Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 10. szám - A tőzsdebíróság új eljárási szabályai

4 TŐZSDEI JOG 10. szám 44. Az áru minőségi kifogásolása alapján a vevőt a K. T. 349. §-a értelmében megillető igény, ha a kifogásolás kellő időben megtörtént, beszámítási kifogás alakjában a K. T. 349. §-ában előírt 6 hó eltelte után is sikeresen érvényesíthető. Ha azonban a vevő ezen igény érvényesítése céljából az eladóval szemben a törvényben előírt 6 hó eltelte után pert indított és ezen perben a K. T. 349. §ia alapján elévülés okából elutasíttatott, úgy ezen igény tekintetében res judicata forog fenn és a vevő ezt az igényt többé az ellene az eladó által vételárhátralék címén indított perben beszámítási kifogás gyanánt sem érvényesítheti. 98/1933. Vb. ítélet: A bíróság megállapítja, hogy felperesnek alperes ellen hátralékos vételár fejében 165 pengő 90 fillér tőke és 1931. augusztus 27-től járó 6%-os kamatai erejéig követelése áll fenn; a perköltségek peres felek között kölcsönösen megszüntettetnek. Indokok: A kereseti előadás szerint alperes tartozik felperesnek meg- és átvett búza hátralékos vételára fejében az A.) alatt csatolt könyvkivonatban részletezett 365 pengő 90 fillérrel. Felperes keresetét a per során az alperes védekezésének előterjesztése után 200 pengővel leszállította. Alperes kérte felperest leszállított keresetével elutasítani és a perköltségek megfizetésére kötelezni. Védekezésének lényege az volt, hogy ugyanazon szállításból kifolyólag, amelyből felperes hátralékos vételárkövetelését származtatja, a peres felek között a választott bíróságnál 257/1932. szám alatt per folyt. Ezen pert alperes indította a felperes ellen az alapon, hogy a felperes által szállított, kellő időben kifogásolt, megmintázott és megexpertizált árú minőségi hiánya miatt értékkevesblet és egyéb költségek címén 297 pengő 89 fillér követelése áll fenn. Ezen perben a választott bíróság alperest keresetével elutasította, mert úgy találta, hogy alperes a minőségi hiányból kifolyólag támasztott igényét a K. T. 349. §-ában megállapított 6 hó eltelte után érvényesítette, a kereset tehát elévült. Most alperes ellenkövetelését, amellyel az előbb hivatkozott perben elutasíttatott, beszámítási kifogás útján akarja érvényesíteni a leszállított árú vételára iránt folyó jelen perben, azt vitatván, hogy a kir. Kúria joggyakorlata szerint a vételár iránti perben beszámítási kifogás útján az elévült igény is érvényesíthető. Való, hogy a kir. Kúria (892/1903., 47/1900.) számú ítéleteiben kimondotta, hogy a kifogásolási jog, ha idejekorán megtétetett, az árú vételára iránti perben a K. T. 349. §-ába előírt 6 hó eltelte után is sikeresen érvényesíthető. Ebből a joggyakorlatból azonban csak az következik, hogy alperes elévültként jelentkező igényét, feltéve, hogy arra nézve ítéleti döntés nem történt, a felperes által ellene vételár iránt indított perben beszámítási útján érvényesítheti. Ezt alperes az előző perben keresetének megfelelő módosításával vagy kiegészítésével el is érhette volna. Minthogy azonban alperes az árú minőségi hiányából kifolyólag támasztott kereseti igényével az előző perben már jogerősen elutasíttatott, ennélfogva az alperesi igény tekintetében res judicata forog fenn, alperes ezt r.z igényt többé beszámítás útján sem érvényesítheti, mert ennek megengedhetősége az alperes részére egy burkolt jogorvoslatot jelentene, a bírói ítélettel elutasított igénynek más alapon való érvényesítihetését célzó beszámítási kifogást tehát el kellett utasítani. Budapest, 1933. évi április hó 7. napján. Politzer Sándor, Berger Mór, Weisz János tőzsdetanácsosok bírák, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. IRODALOM A Magyar Biztosítási Évkönyv jubiláris évfolyama A magyar biztosításügy irodalmában hézagpótló standardmunkává fejlődött a Magyar Biztosítási Évkönyv, amelynek a napokban jelent meg a jubiláris 25-ik évfolyama. A Magyar Biztosítási Évkönyv jubiláris évfolyama a szokottnál is gazdagabb tartalommal jelent meg. Jól bevált beosztásában az Évkönyv három részre oszlik és pedig az első rész tartalmazza a biztosításügy céljait szolgáló intézmények ismertetését, az érvényben lévő rendeleteket és törvényeket, a Felügyelő Hatóság működéséről szóló jelentést és a legújabb adó- és illetékügyi rendeleteket, amely utóbbiak közül különös figyelmet érdemel Ernyey Béla dr. alapos ismertetése a biztosító vállalatok minimális társulati adójáról. Az Évkönyv második része a Magyarországon működő bel- és külföldi biztosító társaságok ismertetését, mérlegszámláit, nyereség- és veszteségszámláit tartalmazza, egyszersmind minden társaságra vonatkozólag a kompaszszerű adatok hiteles szövegével, úgyhogy az Évkönyv ezen részéből könnyen tájékozódhatik az olvasó a nálunk működő biztosító társaságok helyzetéről, vagyoni viszonyairól és üzleti fejlődéséről. Az Évkönyv 'harmadik részében foglaltatnak a tudományos értekezések, cikkek, és pedig Altenburger Gyula dr.-nak a biztosítási és nyugdíjegyesületekről szóló cikke, Berliner Vilmos dr.-nak, a Phönix életbiztosító társaság igazgatójának valósággal tanulmányszámba menő ismertetése Középeurópa biztosítási helyzetéről a háború után, Külley Bhorer Viktor dr. ítélőtáblai tanácselnök felsőbírósági jogeseteket tárgyaló cikke, Goldziher Károly dr. műegyetemi magántanár, Lewin kölcsönértékelési képletének elméletét ismerteti. A létszámcsökkentéssel kapcsolatos jogi kérdéseket fejtegeti Schwartz Tibor dr. törvényszéki bíró, a tűzbiztosítás főbb eredményeit ismerteti dr. Hajdrik Sándor, a biztosítás fejlődésének irányait dr. Sós Ernő, a nyugdíjszámítások módosításáról ír Juvancz Ireneus, a biztosítási joggyakorlat újabb eseteit közli és ismerteti dr. Hegyi Gyula budapesti ügyvéd, a nem teljesen egészséges emberek életbiztosításának kérdését taglalja dr. Halmi István főorvos; biztosítási felügyeleti jogeseteket ismertet dr. Ernyei Béla; a magyar tűzviszontbiztosítás pénzügyi oldalait világítja meg Balázs József. A magyar biztosításügy 1932/33. évi krónikája fejezi be az Évkönyv jubiláris évfolyamát, melynek ára 12 pengő és megrendelhető a Biztosítási és Közgazdasági Lapok kiadóhivatalánál, Budapesten, VI., Vörösmartyucca 43. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)