Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 4. szám - Küzdelem a tőzsdei bíráskodásért (1869, 1880)

I. évfolyam 4. szám. Megjelenik minden hé elején Budapest, 1933 április 1, TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Felelős szerkesztő: D R. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei h. főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P mások számára egy évre . . 2.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. emelet címre küldendők Küzdelem a tőzsdei bíráskodásért. (1869, 1880.) A budapesti Áru- és Értéktőzsde választott bíróságát a fennállása óta eltelt 68 esztendő alatt két ízben fenyegette komoly veszedelem: 1869-ben és 1880-ban. A budapesti tőzsdebíróság az 1860 február 26- án a birodalmi törvénylapban megjelent törvényben meghatározott szervezettel, az akkor fennállott M. kir. Helytartótanács által megerősített tőzsdei alapszabályok alapján kezdte meg működését. ítéletei számára az 1865. évben megerősített tőzsderendszabályok biztosították a végrehajthatóságot. Az 1868ban alkotott új perrendtartás a tőzsdebíróság fenntartásáról nem intézkedett, így a tőzsdebíróság ítéleteinek végrehajtása mind gyakrabban nehézségekbe ütközött, sőt a m. kir. Kúria, mint semmitőszék, 1869 október 27-én hozott határozatával a tőzsdebíróság egy ítéletét, miután „a pesti tőzsde és gabonacsarnok választott bírósága, mint ilyen, az 1868. LVIII. t.-c. 1., illetve 22., 28. §-ai között fenntartva nincsen", semmisnek mondta ki. Ez a döntés, ha nem is tette lehetetlenné, de nagy mértékben megbénította a tőzsdebíróság tevékenységét. Hogy a tőzsdebíróság mit jelentett Magyarország közgazdasági életében, ennek illusztrálására elég két dátum: 1869 október 27- ike az egyik, és 1869 november 27-ike a másik. Az előbbi a Kúria azon határozatának kelte, amellyel a tőzsdei bíráskodás alól a létalapot elvonta, az utóbbi ama törvényjavaslat benyújtásának napja, amely a tőzsdebíróság működése számára a törvényes alapot ismét megadta. Az utóbb az 1870. évi II. t.-c.ben foglalt törvényjavaslat rövid parlamenti tárgyalás után 1870 február 18-án már szentesítést nyert. A törvény indokolásából a következőket emeljük ki: „Ezen bíróság feladatául tűzvén ki magának a kereskedelmi és tőzsdei forgalomban felmerülő vitás kérdéseknek a <tőzsdeszokás szabályai alapján való gyors és szakavatott eldöntését, fennállásának négy esztendeje alatt a forgalmi érdekek helyes felfogása és gyors eljárása által honunk határain is túlterjedő elismerést és befolyást szerzett magának és kereskedelmi forgalmunk biztosságának egyik legföéb támasza és tényezője lett. „A kereskedelmi forgalom ugyanis kereskedelmi törvényeink általános határozataiban s igazságszolgáltatásunk formáiban nem találván fel minden részletet és minden biztosítékot, melyet ügyleteinek .gyors és biztos lebonyolítása megkíván, a forgalom igényeihez mérve, külön szabványokat alkotott magának, melyek rövid idő alatt a forgalom általános zsinórmértékévé váltak. „Belföldi és külföldi kereskedelmünk egyaránt elfogadta ezen tözsdeszabályokat; megszokta, hogy üzleteit ezek tekintetbe vételével kösse meg és ezekhez folyamodjék kétes esetek és peres kérdésekben. A szállítandó áruk minősége, a szállítás és átvétel módja és feltételei, a kárpótlás esetei ily tőzsdei szebályok által vannak megállapítva s midőn a tőzsdebíróság ezen szabályok alapján határoz, nemcsak haladéktalan és a forgalom érdekeit legközelebbről ismerő szakemberek által kezelt igazságszolgáltatás által gyámolítja a kereskedelem érdekeit, hanem legfőbb hasznot hajt azáltal, hogy érvényt szerez azon tőzsdei határozatoknak, melyek az általános törvényhozás keretébe fel nem vehető részletes intézkedések által leginkább egyedül képesek a kereskedelmi forgalmat szabályozni és biztosítani— „ ... De nemcsak belföldi kereskedelmünk, nemcsak részvénytársulataink, melyek nagy része alapszabályaiban a részvényviszonyból származó peres kérdések eldöntését a tőzsdebíróságra bízza, hanem a külfölddel való kereskedésünk is szorosan egybefűződött a tőzsdebíróságnak intézményével. Külföldi kereskedőházak, melyek itteni cégekkel összeköttetésben állanak, peres esetekben az említett tőzsdei választott bíróság fórumát veszik igénybe s mind gyakoribbak lesznek az oly külföldi házakkal kötött üzleti szerződések, melyekben mindkét rész a pesti tőzsdebíróság határozatának veti magát alá. „Világosan kitűnik mindezekből, mily szorosan forrott össze kereskedelmünk és kül-