Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 9. szám - A határidőüzlet tárgyában 1926. június 10-én 4083 sz. alatt kiadott tőzsdetanácsi hirdetmény és az 1930. évi XXII. t. c. (bolettatörvény) IV. fejezete közötti viszony

I. évfolyam 9. szám. Megjelenik minden hó elején Budapest, 1933 szeptember 1 TŐZSDE A KERESKEDELMI JOG MELLEKLETE Felelős szerkesztő: DR. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei h. főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. emelet címre küldendők X A határidőüzlet tárgyában 1926. június 10-én 4083 sz. alatt kiadott tőzsdetanácsi hirdetmény és az 1930. évi XXII. t. c. (bolettatörvény) IV. fejezete közötti viszony. A tőzsdei határidőüzletet az 1930. évi XXII. t. c. életbeléptét megelőző időben a tőzs dei árúüzleti szokások IX. fejezete és — különösen a határidőüzletek kötésére jogosítottak körét és a játékkifogást illetőleg — a tőzsdetanács 4083/1926. sz. alatt megjelent hirdetménye szabályozta. Az 1930:XXII. tc. 4. fejezete ,,a gabonaneműek, vagy gabonaneműekből származó malomipari termékek tekintetében kötött határidőügyletek" jogviszonyait, különösen az ily ügyletek érvényességének feltételeit újra szabályozta. Miután a tőzsdei szokások szerint búzán és rozson kívül elvileg zab, árpa, tengeri, olajmagvak, szilva és szilvaíz is képezhetik határidőüzlet tárgyát és miután a tengeriben a legutóbbi években tényleg volt is határidőüzlet, nyilvánvaló, hogy a joghelyzet más és más az egyes cikkek szerint. Nem lehet feladatunk az egész joganyag ismertetése,* pusztán a játékkifogásra és a határidőüzletben résztvevők körének meghatározására vonatkozólag kiadott fenthivatkozott tanácsi hirdetménynek és a bolettatörvény IV. fejezetének egymáshoz való viszonyát óhajtjuk ehelyütt röviden szembeállítani. I. Míg a tőzsdetanácsi hirdetmény a „tőzsdetanácsnak" mint a tőzsdei választott bíróság teljes ülésének azt az akaratát fejezte ki, hogy a tőzsdebíróság a határidőügyletek kötésére adott megbízásokból a megbízó és megbízott között felmerülő perekben a hirdetményben kifejezett elveket fogja alkalmazni, ehhez képest hatálya annyiban volt, amennyiben az egyes ügyekre megalakult tanács hajlandó volt a tőzsdetanács ezen hirdetményében kifejtett elveket alkalmazni és * Lásd )dr. Kende Ernő: Határidőügyletek, Tébe könyvtár 634. és Közgazdasági Enciklopédia. míg a tanácsi hirdetmény a rendes bíróságot egyáltalán nem kötötte, addig a hivatkozott törvény nemcsak a megbízó és megbízott közötti viszonylatban, hanem a tőzsdei határidőügylettel kapcsolatban minden viszonylatban és minden bíróság által alkalmazandó. A törvény hatálya tehát alakilag (a szankcióra nézve) és tartalmilag: a rendelkezések hatályának körére nézve tágabb körű. II. A törvény ugyanakkor, amikor megengedi bizonyos feltételek mellett a tőzsdei határidőügyletek kötését, a szerződés tárgyi feltételeire nézve (kötésegység, felmondás, szállítás stb.) azt írja elő, hogy azokat a tőzsdetanács a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával állapítja meg, ami azt jelenti, hogy a tőzsdetanács a határidőügyletek szabályozására vonatkozólag teljes autonómiát nem élvez, — másrészt a törvény maga újra szabályozza az ügyletkötés személyi előfeltételeit. A törvény az ügyletkötés személyi előfeltételeit, első tekintetre a hirdetménnyel hasonlóan, alapos vizsgálat után kitünőleg attól lényegesen eltérően szabályozta. 1. A hirdetmény a) pontja a 43. §. 1. pontjával lényegileg egyezik. (Közhatóságok stb. képviselői.) 2. Míg a hirdetmény b) pontja szerint elég, ha a megbízó valamely tőzsdének tagja, addig a törvény szerint az szükséges, hogy az ügyletkötő fél bármely belföldi tőzsdének legyen tagja. 3. Míg a hirdetmény szerint minden bejegyzett kereskedő, addig a törvény szerint csak oly bejegyzett kereskedő köthet ily ügyleteket, akinek üzletkörébe tartozik a gabonaneműekből származó malomipari termékek vétele és eladása. 4. Míg a hirdetmény szerint 600 kat. holdnyi területen való gazdálkodás, addig a törvény szerint 100 kat. holdnyi területen való gazdálkodás az előfeltétel. A miniszteri indokolás szerint a törvény szándékosan szállítja le ezt a 600 holdas határt 100 holdra, abból a célból, hogy ,,a gaz-