Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 4. szám - Küzdelem a tőzsdei bíráskodásért (1869, 1880)

2 TŐZSDEI JOG 4 szám fökii forgalmunk minden viszonyaival a tőzs­debíróságnak intézménye, mily jótékony hatá­súnak bizonyult az kereskedelmi érintkezé­seink fejlődésére és biztosságára és mily kár­tékony befolyással kellene bírnia minden kö­rülménynek, mely ezen bíróság működését megakasztaná és eddig tanúsított üdvös ered­ményeit kockáztatná... „Kétségtelen, hogy a tőzsdehír óság ily kö­rülmények között anyagi tekintetben fontos é£ jótékonynak bizonyult hivatását be nem töltheti, valamint másrészt, hogy ezen bíró­ság működésének megakadása kiszámíthatat­lan károkat okozna forgalmunk- és egyáltalán közgazdászatunknak. „Kereskedelmünk nagyrészt elvesztené azon irányt, mely érintkezéseit szabályozza, üzleteit könnyíti, biztonságát megállapítja, kiviteli kereskedésünkön, különösen gabona­kivitelünkön megszámlálhatatlan sebek üttet­nének és forgalmunk alól mintegy elvonatnék azon alap, melyen eddig működni és fejlődni megszokott. „Sürgős kötelességünk lévén ezek folytán honunk kereskedelmi forgalmát fenyegető ezen károknak elhárításáról gondoskodni, el­kerülhetetlenül szükségesnek tartunk oly rög­töni intézkedést, mely a pesti érték- és áru­tőzsde bíróságának fennállását és működését biztosítsa". * Másodízben az 1881. LIX. t.-c.-ben foglalt ú. n. perrendtartási novella megalkotása előtt fenyegette a tőzsdebíróságot komoly veszély. Az eredetileg benyújtott „perrendtartási ja­vaslat" 379. §-a a tőzsdebíróság hatáskörét a K. T. 258., 259. és 260. §-okban felsorolt ke­reskedelmi ügyletekre korlátozta, ezen hatás­kört is csak kifejezett alávetés esetében biz­tosítva a tőzsdebíróság részére. A később ké­szült törvényjavaslat 80—84. §-a átvette az előző tervezet rendelkezéseit. E törvényjavas­lattal a tőzsdebíróság hatáskörének nem meg­szüntetése, hanem csak korlátozása célozta­tott, mégis és különösen arra a hírre, hogy az igazságügyi bizottság a tőzsdebíróságot a fel­sőbb bírói karból kinevezendő elnök vezetése alá kívánta helyezni, az érdekelt közgazdasági testületek körében oly nagyszabású mozgalom támadt, amelynek puszta ismertetése minden jellemzésnél meggyőzőbb erővel beszél. „A Tőzsdetanács, a Pesti Kereskedelmi Testület, a Kereskedelmi Csarnok, a malom-, szesz- és faipar, a Hitelintézetek és az Országos Gaz­dasági Egyesület kiküldöttei, nevezetesen: báró Kochmeister Frigyes, Strasser Alajos, Wahrmann Mór, Jálics Kálmán, Aebly Adolf, Fuchs Rudolf, Gschwindt Mihály, Neuwelt Ármin, Hubenay József, Luczenbacher Pál, Burghardt Konrád, őrgróf Pallavicini Ede, Korizmics László, Somsich Pál, Kövér János, gróf Zichy Nándor, Sváb Károly, Blaskovich Miklós, Harkányi Frigyes és Móroc István március 11-én egyenesen az akkori miniszter­elnökhöz: Tisza Kálmánhoz járultak kihall­gatásra az általuk képviselt összes körök kép­viseletében, a jelenlegi hatáskör további fenn­tartását kérelmezvén. A miniszterelnök az elő­adott kérelem lehető teljesítését kilátásba he­lyezte és a maga részéről határozottan az el­nök kinevezése ellen nyilatkozott".* Majd egy bizottság alakult meg, amely az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, Ma­gyar Mezőgazdák Clubja, az Országos Magyar Iparegyesület, az Általános Magyar Iparegye­sület, a Magyar Mérnöki és Építész Egylet, a Pesti Kir. Szab. Nagykereskedők Testülete, a Pesti Polgári Kereskedelmi Testület, a Bu­dapesti Kereskedők Társulata, a Magyar Ke­reskedelmi Csarnok, a Budapesti Szatócs Ipar­szövetkezet és a Pesti Lloyd Társaságból ál­lott és kérvényeket nyújtott át a képviselőház­hoz, a miniszterelnökhöz és kereskedelmi mi­niszterhez. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara külön e célból egybehívott rendkívüli teljes ülése pedig feliratot intézett a miniszterelnök­höz és a kereskedelmi, valamint igazságügyi miniszterekhez, amely a tőzsdebíróság mun­kásságának legszebb elismerését tartalmazza: „Éppen a tőzsdei választott bíróságnak nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is di­csérettel halmozott működése, párosulva a fő­városi kereskedelmi testületeknek mindenkor hazafias törekvéseivel, tekintendő azon alap­nak, melyen közgazdaságunk, elsősorban ke­reskedelmünk nagyobb szabású, hogy úgy mondjuk, európai fejlődésnek indult... „ ... Ép abban szeretjük látni a tőzdei bí­róság történetének egyik legbecsesebb tanúsá­gát, hogy azon intézmény, mely kezdetben ta­lán csak kizárólag a kereskedelem szoliditásá­nak érdekében alkottatott, a benne megteste­sült tendfentia egészséges voltánál fogva fon­tos, sőt mérvadó tényezővé lett ipari és mező­gazdasági termelésünk alakulására nézve is... „... Az igényeket, melyeket magának a gazdálkodásnak súlyos károsodása nélkül fi­gyelmen kívül hagyni nem szabad, csakis oly kivételes bíróság elégítheti ká, mely a forgalmi életben felmerülő viszonyok minden árnyala­tát a gyakorlatból ismerő elemekből áll, mely­nek összes tagjai a gyakorlati üzlettel foly­tonos érintkezésben vannak, a feleknek már egyéniségükkel elegendő garantiát nyújtanak, önmunkájuk és a tapasztalat által a jogi élet­ben is iskolázottak és az igazságot, melynél jobbat a felek nem kívánnak, olcsón, gyorsan, * Félegyháay: A Budapesti Tőzsde Története, 1864—1895. 204. és kör. old.

Next

/
Thumbnails
Contents