Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 5. szám - Az értéküzleti szokások II. tervezete

I. évfolyam 5. szám. Megjelenik minden hó elején Budapest, 1933 május 1. TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Felelős szerkesztő: DB. Hl Ó R A ZOLTÁN tőzsdei h. főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota ül. emelet cimre küldendők Az értéküzleti szokások II. tervezete Az értéktőzsdei forgalom szünetelése alatt 1932. év tavaszán készült el az értéküzj leti szokások első előadói tervezete. A tőzsde elnöksége a dr. Frigyes Béla tőzsdei főtitkár által készített előadótervezetet közölte a különböző érdekeltségekkel. Az ezektől beérkezett észrevételeknek a tőzsde elnöksége és a titkári hivatal kebelében tartott tanácskozások során történt feldolgozása után ez év február havában készült el a második tervezet. A tervezet, amely kiváló jogászi munka, számos tekintetben eltér az érvényben lévő szokásoktól. Rendszeres kodifikátórius alko^ tás. Egységesen tárgyalja a közvetlen és leszámolás útján lebonyolítandó ügyletekre vonatkozó általános rendelkezéseket, majd külön fejezetekben a közvetlen és leszámolás útján lebonyolítandó ügyletekre vonatkozó eltérő szabályokat. A díj- és stellage-ügyletek, a halasztó- és lombardügyletek külön címekben nyernek szabályozást. A devizaés valutaügyletekre a szokásoknak ma fennálló különállását a tervezet fenntartja. A tervezet az értesítések alakja tekintetében általános szabályt állít fel, mely mindenkor alkalmazandó, ahol a részleteknél eltérést nem statuál, ezzel a szöveget tehermentesíti. Az első tervezet a kötjegy adásának kötelezettségét írta elő, a második szerint ez ne mkötelező, de bármelyik fél követelheti a kötjegy adását, aminek elmaradása esetén jogosult a felhívó a teljesítési késedelem következményeit alkalmazni. A közvetlen ügyleteket a tervezet II. címe szabályozza. A fedezet adását csak a felek erre vonatkozó megállapodása esetén írja elő, szemben a mai szokásokkal, amely azt bizonyos papíroknál a közvetlen ügyleteknél is kimondja. Pótfedezet hiányában a szerződéshez hű fél jogosult, de nem köteles lebonyolítani. A tervezet részletesen szabályozza úgy az ügylet alatt gyakorolható elővételi jog kérdését, mint azt az ügyletet, melynek elővételi jog a tárgya. A szabályozás eltérő mindkét esetben akkor, ha a részvényhez elővételi jogszelvény tartozik, illetve nem tartozik. A T. szabályozza a teljesítésnek a lejárat előtti megtagadását és a szerződéshez hű felet kötelezni kívánja a lebonyolításra. Helyesebb lenne ezzel szemben a lebonyolításra csak a jogosultságot megadni. A fizetésképtelenné válás megállapítását és annak következményeit részletesen szabályozza a tervezet. A teljesítés helyének megállapításánál átveszi a devizaszokásoknak a belterületre vonatkozó ma már helyt nem álló körülírását. A szállíthatóság elleni kifogások körében részletesen adja a rejtett hiányok miatt emelhető kifogások szabályait és ezen kifogásokra véghatáridőt állapít meg. Uj rendelkezése az utánszállítás kötelességének statuálása. A hamisított, megsemmisített és kisorsolt értékpapírok kicserélését a vevő hat hó alatt követelheti, a fenntartott igény 90 nap alatt évül el. A késedelmes teljesítés esetén a szerződéshez hű fél jogosult póthatáridőt adni, teljesítéshez való igénye azonban nincs és nem is jogosult az ügylettől elállni, hanem köteles vagy elszámolni az árkülönbözetet, vagy exekutálni; emellett költségeinek és esetleges egyéb kárának megtérítését követelheti. A T.-nek ez utóbbi újítása úgy a K. T.ban írt hármas jogosultságtól, mint a mai szokásoktól eltérnek és súlyos aggályokra adnak okot. Ily rendezés arra a vádra nyújt alkalmat, hogy a felek célja nem tényleges ügylet létesítése, hanem játék. A szerződéshez hü félnek kell, hogy joga legyen a teljesítést követelni, épp úgy megadandó részére az elállás joga. A T. szerint a szerződéshez hű fél minden esetben tartozik lebonyolítani és a másik féllel a késedelmi jutalék felszámíthatása mellett elszámolni. Helyes a kényszerlebonyolítás módjának az az újszerű szabályozása, hogy amennyiben a kényszereladás a teljesítési napot követő tőzsdenapon szabadkézből nem eszközölhető, nyilvános tőzsdei árverés, illetve árlejtés útján eszközlendő. Ha a nyilvános tőzsdei árverés sikertelen, úgy a költségek és a rendes