Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 1-2. szám

4 TŐZSDEI JOG 1—2. szám tott bíróság a Di\ M. H. tanukénti kihallgatását is, mert az ezzel a tanúval bizonyítani kívánt körülmény az 1881 :LIX. t.-c. 94. §-ának b. pontja alapján megállapított hatáskör szempontjából jelentőséggel nem bír és tekintve, hogy K. I. tanú, vallomása szerint nem emlékezett arra, hogy a kereseti ügyletet a tőzsdén, avagy az irodájában kötötte, ha mondotta is volna a tanú Dr. M. H.-nak, hogy az ügylet nem a tőzsdén jött létre, ez az emlékezetbeli bizonytalanság egymagában véve a K. L tanú vallomása megbízhatatlan voltát nem állapítaná meg. Budapest, 1931 aug. hó 4-én. Ury Lajos ítélőtáblai tanácselnök; Balásfalvi Kiss Jenő bíró, előadó; Glatz Ede bíró. E. A tőzsdebíróság ténymegállapításának felülvizsgálata. Uj tényállás megállapítása a tőzsdebírósági eljárás során becsatolt levelezés és az ott kihallgatott tanú vallomásának mérlegelésével. Budapesti Tábla. P. V. 5539/1927. sz. Végzés: A kir. ítélőtábla a választott bíróság végzését feloldja, stb. Indokolás: A választott bíróság azon az alapon adott helyt az alperes pergátló kifogásának, mert a kereset alapjául szolgáló ügyletek megkötésénél közbenjárt F. és Tsa cég, illetve ennek tagja: F. Gy. nem volt az eladónak az ügylet megkötésére meghatalmazott megbízottja és így azon okból, hogy a most nevezett a tőzsdeteremben létesítette a felperessel az ügyleteket, a választott bíróság hatásköre nem állapítható meg, továbbá, mert az ügylet megkötésére meg nem hatalmazott F. és Tsa cégnek az A. és B. alattiakban foglalt, a tőzsdebíróság hatáskörének alávetésére vonatkozó nyilatkozata az alperest nem köti és így ez a nyilatkozat sem szolgáltat alapot a választott bíróság hatáskörének megállapítására. Úgyde a F. Gy. tanú által bemutatott az alperestől számlázottnak vitatott A. alatti levélben az alperes kijelentette, hogy a május 10-én kelt és kézhez vett kötlevél összes feltételeit, a hajóra vonatkozó feltétel kivételével, elismeri és a felpereshez intézett D. alatti levélben a felperest is értesítette arról, hogy a május 10-én F. és Tsa útján neki eladott árut címére elküldte; a B. alatti kötlevélbeli ügyletet illetően pedig a tanú által C. alatt bemutatott táviratnak és a B. alatti kötlevélnek a tanú vallomásával egybevetett tartalma arra mutat, hogy a tanú a június 6-án feladott távirat vétele után állította ki a kötlevelet és a távirat azt tartalmazza — 325 — rendben, szerdára kérek dispoziciót. Ezek az adatok arra engednek következtetést, amennyiben azok valóban az alperestől származnak, hogy az alperes az A. alatti kötlevélbeli ügyletet a kötlevél vétele után az ö nevében és részére kötöttnek elismerte, a B. alatti kötlevélbe foglalt ügyletet pedig a kötlevél vétele előtt már elfogadta, továbbá, hogy az első ügylet alapján az árut a felperes címére el is küldte, az utóbbi ügylet tekintetében pedig az áru felől rendeüc-ezést kért. A bírói gyakorlat értelmében ily tények és nyilatkozatok az illető félre azt a jogi következményt hárítják, hogy az ügylet a kötlevelekbe foglalt összes feltételekkel, tehát az alávetést tartalmazó kikötéssel is részéről elfogadottnak tekintetik. Áll ez a B. alatti kötlevél szerint létesült ügylet tekintetében is azért, mert úgy az A. alatti már kézhez vett kötlevél, mint a kérdéses üzletágban éppen a választott bíróságnak több perből ismeretes megállapítása szerint általánossá vált ama gyakorlat alapján, hogy ily ügyleteknél az alávetés szokásos, az alperes előtt nem lehetett kétséges, hogy a B. alatti szerint létesült ügylet is az alávetés feltételével köttetett. Ily körülmények közt azonban az A. és B. alatti kötlevelekbe foglalt ügyletek létesülésének összes, ezek közt a választott bíróság indokolásában is felemlített, de meg nem vizsgált részleteire is kiterjedő ténymegállapítás nélkül az alperes pergátló kifogása felől alapos határozat nem hozható. Ennélfogva a kir. ítélőtábla a felperes felfolyamodásának helyt adva, a választott bíróság végzését feloldotta, ugyanazt a bíróságot további szabályszerű eljárásra, annak eredménye alapján a tényállásnak a kifejtettek értelmében leendő megállapítására és újabb határozat hozatalára utasította. Budapest, 1927. évi május hó 30. napján. Dr. Neuhold Ferenc, a tanács elnöke; Dr. Kecskeméti Emil bíró, előadó; Dr. Burghardt István bíró. 4. Gazdasági tisztviselő hatásköre. (Lásd 1900: XXVII. t.-c. 2. §. is!) Vélelem a gazdaság bélyegzőjének használata alapján. Gazdasági termények adásvételi ügyleteinél a tőzsdebíróság hatáskörének kikötése szokásos. (Állandó gyakorlat; lásd a Tábla P. V. 7208/1932. sz. végzését az 1692/1931. Vb. ügyben.) Az áru átvételével a vevő a kötlevél feltételeit egész terjedelmében, tehát a tőzsdebírósági kikötésre vonatkozó részében is elfogadta. Nem szükséges, hogy a tőzsdebíróság hatáskörének kikötését tartalmazó okirat a Pp. 317. §-ában foglalt kellékeknek megfeleljen. Tőzsdebíróság. 1324/1931. V. b. Végzés: A bíróság hatáskörét megállapítja. Indokok: Alperesek az alapon emeltek hatásköri kifogást, mert a C) alatti kötlevelet aláírt K. H., aki alpereseknek t i gazdaságában kisfizetésű hivatalnok volt, ebben a minőségében nem volt jogosítva a kötlevélbeli ügyletet megkötni és a tőzsdebíróság hatáskörét kikötni és külön meghatalmazást sem kapott az ügylet megkötésére és a tőzsdebíróság hatáskörének a kikötésére. Felperes ezzel szemben állította, hogy K. H. az alperesek gazdaságában főintézőként van alkalmazva, aki azelőtt is mindig kötött hasonló ügyleteket az alperesek nevében felperessel ® ő is intézte a gazdaság nevében felperessel a levelezést, alperesek pedig mindig teljesítették az általa létesített ügyleteket, ahogy a C. alatti kötlevélben megrendelt búzakorpát is átvették, sőt a D. alatti szerint elsőrendű alperes fizetést is igért. Szükség esetén kérte K. H.-t a fentiekre tanuként és I. r. alperest eskü alatt kihallgatni. A bíróság mellőzhetőnek találta a felperes által indítványozott ezen bizonyítást, mert abból a körülményből, hogy K. H. a C. alatti kötlevél aláírásánál az alperesek gazdaságának a bélyegzőjét használta, is megállapíthatónak találta azt, hogy nevezett az alperesek gazdaságában egyszerű gazdatisztnél nagyobb jogkört töltött be és hogy jogosítva volt a gazdaság részére nagyobb mennyiségű búzakorpának megrendelésére és az ilyen megrendelésekkel rendszerint vete járó tőzsdebírósági hatáskör kikötésére, amely megállapításban a bíróságot megerősi az az alperesek által beismert ténykörülmény, hogy az ügylet teljesedésbe ment, amennyiben alperesek gazdasága a korpát átvette, ezzel tehát alperesek utólag mindenesetre jóváhagyták és a magukénak elismerték a C. alatti kötlevélbeli megrendelést s így a kötlevél egész terjedelmében, tehát a tőzsdebírósági kikötésre vonatkozó részében is, kötelezi alpereseket. Ehhezképest a pergátló kifogás elvetésével a hatáskört az 1881 :LIX. t.-c. 94. §-ának d) pontja alapján meg kellett állapítani. Budapesten, 1931. évi október hó 13. napján. Auer Róbert, Schmidt Richárd, Vágó