Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 1-2. szám

1—2. szám TŐZSDEI JOG A bíróság hatáskörét megállapítja és utasítja alperes érdemi védekezésének előterjesztésére. Indokok: Al­peres az alapon kérte a hatáskör leszállítását, hogy a keresethez csatolt kötlevelet alá nem írta, magát a tőzsdebíróság hatáskörének soha alá nem vetette. A bíróság az alperes tagadásával szemben felperes ké­relmére elrendelte X. Y. tanukénti, valamint felek eskü alatti kihallgatását. Ezen tanúvallomásokkal a bíróság annyira valószínűsítve látta felperes előadá­sát, hogy kiegészítő bizonyítékul elrendelte felperes eskü alatti kihallgatását s a tanuk és a felperes eskü alatti kihallgatása alapján tényként állapította meg, hogy alperes a kereseti kötlevelet aláírta s annak ellenpéldányát magánál tartotta. Minthogy pedig ezen kötlevélben a választott bíróság hatásköre az össze­köttetés egész folyamára, tehát visszamenőleg is ki van kötve, minthogy az alperesi aláírás valódiságá­nak beigazolása folytán ez a hatásköri kikötés az 1881 :LIX. t.-c. 94. §-ának b.) pontjában előírt köve­telményeknek megfelel, minthogy a keresethez csatolt könyvkivonatból megállapítható az üzleti összekötte­tés szakadatlan volta is, a hatáskört meg kellett álla­pítani. Miután peres felek az érdemi tárgyalásnak a felfolyamodás jogérvényes elintézéséig való felfüg­gesztését kérték, a bíróság ezt az eljárási szabályok 25. §-a alapján felfüggesztette. Budapest, 1927. évi április hó 1. napján. Braun Arnold, Keller Antal, Engel Ernő tőzsdetanácsosok; Dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. Budapesti Tábla. P. V. 5351/1927. Végzés; A kir. ítélőtábla a választott bíróság végzését helybenhagyja Indokolás: A megtámadott végzést indokainál fogva és a felfolyamodásban felhozottakra tekintettel még a következő okokból kellett helybenhagyni: A válasz­tott bíróság az eljárás szabályai 26. §-a értelmében a felek által felhozott bizonyítékokat szabadon mérle­geli. Következőkép ténymegállapítása amiatt, hogy a felperes által felhívott tanuk vallomásaival a felpe­res vallomását annyira valószínűsítve látta, hogy az alpex-es részéről megnevezett tanú kihallgatásának mellőzésével a felperes vallomását fogadta el bizonyí­tékul és vette alapul a tényállás megállapításánál, meg nem támadható. A felfolyamodás ide vonatkozó támadása tehát nem volt figyelembe vehető. Az el­járási szabályok 28. §-a értelmében a választott bíró­ság belátása szerint határozza meg, vájjon a tanú vallomásának eskütétel nélkül is bizonyító erőt tulaj­donít-e? E szabály folytán nem szolgálhat a támadás alapjául az a körülmény sem, hogy a választott bíró­ság a kihallgatott tanuk vallomását azok megesketése nélkül is elfogadta a felperes vallomásait valósínűsít­hető részbizonyítéknak. 1927. V. 25. Dr. Neuhold tanácselnök; Dr. Kecskeméti előadó, ítélőtéblai bíró. (Lásd a Dr. Kende Ernő által a Fodor Kompasz 482. oldalán közölt eseteket is.) B. Levelet a kir. tábla az elsőbíróságtól eltérő módon értelmezhet. Budapesti Tábla. P. V. 1015/1932. sz. Végzés: A kir. ítélőtábla a tőzsdei választott bíróság végzé­sét abban a részében, amelyben a pert II. r. al­peressel szemben hatáskör hiányából megszüntette, helybenhagyja. Ugyanazt a végzést egyéb részében megváltoztatja, a tőzsdei választott bíróság hatás­körét I. r. alperessel szemben megállapítja s ugyan­azt a bíróságot a per érdemi elintézésére utasítja. Indokok: Az F/l. és F/3, alatti levelezőlapok tartal­mából, valamint E. V. tanúnak ezen levelezőlapok tartalmával támogatott vallomása alapján az a tény volt megállapítható, hogy II. r. alperes a kérdéses ügyletnek I. r. alperes nevében leendő megkötésére megbízást adott E. V.-nak. Az F/3, alatti levelezőlap tartalmából ugyanis nem az állapítható meg, hogy I. és II. r. alperes közt csupán levélváltás folyt le babeladásra vonatkozólag, hanem ebben a levelezőlap­ban I. r. alperes azt írja, hogy megbeszélte a bátyjá­val, II. r. alperessel, hogy adjon el egy vaggon babot. Ebben a kijelentésben pedig annak a beismerése fog­laltatik, hogy I. r. alperes a bab eladására II. r. al­peresnek megbízást adott. Ezt a megbízást II. r. al­peresnek joga volt tőzsdeügynök útján foganatosítani. Minthogy pedig az ügyletet E. V. tőzsdeügynök I. r. alperes nevében felperessel a per adatai és pedig E. V. és H. I. vallomása szerint a tőzsdeteremben kötötte meg, a tőzsdebíróság hatásköre az 1881 :LIX. t.-c. 94. §. a.) pontja alapján megállapítandó volt, annál is inkább, mert az a kérdés, hogy a II. r. al­peres megbízói körét túllépte-e s az általa, illetve E. által I. r. alperes nevében megkötött ügyletből szár­maztak-e I. r. alperesre kötelezettségek, nem a hatás­kör kérdésére, hanem a per érdemére tartozik. Budapesten, 1932. évi március hó 22. napján. Dr. Kovács László tanácselnök; Dr. Burghardt P. István előadó; Dr. Simon Antal ítélőtáblai bíró. Hasonló döntés a P. V. 5539/1927. sz. alatt 2175/ 1926. V. B. sz. ügyben, P. V. 11268/1932. alatt 775/ 1932. V. B. sz. ügyben. C. A tőzsde bíróság ténymegállapítását, ha a tény­megállapítás nincs megtámadva, a tábla nem vizs­gálja felül. Budapesti Tábla. P. I. 3156/1928. sz. Végzés: A kir. ítélőtábla a felfolyamodásnak nem ad helyt. Indokolás: Az eljárt választott bíróságnak megállapí­tása szerint a peres ügyletek tekintetében a közbenső regulálások alkalmával az elszámolások a felek közt minden kifogás nélkül megejtettek. Ebből a tényből, amelyre vonatkozó megállapítás támadás tárgyává nem tétetett, a választott bíróság azt a helyes kö­vetkeztetést vonta le, hogy ezzel az alperes cég az ügyleteket sajátjának ismerte el, amely elismerés ki­terjed az ügyletek összes feltételeire, így a hatásköri kikötésre is. Ily körülmények közt az a tény és az ab­ból származtatott kifogás, hogy a peres ügyletek felől kiállított kötleveleken az alperes aláírása nem cég­szerű, nyilván meghaladottnak jelentkezik és így a hatáskör kérdésének elbírálásánál annak és az arra alapított felfolyamodási támadásnak súly nem tulaj­donítható. Ennélfogva a felfolyamodásnak nem volt hely adható. Budapest, 1928. évi március hó 26. nap­ján. Dr. Neuhold Ferenc tanácselnök; Dr. Kecskeméti Emil előadó; Dr. Burghardt István kir. ítélőtblai bíró. D. A tőzsdebíróság ténymegállapításának felül­vizsgálata. Budapesti Tábla. P. V. 7841/1931. sz. Végzés: A kir. ítélőtábla a Budapesti Áru- és Értéktőzsde választott bírósága végzését helybenhagyja. Indokok: A kir. ítélőtábla a választott bíróságnak hatáskörét megállapító végzését indokai alapján és tekintettel a felfolyamodásban felhozottakra, azért hagyta hely­ben, mert a választott bíróság a K. I. tanú vallomása, a levelezés és sürgönyváltásból vont okszerű következ­tetés alapján helyesen állapította meg, hogy az alperes a tőzsdebíróság kikötését tartalmazó levél tartalmát elfogadta, továbbá, mert indokoltan mellőzte a válasz-

Next

/
Thumbnails
Contents