Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 7-8. szám - A tőzsdetanács felterjesztése a m. kir. kormányhoz a 4550/1931. M.E. sz. rendelet 5. §-ában szabályozott perfelfüggesztés intézményének megszüntetése tárgyában

6 TŐZSDEI JOG 7—8. szám kötéssel szemben állanak fenn olyan okok, amelyek folytán ez a kikötés az általános szabályok szerint érvénytelen, vagy hatálytalan." A m. kir. Kúria leiperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja, stb. stb. Indokolás. Peres felek között a m. kir. Kúria előtt tett egyező előadásuk szerint 1928 november 26-án a 2. sorszámú jegyzőkönyvhöz Ax. :/: a. csatolt okiratban foglalt megállapodás létesült, amelynek 22. §-a értelmében a megállapodásból felmerülhető minden vitás kérdés elbírálására a Pp.-ben szabályozott választottbirói eljárást kötötték ki. Az állandó birói gyakorlat értelmében ennek az irásba foglalt, így a Pp. 767. §-ának megfelelő választott bírósági kikötésnek érvényessége és hatályossága nem esik össze szükségképpen az Ax. :/: a. magánjogi alapszerződés érvényességével és hatályosságával, annak dacára sem, hogy azt a felek a magánjogi alapszerződéssel egyidejűleg kötötték és egy közös okiratba foglalták, mert a természeténél fogva perjogi jellegű és a magánjogi alapszerződéstől különálló választott bíráskodási kikötés általában véve csak akkor érvénytelen vagy hatálytalan, ha magával a választott bíráskodási kikötéssel szemben állanak fenn olyan okok, amelyek folytán ez a kikötés az álalános szabályok szerint érvénytelen vagy hatálytalan. Az az esetleges körülmény, hogy az adott esetben az Ax. :/: a. magánjogi alapszerződésnek érvénytelensége vagy hatálytalansága — amely szerződésből eredő minden vitási kérdésre peres felek a választott bírósági eljárást kikötötték — jogszerűen vitatható, a választott bíráskodási kikötésre vonatkozó jogügylet jogi hatályát egymagában nem érinti. Következésképpen — magát a választott bíráskodási kikötést közvetlenül érintő érvénytelenségi vagy megtámadási okok hiányában — a felperesnek az a felülvizsgálati érvelése, hogy az Ax. :/: a. alapszerződés érvénytelensége az abban foglalt választott bíráskodási kikötés érvénvtelenségét is maga után vonja, nem helytálló. Kúria, 1933 április 27. P. IV. 257/1933. Anyagi jog 33. Ha a kötlevélben egy földrajzi hely mellett „Frachtfrei" vagy „paritás" kifejezések szerepelnek, ügy kétség esetén a feladóállomást kell teljesítési hely gyanánt tekinteni. Ha a teljesítési hely a feladóállomás, úgy a kereskedelmi törvény 344. §-ának első bekezdése értelmében az a veszély, amely az árút útközben érte, a vevőt terheli, kivéve, ha az eladót a berakás tekintetében gondatlanság terhelné, nevezetesen, ha az eladó sérült vagónba rakta volna be az árút. 1204/1931. Vb. Ítélet. Indokolás: A kereseti előadás szerint felperes alperesnek az A) alatti kötlevél alapján eladott és szállított 14.300 kg. szerződésszerű répamagot, amelynek vételárából alperes 117 dollár megfizetését azon az alapon tagadta meg, hogy az árú útközben beázott és 21 zsák répamag hasznavehetetlenné vált. Minthogy felperes kifogástalan vagónba rakta be az árút és a vasút azt a feladóállomáson minden kifogás nélkül átvette, minthogy a K. T. 344. §-a szerint felperes azért a veszélyért, amely az árút fuvarozás közben éri nem felelős, ennélfogva felperes a hátralékos vételár megfizetését jogosan követelheti. A 117 dollár tőke és járulékainak megítélésére irányul a kereset. Alperes kérte felperest keresetével elutasítani és a perköltségek megfizetésére kötelezni. Védekezésének lényege az volt, hogy miután a teljesítési hely Budapest volt és az árú nem az ő, hanem a felperes megbízottjának r.-t. címére érkezett Budapestre, ennélfogva a K. T. 344. §-a alkalmazásba nem jöhet. De nem felel alperes az árúnak útközben ért veszélyéért a jelen esetben azért sem, mert a 2. alatt csatolt tényálladéki jegyzőkönyv szerint a kár oka a kocsi hibás oldaldeszkázása, vagyis olyan hiba volt, amely már az árú berakásakor fennállott, aminthogy a magyar államvasútak igazgatósága a 3. alatt csatolt átírat szerint az r.-t. által megreklamált kártérítési kérelmet azzal utasította el, hogy a feladó kötelessége volt az általa végzett berakás céljából a rendelkezésre bocsájtott kocsit megvizsgálni. Végül előadta azt is, hogy a répamag megromlásából nem a felperesnek, hanem alperesnek volt kára, amennyiben alperes a . . . . . . . . r.-t.-nak drágábban adta el az árút, elesett tehát az elmaradt haszontól, másrészt kénytelen volt bonifikációt adni. Ez a kára 726 P 35 fillért tesz ki azon 166 pengő 15 fillér levonása után, amelyet a MÁV igazgatósága az r.-t.nak méltányosságból kiutalt s amit az r.t.-tól az alperes megkapott. Ellenkövetelésébe a felperes javára netán megítélendő követelést beszámítani kérte, a többlet erejéig azonban nem emelt viszontkeresetet, hanem csak jogfentartással élt. A bíróság a kereseti kötlevélnek azon kitéparitás Lawoczne kikötéssel, megállapította, hogy a teljesítési hely Podwoloczyska, vagyis a feladóállomás volt, mert paritásos állomás megnevezésénél teljesítési hely gyanánt a feladási helyet kell venni. Minthogy tehát a teljesítési hely nem Budapest, hanem a feladóállomás volt, ennélfogva a kereskedelmi törvény 344. §-ának első bekezdése értelmében az a veszély, mely az árút útközben érte, az alperest terhelte, kivéve ha felperest a berakás tekintetében gondatlanság terhelné, nevezetesen, ha felperes sérült vagónba rakta volna be az árút. Ezt az utóbbi tényt azonban alperes a felperes tagadásával szemben bizonyítani nem tudta. Egyébként is az idevonatkozó teljes tényállást csakis abban a perben lehetett volna kideríteni, amelyet a címzettként megjelölt közraktár, illetve az ő cessziója alapján az alperes megbízásából eljáró r.-t. indíthatott volna az államvasútak igazgatósága ellen. Az alperes, illetve megbízottjának, az r.-t.nak a kártérítés tekintetében beadott reklamációját a vasút elutasította, ennélfogva alperesnek annál is inkább meg kellett volna indítani azt a kártérítési pert a vasútak ellen, mert 1931 június 16-án ajánlva feladott, 10 :/: alatt csatolt levél szerint alperes közölte felperessel, hogy amennyiben a hó 25-ikéig felperestől választ a tekintetben nem kap, hogy a vasútak által méltányosságból tett egyességi ajánlatát el nem fogadja, úgy a vasutakat be fogja perelni. Tekintettel arra, hogy alperes sem a vasutakat be nem perelte, sem a fuvarlevelet a megfelelő cesszióval a per