőt készpénzfizetés vagy váltó között választási jog illeti, vagy ha csak váltó köttetett ki, az esetben a váltó legkésőbb a szállítást követő hónap 20. napjáig beküldendő". Az átszámításra irányadó árfolyam a kellő időben átadotí váltók átadási napjának árfolyama. 678/1933. Vb. ítélet. Indokok: Peres felek között a peresített ügylet a 411/1933. számú per irtainál A •/• alatt hiteles másolatban elfekvő és a jelen perben alperes által eredetiben is felmutatott kötlevél szerint jött létre. Ezen kötlevél szerint az ügylet ,,a budapesti árútőzsde általános és gyapotfonálszokványai alapján, a bécsi árútőzsde fonalszokványai külön figyelembevétele mellett, azonban a túloldalon (t. i. a kötlevél túloldalán) részletezett eltérésekkel, illletve kiegészítésekkel" jött létre. A kötlevél második oldalán részletezett „változtatások, illetőleg kiegészítések" nem érintik a budapesti tőzsde gyapotfonalszokványainak a fizetésre vonatkozó rendelkezéseit, nevezetesen ezen szokványok 13. §. III. pontjának 2. bekezdését, mely szerint: „Ha a vevőt készpénzfizetés vagy váltó között választási jog illeti, vagy ha csak váltó köttetett ki, az esetben a váltó legkésőbb a szállítást követő hónap 20. napjáig beküldendő." A bécsi tőzsde fonalszokványai a fizetésre vonatkozólag külön intézkedést nem tartalmaznak. A kötlevél rendelkezései szerint a dollárban meghatározott vételár készpénzben, vagy 90 napos váltóval fizetendő és a dollár a fizetés napján érvényben lévő newyorki árúárfolyamon számítandó át aranypengőre. Alperes a váltókat mindig fizetés gyanánt adta és felperes azokat mindig fizetés gyanánt fogadta el. Alperes a váltókat nem a szállítás, illetve számlázás napján, hanem később, a szállítás napjától a szállítást követő 20. napjáig terjedő időköz valamelyik napján adta át felperesnek. Egy ízben, amikor alperes felperes kívánságára jóval a szállítást követő hó 20. napja előtt adta át felperesnek a váltót, kifejezetten hangsúlyozta, hogy a szokványok fent idézett rendelkezései értelmében váltókat legkésőbb a szállítást követő hó 20. napjáig kell adnia, és az a körülmény, hogy a váltót ez alkalommal felperes kívánságára előbb küldte be, a jövőre nézve precedensül nem szolgálhat. Az alperes által adott váltók aranypengőre szóltak és alperes az átszámítást mindig a tényleges átadás napján érvényben volt newyorki árúárfolyamon eszközölte. Felperes az ellen, hogy alperes a váltókat nem a szállítás, illetve számlázás napján adta, a dollár árfolyamának eséséiig nem tiltakozott. Felperes kereseti igénye kizárólag azon alapul, hogy szerinte alperesnek mindenkor a szállítás, illetve számlázás napján érvényben volt magasabb dollárárfolyamon kellett volna az átszámítást eszközölnie, nem pedig a váltók tényleges átadásának napján érvényben volt — részben — alacsonyabb dollárárfolyamon; a kereseti követelés összege pedig kizárólag a kétféle átszámítási mód közötti különbözetből adódik. A bíróság ezen tényállás mellett alperes védekezését alaposnak találta. Az 1931-ben nyomtatott és 1933 január 10-ikén felhasznált felperesi kötlevélblankettában a budapesti tőzsde gyapotfonalszokványainak alkalmazása kifejezetten kiköttetett, olyannyira kifejetetten, hogy a kötlevél második oldalán részletesen meg vannak jelölve azon eltérések, illetve változtatások, amelyekkel a felek ezen szokványokat alkalmazni kívánják. Ennélfogva ezen szokványok a peresített ügyletre feltétlenül alkalmazandók. Ezen szokványoknak a fizetésre vonatkozó — az általános határozatoktól eltérő — rendelkezései, nevezetesen a 13. §. III. pontjának 2. bekezdése szerint alperes nem volt köteles a váltókat az árú átadásakor az árúszámla ellenében felperesnek átadni, hanem jo^ ^osult volt az átadást a szállítást követő hó 20. napjáig terjedő időszak bármely napján eszközölni. Minthogy pedig alperes a váltókat mindig ezen időszakon belül adta felperesnek és mint-