Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 7-8. szám - A tőzsdetanács felterjesztése a m. kir. kormányhoz a 4550/1931. M.E. sz. rendelet 5. §-ában szabályozott perfelfüggesztés intézményének megszüntetése tárgyában

7—8. szám TŐZSDEI JOG 7 megindítása végett felperesnek át nem adta, en nélfogva maga alperes tette lehetetlenné, hogy a teljes kár a vasutakkal szemben érvényesíthető legyen, így felperesnek a visszatartott és összegszerüleg nem vitás hátralékos vételárkövetelését kifizetni tartozik, anélkül, hogy ebbe az árú megázása folytán szenvedett kárát beszámíthatná. Budapest, 1933. évi május hó 12. napján, Politzer Sándor, Berger Mór, Weisz János tőzsdetanácso sok bírák, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 34. A kötlevélnek ezen kikötése „az árú esetleg értékkevesblettel is átveendő a szokványok keretén belül", nem tartalmaz eltérést a szokványok 54. §-ától, sőt ellenkezőleg, hangsúlyozottan utal arra. Ily esetben, ha a szakértőbizottság oly értékkevesbletet állapít meg, amely a szokványokban előírt azon mértéket, amely mellett az árú megfelelő árleengedés mellett még átveendő, meghaladja, a vevő az árú átvételét jogosan tagadhatja meg. [Az ítélet érdekesen magyarázza az árúüzleti szokások 54. §-ának és a 6352/T/1926. sz. alatt kibocsátott hirdetménynek egymáshoz való viszonyát. A szokványok 54. §-a az értékkevesblet melletti átvétel kötelezettségének feltételeit szabályozza általánosságban. A 6352/T/1926. szám alatti hirdetmény megállapítja, hogy mikor a kötlevél ezen kifejezéseket tartalmazza „értékkevesblettel átveendő", az árút akkor is át kell venni — amennyiben az egészséges —, ha az értékkevesblet meghaladja a szokásokban megállapított határt. A most közölt ítélet a 6352/T/ 1926. sz. hirdetmény által szabályozott kivételes kikötés alól kieső újabb kivételt szabályoz, amikor a szerződési kikötésben „értékkevesblettel átveendő" szavak mellett e szavak is szerepelnek „a szokványok keretén belül". Ez utóbbi szavak a jogviszonyt visszatérítik az általános szabály, az 54. § alá.] 46/1933. Vb. ítélet. Indokok: Az :/: alatti kötlevél szerint az árú esetleg kevesebb értékkel is átveendő „a szokványok keretén belül". Ezen kikötés nem tartalmaz eltérést a szokványok 54. §-ától, sőt ellenkezőleg hangsúlyozottan utal arra. Ennélfogva, minthogy a szakértőbizottság azt állapította meg, hogy a szóbanforgó 125 mm. sörárpa értékkevesblete mázsánként 1 pengőt, vagyis 8.5%-ot tesz ki, az alperes ezen árú átvételét jogosan tagadta meg. Igaz ugyan, hogy az expertiz nem felperes és alperes között, hanem alperes és a N. N. között tartatott, azonban alperes eskü alatti vallomása szerint — amelyre vonatkozólag a peres felek nem kívánták alperes megesketését és amelyet a bíróság is esküvel való megerősítés nélkül is valónak fogadott el — rnaga felperes kívánta, hogy költségkímélés végett csak alperes és alperes vevője között tartassék expertiz és így annak eredménye ránézve is irányadó. Ehhez képest felperes árkülönbözeti követelése alaptalan, és keresetének erre irányuló része elutasítandó volt. Budapest, 1933. évi május hó 31. napján. Davidsohn Horace, Glück Jenő, dr. Latzkó Vilmos tőzsdetanácsosok, bírák; dr. Engel György titkár. 35. Bár ha a kötlevélben a feladásra nézve van csak kikötés: „a hivatalos hajózás megnyitása után három héten belül berakandó" és megállapítható, hogy az eladó az árút a kikötött időben adta fel, mindazonáltal az eladó a szokásos szállítási időtartam megtartása tekintetében is tartozik kellő gondosságot kifejteni. Ha tehát az uszály, amelybe az árú berakatott, az eladónak betudható okokból 15 napig vesztegel és így a szállítási időtartam túlhosszú időre tolódik ki, úgy a vevő az árút szállítási késedelem miatt nem köteles elfogadni. 365/1933. Vb. Ítélet. Indokok: A kereseti előadás szerint felperes alperestől 1933 január hó 5-ikén 2000 mm. fehér lófogú tengerit vásárolt 100 dináros egységáron, amely a hivatalos hajózás megnyitása után három héten belül volt berakandó. Az áru kellő időben berakatott és útnak indíttatott, alperes azonban Bécsben az árúval mindenféle felperesre nem tartozó manipulációkat végzett, úgy, hogy ott az uszály 1933 március 31-től április 15-ikéig vesztegelt és az árú csak 1933 április 26-ikán érkezett meg. Az uszály I. és IV. számú kamráiban lévő körülbelül 800 mm. tengeri teljesen elromolva, nedvesen, melegen és dohosán érkezett meg, úgy hogy a felperes vevője N. N. würzburgi cég az átvételt megtagadta. Alperes ezt a mennyiséget vissza is vette és utánszállítást ajánlott fel, amit azonban felperes a tőzsdei árúüzleti szokásokra való tekintettel nem volt hajlandó elfogadni. Utóbb jogfentartással megállapodtak abban, hogy az utánszállított mennyiségből mintát pecsételnek és a választottbíróságra bízzák annak eldöntését, hogy van-e helye utánszállításnak, és ha igen, az megfelel-e a szerződéses minőségnek. A kereseti kérelem arra irányult, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy felperes a 800 mm. tengerit szállítási késedelem miatt átvenni nem köteles, hogy utánszállításnak a tőzsdei árúüzleti szokások szerint helye nincs, állapítsa meg továbbá az 1200 mm. tengeri értékkevesbletét. Alperes kérte felperest keresetével elutasítani és a perköltségek megfizetésére kötelezni. A bíróság a felek egyező előadása alapján tényként állapította meg, hogy alperes az árút a kötlevélben kikötött időben adta fel, amennyiben az árút tartalmazó uszály a hivatalos hajózás megnyitásától számított három héten belül Novisadból elindíttatott!, az március 24-ikén már Budapesten volt és március 31-ikén megérkezett Bécsbe. Alperes nem volt jogosítva az uszályt Bécsben 1933 március 31-ikétől április 15-ikéig visszatartani, amely eljárásával okozta azt, hogy az árú csak 1933 április 26-ikán érkezett meg a rendeltetési helyre, Begensburgba. A kötlevélben csak a feladásra nézve van kikötés, nem pedig a szállítási határidő időtartamára; kétségtelen azonban, hogy alperes az árú szállítási időtartama tekintetében is kellő gondosságot tartozott kifejteni, mert figyelemmel az árú természetére, tudnia kellett, hogy annak normális viszonyoknak megfelelő időpont alatt a rendeltetési helyre kell megérkeznie. Minthogy azonban az uszálynak 15 napig ok nélküli vesztegelése folytán a szállítási időtartam túlhosszú időre tolódott ki, az árút, mint elkésetten szállítottat, felperes nem volt köteles elfogadni. Felperes ezt az elkésetten