Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 5. szám - Az értéküzleti szokások II. tervezete

2 TŐZSDEI JOG 5. szám kereskedő gondosságával el nem hárítható károk megtérítése követelhető. A tőzsdén nem jegyzett értékpapíroknál az exekutió csak nyilvános árverésen történhetik. A T. a késedelem esetén támasztható igények elévü­lését is meghatározza, de azt túlröviden, 90 napban állapítja meg. A T. külön címben foglalkozik a leszá­molási ügyletekkel, melyekre nézve az álta­lános rész kimondja, hogy ezeket a leszámo­lási iroda útján és az értéküzleti leszámolás­nak határozmányai szerint kell lebonyolí­tani. A leszámolásra való bejelentés elniu^ lasztásának következményeit lényegileg a közvetlen ügyleteknél felmerülő teljesítési késedelem szabályai alá vonja. A T. külön címben tárgyalja az egy­szerű, a kettős díjügylet, a mégannyit kikötő ügyletet és a stellage-ügyletet. A T. utolsó címe a halasztó (koszt)- és lombardügyletek­kel foglalkozik. A tervezet idevonatkozó rendelkezései közül kiemeljük, hogy pótfedezet csak erre vonatkozó külön megállapodás esetén köve­telhető. Kívánatos volna, hogy a szokások* nak a lombardügyletekre vonatkozó szabá* lyai csak a tőzsdén kötött lombardügyletekre nyerjenek alkalmazást és nem azokra a lom­bardkölcsönökre is, amelyek ezidő szerint a pénzintézetek üzleti szabályai szerint köttet­nek. Dr. Nyári Pál JOGGYAKORLAT Eljárási jog 21. Ügynök, mint ügyletkötési megbízott; a „kizárólag előjegyzésre szolgáló értesítés" meg­jelölés jelentősége. A hatáskör megállapítandó azzal szemben is, aki mint „Treuhand" kapcsoló­dik bele a vételárnak fuvarlevélmásodpéldány ellenében való fizetésével összefüggésben az ügy­let lebenyolításába. 415/1930. Vb. Végzés: A bíróság a pergátló kifogásokat elveti, hatáskörét megállapítja és fe­leket érdemi tárgyalásra utsítja. Indokok: I. r. alperes azon a címen emelt hatásköri kifogást, hogy II. r. alperest, aki az ügylet feltételeit tar­talmazó A) alattit aláírta, annak az ügylelnek a megkötésére, amelyből kifolyólag felperes vele szemben igényt támaszt, nem bizta meg: az A) alattiban foglalt hatásköri kikötés tehát őránézve nem kötelező. A bíróság kihallgatta az A) alattit kiállító és aláíró II. r. alperest eskü alatt. II. r. alperes azt vallotta, hogy a kereseti ügylet létre­jötténél ő kizárólag ügynökként szerepelt, nem volt egyik fél megbízottja sem oly értelemben, hogy nevében az ügyletet megkösse. A bíróság e vallomás ellenére I. r. alperes irányában megálla­pította hatáskörét. I. r. alperes a mai tárgyaláson azt adta elő, hogy ő telefonon megbízta II. r. al­perest, hogy keressen részére árút, miután II. r. alperes megtalálta felperest, ugyancsak telefonon avizálta I. r. alperesnek, hogy milyen feltételek mellett tud üzletet hozni. Erre I. r. alperes tele­fonon arra utasította II. r. alperest, hogy az avi­zót küldje el neki. Az A) alatti avizó kiállítása tehát I. r. alperes utasítása folytán történt. Te­kintettel arra, hogy a kézhezvett avizó tartalma ellen I. r. alperes nem tiltakozott, sőt annak alap­ján az ügyletet teljesítette, az ott foglalt összes ügyleti feltételeket, így tehát a hatásköri alávetést is magáranézve kötelezőnek elismerte. Megállapí­totta azonban a bíróság azt is, hogy I. r. alperes nemcsak az A) alatti kiállítására utasította II. r. alperest, hanem megbízást adott neki magának az ügyletnek a megkötésére is. Ezt a bíróság I. r. alperesnek 2) alatti sürgönyéből és 3) alatti leve­léből állapította meg, stb. stb. Az a körülmény, hogy az A) alattiban II. r. alperes az ügyletkötő felekhez azt a felhívást intézte, hogy az ügyletet közvetlenül is igazolják le, nem jelenti azt, hogy ő nem volt I. r. alperes ügyletkötési megbízottja, mert az ilyen értelmű felhívást a „kizárólag elő­jegyzésre szolgáló értesítésekre" az ügynökök, akik egyben rendszerint ügyletkötési megbízottak is, azért szokták belevenni, hogy az általuk ki­állított és az ügyleti feltételeket tartalmazó iratok után a forgalmi adóbélyeg lerovását megtakarít­sák, ugyanebből az indokból ezeket az iratokat nem nevezik sem kötlevélnek, sem kötjegynek, hanem ,,avizók"-nak, „kizárólag előjegyzésre szol­gáló értesítés"-nek. A 3) alattiban I. r. alperes leszögezi, hogy az ügyletek a Budapesti Áru- és Értéktőzsde szokásai szerint köttettek. Nemzetközi ügyletkötéseknél, mint a jelen esetben is (I. r. alperes telepe Csehszlovákiában van, felperes magyar kereskedő), igen lényeges ügyleti feltétel­ként szokott szerepelni az, hogy a per esetére a fe­lek minő bírósági hatáskörnek vetik magukat alá. Ilyen esetben alkú tárgya szokott lenni az, hogy milyen tőzsdei szokások és milyen tőzsdebírósági kompetencia köttessék ki. A bíróság kizártnak tartja, hogy I. r. alperes, megbízottjával, II. r. al­peressel a bírósági kompetencia kérdését nem tár­gyalta meg, vagy pedig — tekintettel arra, hogy a budapesti tőzsde szokásaiban állapodnak meg a felek —, legalább is hallgatólagosan nem járult hozzá ahhoz, hogy a budapesti tőzsde bíróságá­nak hatásköre köttessék ki. Erre a hallgatólagos hozzájárulására abból kell következtetni, hogy nemzetközi ügyletek létesítésénél szabályszerint annak a tőzsdei különbíróság hatáskörének vetik magukat a felek alá, amelynek szokásaira való hi­vatkozással létesítik az ügyletet. Azonban még az esetre is, ha I. r. alperes II. r. alperest az el­járó különbíróság hatáskörének kikötésére kife­jezetten meg nem bízta, vagy pedig ahhoz a fen­tiek folytán I. r. alperes hallgatólag hozzá nem járult, ennek a bíróságnak a hatásköre megáll azon az alapon is, hogy az a megbízott, aki az ügylet megkötésére és annak feltételei megállapí­tására fel van hatalmazva, felhatalmazottnak te­kintendő a szintén ügyleti feltételt tevő hatásköri kikötésre is, amennyiben az ilyen kikötés az ügy­let természetére tekintettel szokásos. Minthogy pe­dig rozsnak yagóntételekben való adás-vételénél a Budapesti Áru- és Értéktőzsde hatáskörének ki­kötése szokásszerű, az A) alattiban foglaltak alap­ján a bíróság I. r. alperessel szemben hatáskörét az 1881: LIX. t.-c. 94. §-ának b) pontja alapján megállapította. 2. Alaptalan volt II. r. alperes pergátló kifogása is. Felperes azt adta elő a kere­setben, hogy II. r. alperes, aki a rozs vételárát a fuvarlevelek másodpéldányai ellenében, mint

Next

/
Thumbnails
Contents