Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 30. szám

— 118 — zése szempontjából is nagyon hasonlít az angol mintához, mely a magyar törvényhozási actust 6, legfölebb 12 évvel előzi vala meg. Hiába a rendek, a hatalom kiváltságos kezelői nem igen hidtak rokonszenvezni az irás mesterségével még ama korban sem Angliában, sem Svédországon, sem hazánkban. És e körülményt nem szabadna kihagyni az érvelés elemeiből az államtudománynak, midőn ez a történelmi fejlődés mozzanataihoz s a hagyományosság követelményeihez ragaszkodó alkotmánypolitika bölcsesége fölött elmélkedik. Az irás mesterségétőli irtózás hosszú századok törvényhozásainak velők született gyengesége volt; és midőn a történelmi jogot az államtudósok nagy és tiszteletreméltó iskolája olylyá szeretné föltüntetni, mint az államéletnek és a népéletnek folytonos, inductiv átalánositások által büntetlenül meg nem akasztható közvetlen ütérverését: a közművelődési és közgazdasági tényleges szükségletek és érdekek körültekintő, elfogulatlan buvárlatában megedződő államtudományi gondolkodók — nem minden gúnymosoly nélkül joggal azt kérdezhetik tölök, hogy: ugyan hiszik-e Önök, hogy midőn az irásmesterségétöl irtózott ősök ily botorul gyarló szerkezeteket emeltek törvényerőre, váljon képesek voltak-e ők ez által kielégiteni azon szükségleteket és érdekeket, a melyeknek fede zésére, kielégítésére őket az akkori viszo nyok horderején belül saját fölfogásuk, belátásuk, vagy akár eszméjök, ha nem épen maga a rendek nyilt szava, hogy ne mondjam a közvélemény ösztönözte volt ? (Folytatása következik.) Jogeset. A nu az által, hogy a férje által megvett ingatlanra vonatkozólag, annak elhalta után az adásvevési szerződés az ö — az özvegy — nevére állíttatott ki, s ennek alapján a tulajdonjog is az ó' nevére kébeleztetett be: jogot csak az akkor már létezett hitelezők jogai sérelme nélkül szerezhetett. Ticzkó József— Özv. Benczey Józsefné úgyis mint kiskorú gyermekei gyámja és Álamon Benczey Ágnes — mind mint Benczey Jószef örökösei e. 500 frtfizetésére s adásvevési szerződés, ugy annak alapján eszközlött tulajdon bekebelezés érvénytelenítése iránt a n.-kanizsai tszéknél még 1876. júniusban pert inditott. Törvényszék 1881. aug. 31. — 3925. sz. a. következőleg itélt: »A Benczey Józsefné s Kesztyűs György által — 1872. július 22. a légrádi 1207. sz. telekjbe átvitt 1—3. sorsz. ingatlanok felett kiállított adásvevési szerződés s Benczeyné javára eszközlött bekebelezés részben érvénytelennek kimondatik, s Benczeyné köteleztetik tűrni, hogy azon ingatlanra fele részben a tulajdonjog néhai Benczey József hagyatéka javára bekebeleztessék továbbá Benczeyné mint kísk. gyermekei gyámja s Álamon Ágnes — mint Benczey J. örökösei kötelesek tűrni, hogy azon ingatlannak Benczey József hagyatékául megítélt fele részéből az őket illető örökségük — a mennyiben érvényesítenék — felperesnek 500 frt megítélt összeg erejéig kielégítési alapul szolgáljon. >Felperes az ingatlan másik fele része, ugy az iránti keresetével, hogy a fenti ingatlan illetve a Benczey József hagyatékául megítélt része már ezúttal felperesi követelés kielégítésére fordittassék, elutasittatik. t Tanukkal igazoltatott, hogy a kereseti ingatlant Kesztyűs Györgytől néhai Benczey József I. r. alperes férje vette; minthogy azonban a vétel házasságuk ideje alatt történt s ők 1840-ben a magyar törvény inalnia alatt léptek házasságra s igy a közszerzőség azon törvény szerint levén elbírálandó: azokra nézve I. r. alperes küzszerzőnek tekintendő; miért azok fele része Benczey J. hagyatéka részére megítélendő stb. volt, egyszersmind az özvegy jutalékát kereseti követelés fedezésére szolgálónak nyilvánítani kellett. > Felperes azon keresetével, hogy Benczey József tulajdonául megítélt fele részére ezen ítéletnél fogva már ezúttal végrehajtást vezethessen, elutasítandó volt >inert hogy alperesek nemcsak hivatva vannak Benczey József után örökösödésre, hanem hogy e jogukat érvényesítették is s hogy ennélfogva az emiitett ingatlant egészben vagy meghatározott részben meg is kapták volna — felperes ki nem mutatta. E nélkül pedig ez irányban csak akkor lehetett volna intézkedni, ha felperes a nagykorúvá vált örököst Benczey Józsefet — kinek képviseletére az anya akkor már nem volt hivatva — s igy az összes örökösöket perbe vonta volna, mit azonban a felhívó végzés daczára sem teljesített. Kir. Tábla 1882. april 24. — 9231. sz. a. fentebbi Ítéletet megváltoztatta és felperest feltétlenül elutasította azon kereseti kérelmével, hogy az 1872-ben kelt adásvevési szerződés s ennek alapjáni bekebelezés érvénytelennek, s az ingatlan Benczey József hagyatéka javára átirandónak nyilvánittassék; >mert az osztr. polg. tkönyv érvényben levő 440. §. szerint ha a tulajdonos ugyanazon ingatlant két különböző személynek adta át, ez azt illeti, ki a bekébe lezést előbb kérte. Miután Kesztyűs György a légrád telekjben foglalt s tanuk szerint néhai Ben czey Józsefnek örökáron eladott ingatla nokat később 1872-ben, tehát már Benczey J. halála után özv. Benczey Józsefnének mint férje Benczey Józseftől különböző személynek szintén eladta s utóbbi atelekk átíratást nyomban eszközöltette is — ezen későbbi szerződés s annak alapján tett be kebelezés érvénytelenítésére néhai Benczey József illetve örökösei, esetleg hitelezői perelhetőségi joggal nem birnak, — hanem mindazon jogokat s igényeket, melyek azon adásvevési szerződésből kifolyólag néhai Benczeyt megillették volna — a törvény korlátain belül egyedül s kizárólag csak az eladó Kesztyűs György ellenében érvényesíthetik.* Kir. Curia mindkét alsó bír. ítéletet megváltoztatván, I. r. alperest kötelezte tűrni, hogy felperes az első bíróság által 1877. — 6724. sz. a. megítélt 800 frt tőkét a kijelölt ingatlanokra vezetendő végrehajtás utján behajthassa; — az azokra vonatkozó bekebelezés törlése s a tulajdonjognak Benczey József nevére való bekebelezése iránti kérelmével azonban felperes elutasittatik; a perköltségek megszüntetésével. Indokok: A tanuk által igazoltatott, hogy a fentebbi 3 fekvőséget Benczey József vette meg Kesztyűs Györgytől; és I. r. alperes az által hogy férje halála után az adásvevési szerződés az ő nevére állíttatott ki s ennek alapján a tulajdonjog az ő nevére kébeleztetett be, csak az akkor már létezett hitelezők jogai sérelme nélkül szerezhetett jogot; miért is őt bíróilag annak tűrésére kellett kötelezni, hogy felperes már akkor fennállott s valódiságára nézve nem tagadott követelésének kielégitése czéljából ezen ingatlanokra vonatkozólag ő ellenében is a végrehajtást vezethesse; és pedig megengedtetett ez az egész birtokra, mert tanuk szerint azt a férj szerezte és szerzeményt csak az adósság törlesztése után fenmaradt rész képezhet. Egyébb keresetével elutaeittatott, mert felperes csak követelésének kielégitése erejéig kérheti a szerződés és bekebelezés érvényen kivül helyezését. >Az ingatlanok az özvegy nevére levén telekkönyvezve, a kiskorúak e tekintetben telekkönyvileg nincsenek érdekelve, — miért is a képviseltetésük ellen tett kifogás elesik.* (1883. fibr. 27. — 9415. sz. a.) Jogeset. A bérösszegnek a felek közös egyetértésével való leszállítása még nem foglalja magában a bérszerzödésnek magának újítás utján egészben való megváltoztatását, illetőleg annak hatályon kivül helyezését; legkevésbé pedig azt, hogy a fizetési határidők az által módósitást szenvedtek volna. Zolii János — Mohovics Karolin e. lakbérleti felmondás iránt a fiumei jbiróságnál pert folytatván — Járásbíróság 1882. okt, 4. — 3589. sz. a. érrénytelennek nyilvánította a felmondást, ha felperes főesküt nem tesz arra, hogy az 1880. jan. 1-én történt bérleszállitásnál a bérleti idő is változást szenvedett. Kir. Tábla 1882. okt. 30. részben megváltoztatta, felperest feltétlenül elutasította s a felmondást érvényesnek nyilvánítván, kötelezte felperest a lakást a kitü zött idő alatt átadni. >mert felperes beismeri, hogy a köz s alperes közt 1877-ben szóval kötött bé^leti szerződés 1880. jan. Lakként módosíi tátott, hogy a 270 frt bérösszeg évi 24 írtra leszállittatott — állítván, hogy az áí-, tal a fenti szerződés tartama illetve kezdete* — mivel erről a bér leszállításnál szó nem volt — változást nem szenvedett > tekintve, hogy a bérleti szerződé^0 tökéletesen csak akkor tekinthető megkt) töttnek (oszt. ptk. 1094. §.) ha a felek!í~ bérlet lényegére vagyis a dologra s aí nézve megegyeztek; tehát bérleteknél bérösszeg épen ugy lényegét képezi mii a kibérelt dolog; >tekintve, hogy azon tkönyv 1376.— 1377. §§. szerint a szerződésnek átváltoz-