Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 4. szám - Küzdelem a tőzsdei bíráskodásért (1869, 1880)

2 TŐZSDEI JOG 4 szám fökii forgalmunk minden viszonyaival a tőzsdebíróságnak intézménye, mily jótékony hatásúnak bizonyult az kereskedelmi érintkezéseink fejlődésére és biztosságára és mily kártékony befolyással kellene bírnia minden körülménynek, mely ezen bíróság működését megakasztaná és eddig tanúsított üdvös eredményeit kockáztatná... „Kétségtelen, hogy a tőzsdehír óság ily körülmények között anyagi tekintetben fontos é£ jótékonynak bizonyult hivatását be nem töltheti, valamint másrészt, hogy ezen bíróság működésének megakadása kiszámíthatatlan károkat okozna forgalmunk- és egyáltalán közgazdászatunknak. „Kereskedelmünk nagyrészt elvesztené azon irányt, mely érintkezéseit szabályozza, üzleteit könnyíti, biztonságát megállapítja, kiviteli kereskedésünkön, különösen gabonakivitelünkön megszámlálhatatlan sebek üttetnének és forgalmunk alól mintegy elvonatnék azon alap, melyen eddig működni és fejlődni megszokott. „Sürgős kötelességünk lévén ezek folytán honunk kereskedelmi forgalmát fenyegető ezen károknak elhárításáról gondoskodni, elkerülhetetlenül szükségesnek tartunk oly rögtöni intézkedést, mely a pesti érték- és árutőzsde bíróságának fennállását és működését biztosítsa". * Másodízben az 1881. LIX. t.-c.-ben foglalt ú. n. perrendtartási novella megalkotása előtt fenyegette a tőzsdebíróságot komoly veszély. Az eredetileg benyújtott „perrendtartási javaslat" 379. §-a a tőzsdebíróság hatáskörét a K. T. 258., 259. és 260. §-okban felsorolt kereskedelmi ügyletekre korlátozta, ezen hatáskört is csak kifejezett alávetés esetében biztosítva a tőzsdebíróság részére. A később készült törvényjavaslat 80—84. §-a átvette az előző tervezet rendelkezéseit. E törvényjavaslattal a tőzsdebíróság hatáskörének nem megszüntetése, hanem csak korlátozása céloztatott, mégis és különösen arra a hírre, hogy az igazságügyi bizottság a tőzsdebíróságot a felsőbb bírói karból kinevezendő elnök vezetése alá kívánta helyezni, az érdekelt közgazdasági testületek körében oly nagyszabású mozgalom támadt, amelynek puszta ismertetése minden jellemzésnél meggyőzőbb erővel beszél. „A Tőzsdetanács, a Pesti Kereskedelmi Testület, a Kereskedelmi Csarnok, a malom-, szesz- és faipar, a Hitelintézetek és az Országos Gazdasági Egyesület kiküldöttei, nevezetesen: báró Kochmeister Frigyes, Strasser Alajos, Wahrmann Mór, Jálics Kálmán, Aebly Adolf, Fuchs Rudolf, Gschwindt Mihály, Neuwelt Ármin, Hubenay József, Luczenbacher Pál, Burghardt Konrád, őrgróf Pallavicini Ede, Korizmics László, Somsich Pál, Kövér János, gróf Zichy Nándor, Sváb Károly, Blaskovich Miklós, Harkányi Frigyes és Móroc István március 11-én egyenesen az akkori miniszterelnökhöz: Tisza Kálmánhoz járultak kihallgatásra az általuk képviselt összes körök képviseletében, a jelenlegi hatáskör további fenntartását kérelmezvén. A miniszterelnök az előadott kérelem lehető teljesítését kilátásba helyezte és a maga részéről határozottan az elnök kinevezése ellen nyilatkozott".* Majd egy bizottság alakult meg, amely az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, Magyar Mezőgazdák Clubja, az Országos Magyar Iparegyesület, az Általános Magyar Iparegyesület, a Magyar Mérnöki és Építész Egylet, a Pesti Kir. Szab. Nagykereskedők Testülete, a Pesti Polgári Kereskedelmi Testület, a Budapesti Kereskedők Társulata, a Magyar Kereskedelmi Csarnok, a Budapesti Szatócs Iparszövetkezet és a Pesti Lloyd Társaságból állott és kérvényeket nyújtott át a képviselőházhoz, a miniszterelnökhöz és kereskedelmi miniszterhez. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara külön e célból egybehívott rendkívüli teljes ülése pedig feliratot intézett a miniszterelnökhöz és a kereskedelmi, valamint igazságügyi miniszterekhez, amely a tőzsdebíróság munkásságának legszebb elismerését tartalmazza: „Éppen a tőzsdei választott bíróságnak nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is dicsérettel halmozott működése, párosulva a fővárosi kereskedelmi testületeknek mindenkor hazafias törekvéseivel, tekintendő azon alapnak, melyen közgazdaságunk, elsősorban kereskedelmünk nagyobb szabású, hogy úgy mondjuk, európai fejlődésnek indult... „ ... Ép abban szeretjük látni a tőzdei bíróság történetének egyik legbecsesebb tanúságát, hogy azon intézmény, mely kezdetben talán csak kizárólag a kereskedelem szoliditásának érdekében alkottatott, a benne megtestesült tendfentia egészséges voltánál fogva fontos, sőt mérvadó tényezővé lett ipari és mezőgazdasági termelésünk alakulására nézve is... „... Az igényeket, melyeket magának a gazdálkodásnak súlyos károsodása nélkül figyelmen kívül hagyni nem szabad, csakis oly kivételes bíróság elégítheti ká, mely a forgalmi életben felmerülő viszonyok minden árnyalatát a gyakorlatból ismerő elemekből áll, melynek összes tagjai a gyakorlati üzlettel folytonos érintkezésben vannak, a feleknek már egyéniségükkel elegendő garantiát nyújtanak, önmunkájuk és a tapasztalat által a jogi életben is iskolázottak és az igazságot, melynél jobbat a felek nem kívánnak, olcsón, gyorsan, * Félegyháay: A Budapesti Tőzsde Története, 1864—1895. 204. és kör. old.