Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 29. szám

— 114 — adóztatásra vonatkozó ősrégi jogintézményeknek, a kormány felelősség elve csak jóval később talált utat a törvényhozásba , nincs e felelősségről még tulajdonkép szó tartozás fizetésére bpesti tszékuél 1879. tal és fehér ruha, valamint különféle szoba nov. pert indított. s konyhabeli vászonnemüek, az együtt lakó Törvénysz<k 1882.május 16.— 15100. család közös háztartására, vagy is az apa, sz. a. I. r. alperes özvegyet a keresetben, anya s gyermekeik közös használatára s az 1347-ben Orebróban elfogadott király-1 járulékaiban, perindításig számított 412 írt nagy részben testi szükségleteire rendeltet törvényben; csak amecklenburgi Albrecht gyenge uralkodása alatt (1371.) kicsikart törvény köti első izben Svédország királyi executiváját a birodalmi tanács javaslataihoz, irányadó határozataihoz, a nélkül, hogy e birodalmi tanács tagjainak felelősségét késedelmi kamataiban s 2400 fit perkölt- tek meg és szolgáltattak ki, miből folyik, ségben marasztalta. j hogy azok értékének megtérítésével, nemEllenben a II. rendű kiskornak irá- csak a családfő s neje, hanem esetleg azok nyában felperest elutasította következő in- gyermekei is kötelesek. »Állítja, ugyan alperesi ügygondnok, hogy azon körülmény, miszerint I. r alpedokokból. 1. >Beigazoltatott, hogy I. rendű alpemegállapitaná szemben az országgyűléssel; j res az A—G. könyvkivonatokban felsorolt res Almásy Edmundné az érintett árukat és még 1590-ben megtörténhetett, hogy midőn a korona legbefolyásosabb tanácsosai Erich Sparre, Bjelke, Grustav Banér, vászonárukat a kitett árban megrendelte, kézhez vette s néhai férjével] házassága tartama alatt háztartási szükségletekre forrészben családja számára rendelte meg, a kiskornak marasztalására nem elegendő, mert a bevásárolt czikkek árát nem azok, Clas Tott és Axel Lewenhaupt birodalmi ditotta; továbbá hogy kiskornak atyja Al- kik e tárgyakat használták, hanem az,ki a tanácsosok ellen Károly berezeg czelszö- ] másy Edmund nejének abbeli eljárását he vényei folytán a király az országgyűlés előtt rosz tanácsadás miatt vádat emeltetett: a svéd országgyűlés az illetők perbe lyeselte s a vételárt kifizetni igérte; s ezen állitások a gondnok által nem tagadtatnak. >I. rendű alperesnek részbeni nem is fogását azon jellemző nyilatkozattal hári- határozott tagadásai pedig a könyvkivona totta el magától, hogy hiszen ;kivéve a határozott törvénysértés eseteit, a király praerogativája nemcsak arra jogosítja föl őfelségét, miszerint a birodalmi tanácsba j saját bizalmának megfelelő férfiakat meghivjon, de egyszersmint arra is, hogy azon tanácsosait, akik iránt bizalmát elvesztette, hivatalukból báimikor is elbocsátliassa. Végül, hogy a kormány felelősség elve Lengyelországon is csak nagy későn fejlődhetett ki alkotmányilag: ez nagyon természetes. E választó -monarchiában — ^T**gy ha ugy tetszik királylyal tetőzött köztár saságban — a törvényhozásban döntő elemek minden törekvése oda irányult, hogy ne a király tanácsosait, de inkább magát a királyt tegyék felelőssé; hisz— jól mondja Hüppe (Verf. d. Republ. Polen 113. 1.) — oly időben, midőu a lengyel állam még a királyi szék betöltéséről sem bírt törvénynyel, már is a lengyel nemesség törvényt, tokkal M. 3 D. okiratokkal s főleg azon mulasztása által czál'oltatnak meg, hogy a kínált főesküre nézve nem nyilatkozott. 2. >A fizetésre kötelezett személyt il letöleg azon jogelv irányadó, hogy a háztartás szükségleteit első sorban s egyedül a férj tartozik viselni s csakis fizetés képtelensége esetén hárul az a nőre. »A kötelezettség keletkeztekor tehát az önjogu Almásy Edmund tartozott a kereseti összegeket kifizetni; ki nemcsak nem igazolta az áruk szükségtelen voltát, de azokárát kifizetni is igérte. >Az sem szenved kétséget, hogy azok, kiknek terhére igazoltatott, hogy megfelelő örökségben részesülnek — Almásy Edmund eme tartozását kiegyenlíteni kötelesek ; de ez alperesi kiskorúakról nem bzonyittatott, sőt azok igazolták, hogy atyjuk vagyont nem hagyott hátra. És a gyámhatóság shagyatéki birótüzetes, részletekbe ható törvényt alkotott1 sáS által megalapított öröködési jog — k a király letételének módozatairól (1667 és 1699, a Zebrzydowszki-féle Rokoszszal szemben). Es igy Lengyelország alkotmánytörténelme még kevésbé levén ké;jes elvitatni Magyarország alkotmánytörténelmétől az elsőbbséget a kormányfelelősség történelmi fejlődésének kérdésében mint Aragónia, Castilla, Angolország, Svédország: a dolog természete is arra utal, hogy czélbavett alkotmánytörténelmi szemlénket saját hazánk alkotmánytörténelmének méltatásával siessünk megkezdeni. (Folytatása következik.) Jogeset. A szülök által megrendelt, illetve kifizetni igért áruk az együtt lakó család közös háztartására, vagyis az apa, anya s gyermekeik közös használatára, nagy részben testi szükségleteik fedezésére rendeltetvén meg és szolgáltatván ki: azok értékének megtérítésével nem csak a családfa s neje, hanem esetleg gyermekeik is kötelesek. Adám Eberling pesti keresk. czég — özv. Almásy Edmundné I-ső r. alperes és Szilassy A. gyámhatósági gondnok által képviselt kiskorú Almásy István, Pál, Mária s Margit mint Almásy Edmund örökösei II. r. alperesek e. 5322 frt 58 kr. számla korúak részerül — s a f'olyoniányakint keletkezett telekk. állapot ez uton meg nem bírálható, mivel azon intézkedések által oly személyek jogai is érintetnek, kik perbe nem vonattak. megrendelést tette, tartozik fizetni, s hogy továbbá a kiskorúak már azért sem felelősek, mert atyjuk után mit sem örököltek, >Tekintve azonban, hogy jelen esetben nem az apa vagy anya által saját czéljaikra kölcsön vett s igy a kiskorúakat nem is terhelhető pénz tartozásoknak, hanem a közös háztartásra s a család tagjai testi szükségleteire hitelbe vásárolt tárgyak vételárának kifizetéséről van szó, melynek törlésével nemcsak az elsősorban felelős családfő és neje. — de ki nem elégités folytán a közös háztartásban élő s a vett czikkeket használó kiskorúak is kötelesek ; > tekintve továbbá, miszerint azon ingatlan javak jövedelmei, melyek néhai Almási Edmund haszonélvezetének megszűnése után az 1. 2. NB. mellékletek szerint, habár a tulajdonjog korlátozásával részben a kiskorúak birtokába jutotttak, I. r. alperes kezelése mellett, azokat illetik, — ezen jövedelmekből tehát a közös háztartás szükségeire fordított czikkek vételárának megfizetésére kötelezhetők és e kötelezettség az lö77 : XX. t. cz. 16. §. illetve 35. §. értelmében a kiskornak vagyonát kezelő apát vagy anyát, esetleg az ezek helyett kinevezett gondnokot is terheli. >tekintve végre hogy a közösháztartásban felhasznált czikkek megtéritése valamennyi kötelezettől e£vetemle«iesen >E szerint a férj fizetés képtelensége követelhető : a kir. tábla Ítéletét megváltozigazolva levén: előállt a nő fizetési kötelezettsége. Kir. Tábla 1882. aug. 23. — 33022. sz. helybenhagyta. Kir. Curia következőig itélt. >Anuak megjegyzése mellett hogy I. r. alperesre nézve az első foly. bíróság ítélete már a kir. tábla által hhagyatott, az tatui stb. kellett >A per kezdetéig felszámitott 412 frt késedelmi kamat megitélhető nem volt mert 2. r. alperesként beidézett kiskorúaktól a fi/.etés csak e perrel követeltetett >Azon felperesi kérelemnek hogy e kötelezettség az ingatlanok állagára nézve is kiterjesztessék, eltekintve attól, hogy az ügygondnok által képviselt II. rendil alpe- inikép a kereseti követelés a jövedemiekből res — jelesül kiskorú Almásy István, Pál, nem fedeztethetnék — nem is állíttatik, a Mária és Margit irányában mindkét alsó most is fennálló telekk. állapot mellett — bir. ítélet megváltoztatik s köteleztetnek helytadui nem lehetett, ezen alperesek a kereseti 4909 frt 80 kr. (1883. márcz. 1. — 8932. sz. a.) vételárt s az összegnek 1879. nov. 15-tőli 6°/0 kamatait s 240 frt perköltséget I. r. alperessel egyetemleg atyjuk néhai Almásy Edmund birtokában s használatában volt, jelenleg pedig az ő birtokukban levő ingatlan javak jövedelméből megfizetni. Undokok: Első r. alperes által tett s néhai Almásy Edmund által elfogadott s kifizetni ígért bevásárlásokat tartalmazó számlákból, melyeket alperesi ügygondnok sem mennyiségre, sem minőségre, sem értékre nézve nem kifogásolt, — kitetszik, hogy azokban felsorolt áruk u. m. ágy, aszA kir. Curia döntvényei. (Büntető ügyekben.) A m. kir. Curia bűnügyi szakosztálya tanácsainak 1883. éti február 5- és 26-án tartott bűnügyi teljes ülésében következő döntvények állapitattak meg. 12., 13., 14. szám. 12. Bűntettekre vagy vétségekre kiszabott pénzbüntetésnek szabadságvesztésre való átváltoztatása esetében, tekin-